Tisztelt hölgyeim és uraim! Remélem nem kételkednek abban, hogy amit látnak, az tényleg van. A Fidesz (esetenként KDNP) nevű párt (esetenként szövetség, esetenként fizetett tollforgatók gyülekezete) rendszerváltáson, idő- és térkontinuumon, parlamenti mandátumokon, kormányzati és ellenzéki küzdelmeken átívelő, következetes, egyenes politizálásának remek példája tárul itt a szemünk elé.
Őszinte sajnálatomra genderfelelős Kövér Lászlónak elfelejtettek szólni, hogy nem most lesz az a sorozás, addig még abszolválni kell előbb egy újabb kétharmadot, be kell darálni a közműszolgáltatókat és be kell forrasztani a gránitba a terrorveszélyhezetet. Szar lehet a tévéből megtudni, hogy nem akarod azt, amit tegnap még akartál, és amit 25 évvel ezelőtt meggyőződéssel gyűlöltél.
Az influenzás, nagyon beteg Orbán Viktor – ellenzék hiányában – helyreteszi az udvartartás által összezavart polgári világnézetet. Mintegy világossá teszi, hogy miután a nők méhében turkált, Kövér Lászlónak (kövér, az a halálom) kicsit várni kellett volna annak megmondásával, hogy nem önként, hanem kényszer hatására fog akarni eztán háborúba menni a magyar férfiú. Mert hogy háború van, az hétszentség, fontos ezt nem elfelejteni. Bayer Zsoltnak nem hiába fizet Széles Gábor havi 1 milliót, hogy ébren tartsa háborús érzéseinket.
A jelenlegi kormánypárt, amely volt ellenzéki párt is egyúttal – és saját bevallása szerint – rendszert is váltott, amely mindig hű volt önmagához és az elveihez, most éppen a kötelező sorkatonaság gondolatát kívánja napirenden tartani. Az egymásnak ellentmondó kijelentések senkit ne tévesszenek meg. Az a lényeg, hogy ne oda nézzünk, ahol most is történik valami. Ahol mindaz történik, ami igazán érdekes. Tesztelnek minket. Ahogy korábban a halálbüntetés bevezetésének ötletével tették ugyanezt. Tesztelik a reakcióinkat, az indulatainkat, terelik a figyelmünket a jól megkomponált kommunikációs blöffökkel.
Teljesen mindegy egyébként, hogy kötelező lesz, vagy nem lesz kötelező. Az biztos, hogy lehetőség szerint erősen-melegen ajánlott lesz, és máshogy fogják hívni. Pillanatnyilag azonban az urak hátradőltek és isszák a kávéjukat. Az ellenzéki pártok sivalkodnak, ahogy a szingliadón is sivalkodtak pár napja pár napig. Ahogy most is sivalkodnak.
Csakhogy a lényeg másutt történik. Pont a jóízűen rágott gumicsonttal ellenkező irányban. Ahol az állami földeket a saját holdudvar kezére játsszák éppen. Ahol pedagógusok ellen nyomoznak, mert arccal-névvel vállalják, hogy nem tetszik nekik a rendszer. Ahol a Jobbiktól soha nem árt szavazókat átcsábítani a hasonló fanatikusokat tömörítő polgári oldalra. És ahol – nem lehet elégszer hangsúlyozni – a terrorveszélyhelyzetet készülnek alaptörvénybe fércelni.
Mert amíg a kormány és seggnyalóinak egyik fele a háborús készültség állapotának népnemzeti izgalmát próbálja szinten tartani, amíg Kövér László játssza a megmondó szerepét az egyenletben azért, hogy Orbán Viktor megnyugtató atyaként rendet rakhasson a fejekben, Deutsch Tamás elősegédletével, tulajdonképpen arra készülnek valamennyien, összehangoltan és előre megfontoltan, hogy
És ki fogja megmondani, hogy mikor van terrorveszély? A kormány, igen. Úgy értem, Orbán Viktor miniszterelnök úr egyszemélyben. A fejekben a kellő pillanatban mindig rendet rakó miniszterelnök úr. Akkor majd előkaphatjuk Kövér László 1990-ben fogant gondolatait:
“A bunkók még bunkóbbak lesznek, a másik fölött uralkodni vágyók megtalálják a maguk terepét. … A kisszerűség, az aljasság, hogy azok érvényesülnek, akik gerinctelenek vagy teljesen gátlástalanok … Csak mennyiségi különbség van köztük, a logikai elv ugyanaz: az embereket megtörni, péppé gyúrni, aztán egyformán kis agyagfigurákat csinálni belőlük.”
Semmi kétségünk ne legyen efelől.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!