Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VIBRÁTOR


Csak bele ne dögöljünk a nagy csodálkozásba

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Magyarország Európa legstabilabb országa és a magyarok a Föld minden sarkán (nem én találtam ki, hogy egy gömbnek sarka van, ez unortodox tudományos tétel) tudnak jó üzletet kötni – mondta Orbán Viktor. Nem itthon mondta, hanem Indonéziában és nem nekünk mondta, hanem Joko Widodo indonéz államfőnek, de attól még mi is halljuk és marhára büszkék vagyunk magunkra.

Hát hiszen tényleg! Olyan stabilan állunk itt négylábon, mint a vöcsök! Orbán Ráhel meg még annál is stabilabban, hála legyen a férje hihetetlenül jó üzleti érzékének és a keresztény családi összetartásnak. Azt hiszem.

Mi olyan stabil ország vagyunk, hogy gond nélkül építünk minden putri faluba stadiont, a miniszterelnök úr falujába meg még vasutat is, meg leszállópályát. Egy éve  napirenden van a Bodmér–Felcsút IV. osztályú, saját használatú, közforgalmon kívüli, nem nyilvános repülőtér le- és felszállópályája kialakítása – egyebek mellett ez állt a felcsúti önkormányzat 2014-es településszerkezeti tervében.

Nem tudom, ez a történet most hol is tart. De lehetséges, hogy mernek nagyot álmodni és nemzetközi reptér lesz, ahogy a felcsúti kisvasút is Bicskéig, Lovasberényig, esetleg Bécsig fog közlekedni. Vagy Jakartáig, ha a miniszterelnök úr jónak látja. Mert annyira stabilan állunk mindenki lábán.

Ez egy annyira jó kis ország, hogy megtehettük azt is: megszüntettük a rokkantnyugdíjakat. Igen, így kell ezt csinálni stabilan! Első a korrektség, mert ne éljen senki vissza a közpénzekkel. Például ilyen csodás változásokat hozott az új ellátórendszer:

Tíz éve gyógyíthatatlan nyirokrákban és mellette leukémiában szenvedő „potyautas” például a felülvizsgálat során 80 százalékosból 54 százalékosra lett visszaminősítve. Nem rokkantsági, hanem rehabilitációs ellátást kap. Még most. Mert két év múlva visszatérhet a munkaerőpiacra. A korábbi 87 ezer forintos nyugdíját 57 ezer forintra csökkentették.

Egy másik „potyázó” négy végtag bénult mozgássérült, elektromos kerekesszékben él: 83 százalékról 78 százalékra minősítették vissza, a visszaminősítéssel elvették a rokkantsági járadékát, és elvesztette lakóotthoni elhelyezését is.

15 éve tolószékben élő emberről gond nélkül állapítják meg a felülvizsgálaton, hogy munkaképes és megvonják az ellátását.

„A rehabilitációs ellátás mértékét jogszabály rögzíti. A 2012-ben érvényes rendelkezés szerint, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, annak az össz-szervezeti egészségkárosodás mértékétől függően a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka (jelenleg 27.900 forint), és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka (jelenleg 37.200 forint) adható. A tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személyek a havi átlagjövedelem 45 százalékát, de legalább a minimálbér 40 százalékát, (jelenleg 37.200 forintot), és legfeljebb a minimálbér 50 százalékát, tehát 46.500 forintot kaphatnak.

Tehát nulla forint és 46. 500 forint közötti összegből kell megélnie azoknak az embereknek, akik még nem érték el az időskori nyugdíjkorhatárt, de munkaképtelenek. Jelzem, hogy például a végtaghiány nem ok arra, hogy ellátást kapjon valaki.

Az idei évben pedig még az eddigieknél is stabilabb lábra állt az ország, amennyiben a házigondozásban részesülő idős, egyedülálló emberek közül sokan kiestek a rendszerből. Ők már nem jogosultak sem házigondozásra, sem idősotthoni elhelyezésre. Egyébként eddig sem volt ingyenes egyik ellátási forma sem. Január elsejétől a költségvetés egy petákkal sem ad több pénzt ezekre az ellátásokra, tehát aki olyan figyelmetlen volt, hogy az idén került önellátásra képtelen állapotba, az úgy járt. Még amennyiben jogosult lenne is – a megváltozott elbírálás ellenére – a házigondozásra, vagy idősotthoni ellátásra, akkor sem jut hozzá.

Olyan nagyon stabilan állunk országosan a lábunkon, hogy az ANTSZ belső vizsgálata szerint ma Magyarországon a betegek több, mint fele olyan egészségügyi intézménybe kerül, ahol nincsenek meg a feltételek és eszközök annak a betegségnek a gyógyításához, amiért oda került.

Stabilitásban odáig jutottunk, hogy ameddig például 2009-ben az alapképzésben a költségtérítés a Corvinuson 110-157 ezer forintba került, ma 250-300 ezer forint. Január elsejétől minden állami egyetemen és főiskolán kötelező lesz mentességet adni a tandíj megfizetése alól a legjobban teljesítő 15 százaléknak. Ezt a költségvetési törvény módosításával együtt fogadta el az Országgyűlés…elnézést, ez még a stabilitás előtt volt így, konkrétan 2008 januárjában.

Lábonállás közben észre sem vesszük, hogy a most tizenéves generáció 5-6 százaléka már 16 éves korban kimarad az iskolából. Szakmát nem szerez, továbbtanulni nem tud, munkát nem kap. Ilyen fiatalból jelenleg 36 ezren dolgoznak közmunkában. Ők ott is maradnak, onnan sehová, soha nem jutnak.

Stabilan, előremutatóan, a kontinensnek és az évezrednek megfelelően állunk a lábunkon. Meg a kezünkön. Meg egymás lábán, fején, vállán.

Ilyen körülmények között az csak természetes, hogy stadiont stadionra építünk, vasutat, repteret, golfpályát és minden szépet. Futja nekünk, szerencsére.

Mert: „Bebizonyosodott, hogy nincs többé olyan sarka a Földnek, ahol magyar üzletemberek ne tudnának jó üzleti kapcsolatokat, gyümölcsöző gazdasági együttműködést kialakítani – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Joko Widodo indonéz államfővel folytatott tárgyalása után, hétfőn Jakartában.” (MTI)

Be.

A stabilan álló magyar üzletemberek bányákat vesznek, termőföldeket, erdőket, tavakat, kikötőket. Vasutat építenek, utakat, közvilágítást, csatornát és még ezer más szép dolgot. Mert ügyesek nagyon.

Mi pedig állunk stabilan, mint a cövek és csak bámuljuk, mennyire ügyesek ezek a magyar üzletemberek.

Csak bele ne dögöljünk a nagy csodálkozásba.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.