Szügyig önkény, nyakig szar

Fotó: MTI Fotó: MTI

Magyarországon ha a baloldal nem kormányoz, akkor azt állítja, nincs is demokrácia. Ha ez igaz lenne, akkor szügyig állnánk az önkényben, Magyarország azonban Európa (egyik?) legszabadabb országa.

Körülbelül ezzel a logikailag lebutított, tartalmilag kizsigerelt mechanikus szólammal bagatellizálta, sunnyogta el Orbán Viktor – a Kossuth Rádió otthonos stúdiójának mikrofonja mögé bújva – a terrorveszélyhezetre hivatkozó hatodik alaptörvény-fércelési kísérletet ért bírálatokat. Pénteken vadhajnalban, a szokott időben.

Mert  a határok lezárása,  a kijárási tilalom, a média korlátozása, a tévék és rádiók elfoglalása, az internet- és postaforgalom ellenőrzése, a tömegrendezvények és a közúti közlekedés betiltása, a külföldi személyekkel való kapcsolat tilalma, a lakosság egy részének kitelepítése, a hadsereg bevetése, az ország biztonságát veszélyeztető személyek tulajdonának korlátozása mind-mind kizárólag baloldali frusztráció kérdése, beszélni sem érdemes róla annyira szánalmasak és megalapozatlanok a kapcsolódó aggodalmak.

Tekintve, hogy nincsenek kormányzási frusztrációim, nem tartozom egyetlen (baloldali sem másmilyen) politikai szekértáborhoz sem, nem voltam és nem leszek soha kormányon, bátran és hitelesen kijelenthetem: nem szügyig állunk az önkényben. A fejünk búbjáig ér. A szar. 

Ugyan tudtommal szügyem nincs és – ahogy körülnézek – egyáltalán nem vagyok egyedül ezzel, érdemi meglepődés nélkül nyugtázom, hogy a homályosan megfoghatatlan terrorveszélyhelyzetben egyetlen embernek teljhatalmat biztosító alkotmánymódosítási tervezet súlyosságát Orbán Viktor szarvasmarhai értelemben vett népi prosztósággal próbálja elütni. Pedig ezúttal sokkal elkeserítőbb dologról van szó, mint amiről eddig bármikor az elmúlt hat évben szó esett.

Engem határozottan aggaszt – pedig nem vagyok baloldali párt -, hogy a magyar miniszterelnök a miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt belehazudik az arcomba. Nevezetesen akkor, amikor arról beszélnek egy nap eltéréssel, hogy egyfelől a terror elleni fellépésben azokat a lehetőségeket tartják kívánatosnak, amelyekkel a legtöbb nyugat-európai ország rendelkezik (Orbán) Más, de igen hasonló fogalmi keretben pedig azzal kábítanak, hogy a kormány előterjesztése európai mintákat követ (Lázár).

Tételesen hazugság: az uralkodó európai álláspont szerint különleges jogrendet bevezetni csak konkrét és közvetlen terrorfenyegetettség esetén lehet. Márpedig azt, hogy mikor van terrorveszély, és pontosan mit jelent a terrorveszély, a magyar kormány egyértelműen saját hatáskörben kívánja eldönteni. Bármilyen minősítéssel illeti is Lázár János Röszkét, Magyarországon nincs és egyetlen pillanatig nem volt reális terrorveszély. Ha jól emlékszem, erről tavaly novemberben éppen Hajdu János TEK-főigazgató úr beszélt az ő szájával. Továbbmegyek: Magyarországon nincs és nem is volt olyan válsághelyzet sem (nem terror és nem háború), amely az alapvető jogok olyan mértékű korlátozását indokolná, amire Orbán Viktor szügyszakértő készül.

Következésképpen engem határozott aggodalommal tölt el (még mindig), hogy e kivételes szükségállapot kihirdetése Magyarországon – sehol máshol Európában vagy a világ civilizáltább felén nincs ilyen – egyetlen ember (és végtelenül szervilis szűkebb holdudvara) akaratán fog alapulni. Igen, kimondhatatlanul aggaszt, hogy ha Lévai Anikó megfáradt kezében felrobban a kukta, vagy Mészáros Lőrincnek emberi mulasztás miatt leég a fél disznótelepe, vagy Orbán Ráhelnek letörik a körme, akkor a Blaha Lujza téren hadrendbe áll a katonaság, emberek tulajdonjogát korlátozzák és lekapcsolják az országot a világhálóról.

Teljesen lebutítva – hogy még az Orbán Viktorba szerelmes lilahajú nénik is megértsék – ezt írja elő ez a tervezet. Félelmeim és aggodalmaim nem baloldali frusztrációból fakadnak, hanem az elmúlt évek közéleti-politikai történéseire vezethetőek vissza. Engedtessék meg, hogy igenis álmatlan éjszakáim legyenek amiatt, hogy akinek ennyire érdekében áll a különleges jogrendben szabályozott, teljhatalmat biztosító döntésnek az alkotmányba emelése, annak nem lesz nehéz indokot találni/szolgáltatni mellé.

Tekintve, hogy Nógrádi-Bakondi-féle pancserek és fizetett pártfogók súlyos közpénzmilliókért bármikor igazolást állítanak ki arról, hogy Magyarország belefulladt a terrorveszélybe; hogy a – közmédia baráti segédletével – komoly szakpolitikák kidolgozása helyett akadémiai szintre fejlesztették  a terror homályával kelő és fekvő állami propagandát, egyáltalán nem volna baj, ha az Orbán Viktorba szerelmes lilahajú néniknek valaki elmagyarázná, talán még mindig nem késő valamit érezniük a szügyük táján.

Mert az történik, kedveseim, hogy nem csak az enyémet vihetik majd, hanem a tieteket is. Nemcsak az én kapcsolatomat vágják majd el a világtól, hanem a tieteket is. Nem fogják megkérdezni, hogy a Fideszre szavaztatok-e, mert akkor természetesen felmentést nyertek az önkény alól. Nem, “Európa legszabadabb országában” éppen lekapcsolni készülnek a villanyt. Az utca jobb- és baloldalán egyaránt. Felfogjátok, vagy sem: az ország biztonságára hivatkoznak, miközben egy valóságtól elszakadt rezsim megszállott vezérének korlátlan hatalma a tét. Akárhányan mondják is, attól, hogy narancssárgául mondják, nem lesz igaz. Európa legszabadabb országában az alkotmány módosítását nem az Európában tapasztalható terrorfenyegetettség indokolja, ez csak az apropó, a sallang, a mézesnek hitt madzag. Orbán Viktor abszolút hatalma az egyetlen és legmagasabbrendű cél.

Európa legszabadabb országában egyeseknek évek óta szinte mindent szabad. Magasról szarni jogerős bírósági ítéletekre, per alatt álló földeket eladni, saját kézre játszani egy fél országot, trafikokat, magánnyugdíjakat zsebre vágni, a szerencséseket a szerencsétlenek pénzéből etetni, hízlalni, ellenkező, más előjelű véleményért meghurcolni. Európa legszabadabb országában a ketteseknek is szinte mindent szabad, kivéve vasárnap vásárolni, saját sorsot érintő kérdésekbe négy évnél gyakrabban demokratikus úton beleszólni, mondjuk ne adja az Isten, népszavazni.

Nem árt tudni, hogy mindez csak a bemelegítő volt, a java ezután jön. Mert szerintük az önkény nem az, ha ők mondják meg mi legyen. Az önkény az, amikor mások mondják meg nekik.

Mivel azonban ez teljességgel elfogadhatatlan: az autópályán menetelő migránsokból szárba szökkent “terrorizmusra” hivatkozva, a mindenféle-fajta lentről, jobbról vagy balról jövő aggodalmakat teli pofával kiröhögve, Orbán Viktor és lojális csürhéje éppen az utolsó kenetet készül feladni a már évek óta egyébként is takaréklángon égő magyar demokráciának. Mert a lilahajú nénik örök hálája további harminc évre beülteti őket a hatalomba. Minket meg nyakig a szarba.

Ha hagyjuk. Hagyjuk?

Frissítés: Olvasom a diadalmas fellélegzésre utaló címet az egyik portálon, miszerint elbukott Orbánék terve az internet lekapcsolására. Mert ugyanis a Jobbik csak saját módosító indítványainak kormányzati elfogadása esetén támogatná az alaptörvény terrorveszéllyel összefüggő módosítását. Alapvetően sem hiszek a Jobbiknak, de ha valamiért mégis rajtuk múlik ebben az egyenletben bármi is, az egyenesen ijesztő. Legalább annyira, mint maga a tervezet. Remélem a demokratikus ellenzéket mindeközben semmi nem zavarja téli álmában.