December 16,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

DÜHÖNGŐ


Küldünk neked sapkát, Viktor!

Kedves barátom, Viktor!

Azért írok neked, mert az asszony már aludni sem tud az idegtől, mióta látta, hogy fedetlen fővel vagy a hidegben. Tudod, ott, Mongóliában, vagy hol. Mondtam én neked, hogy ne menj oda. Pedig akkor még csak azt tudtam, hogy rohadt egy messze van, azt nem, hogy ráadásul még olyan dögedelem hideg van arrafelé.

Jut is eszembe a hidegről! Nem tudnál csinálni valamit, barátom? A szomszéd Imrenéni (biztosan emlékszel rá, az ura volt az Imrebácsi. Olyan jó kis pörge bajusza van. Nem a férfinak, az már meghalt a tavaly télen, hanem a feleségének) telisírta a fülemet, hogy nem kap rezsicsökkentett tüzifát, pedig te azt ígérted tavaly, hogy fog kapni. Mert a rezsicsökkentés az jár annak is, aki nem gázzal fűt, ő meg nem gázzal fűt. De ragaszkodna a csökkentéshez, merthát az neki is jár, azt óbégatja. Meg is értem, mert hát ez is csak ember. Vagy hát asszony. Akkor is, ha van neki egy kis bajusza.

Szóval tavaly kapott rezsicsökkentett fát, meg volt is mindenhol reklámozva, hogy milyen rendes gyerek vagy te és gondoltál a szegényekre is. Most meg nem kap. Azt mondták neki az erdőgazdaságban, hogy az csak tavalyra volt érvényes, idén nem adtál rá pénzt.

Miért nem, Viktor? Elfelejtetted? Biztos úgy volt, most azért is szólok. Jó lenne, ha intézkednél, mert ezek az öregasszonyok itt nagyon bíznak benned.

Azt láttam a tévében, hogy van szociális tüzifa, de abból hozzánk nem nagyon jutott. Azt mondta a tévé, hogy kétszázezer család kap belőle.

Ez jó, dehát Viktor! Hát január vége van! Most kell kiosztani a tüzifát, mikor már félig megfagytak a népek? Nézzél a körmére a személyzetnek, mert azok nagyon el lehetnek lustulva, vagy hülyék, vagy nem ismerik a naptárat. Hogy mikor kezdődik a tél.

Te Viktor! Ennyi szegény ember van ebben az országban? Kétszázezer család az lehet akár egymillió ember is. Az kurvára sok ám! És ezek csak azok, akik fával fűtenek. Olyan szegények is vannak, akik meg nem fával? Azok mennyien? Én meg azt hittem, csak itt, minálunk ekkora a szegénység, mert ide még nem értek el azok a jó dolgok, amiket mondanak minden nap, meg az újságban is írják. Amit ingyen dobnak be és csupa jó hírek vannak benne mindig. Úgy szoktunk örülni az asszonnyal, hogy az valami csuda! Csak várjuk minden nap, hogy majd nekünk is jó lesz, de még nem lett jó.

Majd talán holnap.

Meg lenne még egy kérésem, ha esetleg van időd két utazás között. Tudom én, hogy sok a dolgod, de csak megírom, hátha. Tudod, van itt a kertszomszédunk, a Gyula. Na, az szegény beteg lett, de nagyon. Már operálták, meg kapott kezelést, szegénynek ki is hullott az összes haja, de már nő neki kifelé. Na, őmiatta írok most, mert nagy bajban van a Gyula. Nyugdíjas, van neki vagy 56 ezer forint a nyugdíja, ami nem rossz pénz a mai világban, tudom én. De most, hogy beteg lett, sokba vannak a gyógyszerei, de nem kap közgyógyellátást, mert azt mondták a tanácson (vagy hogy hívják most), hogy magas a nyugdíja. Ami magas is, de ha a fele gyógyszerekre megy, akkor nem olyan sok marad. Pontosan semmi. Hó végén mi viszünk neki enni az asszonnyal, de nekünk is szűken van a közmunkából, pedig olyan hónap is van, amikor teljes munkaidőben dolgozhatok. Vagy az asszony.

Mert egyszerre nem kapunk sose közmunkát, tudod? Hogy nehogy ebből gazdagodjunk meg véletlen. Hol az asszony, hol én tudok dolgozni, de az se mindig egész munkaidőben, hanem van, hogy csak félnapokat. Azt mondta a polgármester, hogy így két embert tud felvenni egy helyett és az mindjárt nagyon csökkenti a munkanélküliséget. Ez igaz is lehet, csak a huszonkétezerből meg még mi is éhezünk, nem hogy szegény Gyulának tudnánk segíteni. Olyankor csak rántottleves van napokig, neki meg enni kellene. Mondjuk nekünk is, de neki meg főleg, mert már vért hány. A gyógyszer kieszi a gyomrát. Bár az se sokáig, mert nem tudja megvenni a gyógyszert, akkor nem eszik ki a gyomrát. Hát nem igaz? De.

Na, de hogy ne csak a bajokkal keserítselek, írok valami jót is. Képzeld, Viktor! A mi iskolánk is majdnem csatlakozott azokhoz a lázadókhoz! Tudod, na, akik nekifogtak követelőzni, hogy mit akarnak. Hát egy borzalom! Ahelyett, hogy örülnének. Biztos van rá ok, csak én nem tudom, mi. Már hogy az örülésre van ok. Na szóval, ezek is majdnem aláírták a papírt, mesélte a Julis, aki ott tanít. Az asszony szokott néha takarítani nála, jól jön a kis mellékes. Pénze ugyan Julisnak se sok van, de ad mindig használt ruhát, ezt, azt.

Na, ő mondta, hogy náluk is kezdődött a háborgás a tanítók között, hogy ez, meg az. Aztán az igazgató az asztalra csapott, hogy úgy kirúgja aki aláír, hogy csak füstöl! Mert ha ő nem rúgja ki, akkor őt rúgja ki a Klik, aki nem tudom kicsoda, de hülye egy neve van. Lett is mindjárt nagy hátraarc, meg lapítás. Azóta nem akarnak ezek semmit aláírni, még a gyerek ellenőrzőjét se. Ügyesen csinálod te, Viktor! Úgy is kell, rá kell ezeknek csapni a körmére, mert elkanászodnak és a fejedre nőnek. Most legalább tudják, hol a helyük.

Na, de nem tartalak fel tovább, csak ezt akartam mondani. Hogy az asszony aggódik érted, mert tudjuk, hogy nemrégen beteg voltál most meg hajadonfőtt vagy a hidegben. Az annyuk neki is fogott neked kötni egy jó meleg sapkát. Pénzünk nincs ugyan új fonalra, de lefejtette a régi pulóvert és abból köt neked. Kicsit lila, de azért jó meleg lesz, meglásd! Ha elkészül, majd küldöm, ha lesz pénzem postára, meg be tudok menni a városba, ami megintcsak pénzbe kerül. De hátha kapok egész napra közmunkát, akkor abból majd spórolunk rá.

Addig is, vigyázz magadra drága barátom, ne aggódjon az asszonynép! Öltözz melegen, vagy ne menj olyan hideg országba! Itt már lassan jön a tavasz, hamar meleg lesz, meglásd! Én már nagyon várom.

Élezem is a kapát, legyen, mire kell.

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.