November 17,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Balog Zoltán megoldja a migránsválságot

A nagy sikerre való tekintettel többször is átadott Várkert Bazárban tartott előadást Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, mégpedig a “Keresztény értékek a 21. században” elnevezésű rendezvényen.

Ez idáig teljesen renben van, mert tartson előadást ahol csak akar és amiről akar. A kereszténységről főleg, mert neki mégis jobban testhezálló, mint mondjuk Kövér Lászlónak. Az nincs rendben – vagy talán az is jó úgy, csak nekem csípi a szemem, – hogy mint mostanság minden egyes kormánypárti politikus minden egyes megszólalásában, itt is előkerült az első számú közellenség: a migráns.

„Látjuk azt, hogy hogyan lehet vagy hogyan nem lehet számon kérni törvényes rendet olyan embereken, amikből hiányzik ez a fajta meggyőződés; a migránsválságnak ez az egyik nagyon fontos tanulsága” (MTI)

Habár én sem emberminiszter, sem vallásos nem vagyok, de valami bicskanyitogatóan pofátlan dolognak tartom a kétségtelenül nagy problémát okozó migránsválságot (valamint az ezzel tudatosan összemosott menekültválságot) hozni fel minden létező és nem létező helyen, módon és okból.

A menekülteket és gazdasági bevándorlókat, valamint a velük együtt Európába bejutni szándékozó bűnözőket nyilvánvalóan meg kell állítani, ellenőrizni, szűrni. A helyzetet kezelni kell és eddig az Unió nem találta a működő megoldást, de egyértelműen megfeszített erővel dolgoznak a politikusok és szakértők. Erősen kétlem, hogy Balog Zoltánnak kellene megtalálnia a megoldást. Azt főleg kétlem, hogy Balog Zoltánnak feltétlenül és mindenáron a keresztény-nem keresztény szempontból kellene értékelnie a helyzetet, ha már ilyen erős késztetést érez arra, hogy ebbe is beleártsa magát az egyház nevében, vagy a jó ég tudja, minek és kinek a nevében. Az én nevemben garantáltan nem nyilatkozhat sem ő, sem Orbán Viktor, sem senki más – bár ezt gyakran megteszik mostanában.

Azt már régen tudjuk (kormánypárti politikusok és Bayer Zsolt megfeszített kommunikációs bravúrjainak köszönhetően), hogy honnan ismerni fel a migránst. A migránsnál nincs kapa, sem seprű – szemben a közmunkással, akinél meg van -, hanem drága okostelefonja van neki és kidobja a májkrémet a szemétbe.

Most megtudhattuk, hogy a migránst onnan lehet még felismerni, hogy ő nem keresztény. Szemben például velem, aki szintén nem vagyok keresztény és még okostelefonom is van. Lehetséges, hogy én migráns vagyok, csak nem tudok róla?

Balog Zoltán azt is mondta, hogy: „Fedezzük fel újra a keresztény értékeket mint inspirációt és orientációt!”

Jó. Fedezzük fel.

Ne foglalkozzunk a keresztény egyház olyan ballépéseivel, mint mondjuk az inkvizíció. Az a pár millió halott nem érdekes kulturális szempontból. Nem fontos a nagyon találékony kínzási módszerek tárháza, a körömletépéstől a kerékbetörésig és az elvenen történő elégetésig. Az utolsó kedélyes boszorkányégetést Európában 1782-ben, Mexikóban 1817-ben tartották. Az inkvizíció célja a keresztény hit védelme volt, áldozatai számát tízmilliós nagyságrendűre becsülik. Nem sokat javít a helyzeten, hogy az áldozatok döntő többsége maga is keresztény volt, csak más vallási irányzatot követett, ameddig ki nem irtották.

Felejtsük el a hittérítők áldásos tevékenységét is, mert ők a keresztény hitet óhajtották terjeszteni. Ugyan belehaltak néhányan, de megérte.

Az is elhangzott a szónoklatban: “A keresztény értékek három forrás összeolvasztásával – a bibliai zsidó-keresztény hagyomány, a görög tudomány és filozófia és a római jog – teremtették meg a mai értelemben vett Európát”

Biztosan így van, ezt Balog Zoltán jobban tudja. Én mindeddig abban a hitben éltem, hogy például a római jog bőven időszámításunk előtt született és a kiegészítések és finomítások is elkészültek időszámításunk szerint a harmadik századra. Az időszámítást tudtommal Jézus születéséhez kötjük, a harmadik században pedig még nem volt túlzottan elterjedt a kereszténység. Ebből eredően nehéz elképzelnem, hogy a kereszténységnek túl nagy érdemei lennének egy – azt időben bőven megelőző – korban született jogrendszer, vagy például a szintén időszámításunk kezdete előtt évszázadokkal született görög filozófia és tudományok területén.

Ezzel szemben úgy tudom, hogy 1600 február 17.-én Rómában az egyház döntése alapján nyilvánosan elégettek egy Giordano Bruno nevű embert, akinek olyan fura ötletei voltak, hogy talán nem a Föld körül forog a Nap.

Nem azt akarom én mondani, hogy ne lenne létjogosultsága a keresztény vallásnak. Azt sem mondom, hogy nem befolyásolta alapjaiban a kultúrát, művészetet és talán a tudományt is, bár ez utóbbi esetében vannak kétségeim. Viszont azt gondolom (ez persze magánvélemény), hogy először kellene mindenkinek embernek lennie, európainak, magyarnak és ezek után kereszténynek. A keresztény egyháznak, az egyház képviselőinek sem ártana némi önkritika, tükörbe pillantás, szerénység. Úgy talán jobban működnének a dolgok, mintha egy huszonegyedik századi hittérítés keretében igyekezne az egyház az állammal összefonódva dönteni. Helyettünk és a fejünk fölött.

Újra.

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.