November 14,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Üzenet G. Fodor Gábornak: Tudod, hogy nincs bocsánat

Aki esetleg a van rajta sapka, nincs rajta sapka elmélet oldaláról közelíti meg G. Fodor Gábor gusztustalan szellemi mélyrepülésének történetét és annak végkifejletét (legalábbis amit mostanig tudni lehet róla) az itt most rossz helyen jár.

G. Fodor Gábor bocsánatkérése a Tóbiás József MSZP-elnök családjára rárontó, velejéig gyomorforgató, alpári cikk miatt nem csupán megkésett, de teljesen felesleges és komolyanvehetetlen kezdeményezés. Nem szívesen teszem ide, de a könnyebb értelmezés kedvéért mégis. Egyúttal szó szerint idézem:

Az ember esendő. Az élet egyenetlen.

Előfordul, hogy követünk el hibákat.

Én az édesapámtól azt tanultam, hogy meg kell próbálni minden helyzetben embernek maradni.  Képesnek kell lennünk arra, hogy ha hibáztunk, legyen erőnk férfiasan elnézést kérni. Mindig ezen a ponton dől el, hogy végső soron ki az erős és ki a gyenge. Ezen dől el, hogy a végső elszámolásnál mit is tartsunk majd magunkról.

Éppen ezért most tegyük félre a politikát és nézzük az embert.

Eljött a bocsánatkérés ideje.

Hibát követtem el, mert megengedtem, hogy a politikai viták hevében megsértsünk egy embert és a családját. Túlmentünk egy határon. Ezért elnézést kérek.

Tanultam belőle. Nem fogom engedni, hogy még egyszer ilyen előfordulhasson.

Nem, G. Fodor, ez egy vicc. Egy nagyon rossz vicc. Amit te elkövettél, azt civilizált kultúrkörökben nem hibának nevezik, hanem aljasságnak. Nem tudom ki hogy van vele, de én nem hiszek neked. Az én fogalmaim szerint férfinak és embernek egyaránt kevés vagy. Úgy értem, alulmaradtál. Nem hiszek neked, mert a bocsánatkérést – szilárd meggyőzdésem szerint – semennyire nem gondolod komolyan.

Hiába fáradozol azon, hogy az ellenkezőjéről győzködj: ennek a bocsánatkérésnek nem most jött el az ideje. Röviden levezetem, hogy miért nem hiszek neked és miért nem javaslom senkinek, hogy bármilyen módon bedőljön megható felismerésednek.

Időrendi visszatekintés: nevezett cikk január 23-án került fel a 888.hu oldalára. Bár időközben elüntetted a nyomokat, január 24-én, vasárnap “közkívánatra” azért Facebook-oldaladra te is kiposztoltad. Akkor még nem rúgta gyomorszájon a sajtót és a közvéleményt, végül is olyan nagy kockázatot nem vállaltál ezzel. Mi több, január 24-én délután még kifejtetted, mi a véleményed neked a konzervatív újságírásról. Határozottan büszke voltál rá, hogy a ribancot annak nevezted, ami.

Január 25-én, hétfőn, amikor első cikkemet írtam e témában, már eltakarítottad Facebook-oldaladról a hányingert okozó 888-as tartalmat. Álszentséged bizonyítéka ellenben, hogy most is televan hányva az oldalad az általad főszerkesztett szennylap témába vágó karikatúráival, miszerint “a langyosakat kiköpi az Isten” és miszerint “ilyen, amikor az MSZP bojkottállja a 888-at”. (Ha időközben esetleg eltávolítanád ezeket a nyomokat is, tudd, nincs már jelentősége, semmin nem változtat.)

 

A nap karikatúrája a 888-on

Közzétette: Gábor G. Fodor – 2016. január 25.

A nap karikatúrája a 888-on

Közzétette: Gábor G. Fodor – 2016. január 26.

Gulyás Gergely már vasárnap este elhatárolódott tőled, hasonlóképpen Deutsch Tamásnak is volt némi hozzádfűznivalója és még Bayer Zsolt is köpött egyet diszkréten (neki sem hiszek, de ez nem ide tartozik). Tény, hogy a teljes jobb- és baloldali média, politikai elit és közvélemény hányingerrel vegyes megrökönyödéssel vette tudomásul, mit műveltél.

Január 25-én az atv.hu próbált szóra bírni téged, de nem járt sok sikerrel. Számomra mégis sokatmondó volt szűkszavúságod:

Miután kiderült, hogy az ELTE is elhatárolódott tőled, azaz korábbi oktatójától, az egyetem rektora pedig etikai eljárás megindítását kezdeményezte veled szemben (ekkor már szerdát, azaz 27-ét írtunk) az atv.hu-nak sikerült (újra) elérnie téged, aki kijelentetted: továbbra sem akarsz nyilatkozni a témában, mert neked annyi a dolgod, hogy tovább dolgozz.

Szerdán Orbán Viktor is hazaért Mongóliából, és láss csodát, emberiség! G. Fodor Gábor megvilágosodott és megígérte, soha többet nem fordul elő, hogy páros lábbal szálljon bele az általa képviselt politikai oldal ellenfeleinek legintimebb szférájába.

Szóval az van, G. Fodor, hogy hitelesebb lett volna már az “elkövetés” utáni első pillanatokban meglátni a fényt az éjszakában, de te azonnali bocsánatkérés helyett ribancoztál még egyet. Olyan férfiasan, ahogy azt kell. Hamar kiderült, hogy nemcsak balról kívántak melegebb éghajlatokra, de saját eszmetársaidból is méla undort váltottál ki. A vezér Mongóliában nyaralt, egyedül maradtál hát a szarban.

Sajnos nem hiszem, hogy valaki, aki napokig következetesen nem hajlandó tudomásul venni, hogy az orrfacsaró szellentése mindenkit irritál, egyik-napról a másikra rájön, hogy mekkora bunkóság társaságban galambokat eregetni. Szerintem annyi történt, hogy nyakon vágott a főnök és kénytelen voltál másodszor is segget csinálni a szádból.

Mert azért ahhoz mindannyian kellően gyávák és számítóak vagytok, hogy a manipuláló szennyoldal állami hirdetéseiről le tudnátok mondani. Ahelyett, hogy férfiasan beleálltatok volna, úgy gondoltátok, öt nap elteltével álljon akkor ki a G. Fodor, kérjen bocsánatot és marad minden a régiben. Elfelejtik úgyis, mint annyi minden mást.

Engem se te, következésképpen se a téged szarásig pénzelő kormánypárt nem győzött meg. Te nem csupán a 888. hu nevű szennyet főszerkeszted, hanem az Orbán-kormány egyik stratégájaként ennél jóval nagyobb felelősséged van. Egyáltalán nem a megbánás szülte ezt a megkésett bocsánatkérést, hanem a megrendelések elvesztése fölötti őszinte aggodalom.

Nem gondoltam komolyan egy percig sem, hogy bármi következménye lehet gyászos ámokfutásodnak. De ha már egyszer beleálltál egy védhetetlen f*szságba, ennél a bocsánatkérésnél az is jobb lett volna, ha következetesen kitartottál volna mellette. De nem: ezért nem túlzás azt mondani, hogy egy igazán jellemtelen, elvtelen, gerinctelen, emberszerű lény vagy.

Lehet, hogy az ember esendő és az élet egyenetlen, de G. Fodor Gábor nem több és kevesebb, mint egy közpénzből kitartott vállalhatatlan kreatúra. Akinek egyetlen esélye az emberhez méltó életben maradásra, ha lemond minden volt és leendő funkciójáról, és – Szabó Tímea jótanácsát megfogadva – eltakarodik a közéletből. De mert nem, megismétlem, hátha megérti: erre nincs bocsánat.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.