NEHAZUGGY

Balog Zoltán megoldja a migránsválságot

Forgács Erzsébet | 2016. Január 15, Péntek | 16:50

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A nagy sikerre való tekintettel többször is átadott Várkert Bazárban tartott előadást Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, mégpedig a „Keresztény értékek a 21. században” elnevezésű rendezvényen.

Ez idáig teljesen renben van, mert tartson előadást ahol csak akar és amiről akar. A kereszténységről főleg, mert neki mégis jobban testhezálló, mint mondjuk Kövér Lászlónak. Az nincs rendben – vagy talán az is jó úgy, csak nekem csípi a szemem, – hogy mint mostanság minden egyes kormánypárti politikus minden egyes megszólalásában, itt is előkerült az első számú közellenség: a migráns.

„Látjuk azt, hogy hogyan lehet vagy hogyan nem lehet számon kérni törvényes rendet olyan embereken, amikből hiányzik ez a fajta meggyőződés; a migránsválságnak ez az egyik nagyon fontos tanulsága” (MTI)

Habár én sem emberminiszter, sem vallásos nem vagyok, de valami bicskanyitogatóan pofátlan dolognak tartom a kétségtelenül nagy problémát okozó migránsválságot (valamint az ezzel tudatosan összemosott menekültválságot) hozni fel minden létező és nem létező helyen, módon és okból.

A menekülteket és gazdasági bevándorlókat, valamint a velük együtt Európába bejutni szándékozó bűnözőket nyilvánvalóan meg kell állítani, ellenőrizni, szűrni. A helyzetet kezelni kell és eddig az Unió nem találta a működő megoldást, de egyértelműen megfeszített erővel dolgoznak a politikusok és szakértők. Erősen kétlem, hogy Balog Zoltánnak kellene megtalálnia a megoldást. Azt főleg kétlem, hogy Balog Zoltánnak feltétlenül és mindenáron a keresztény-nem keresztény szempontból kellene értékelnie a helyzetet, ha már ilyen erős késztetést érez arra, hogy ebbe is beleártsa magát az egyház nevében, vagy a jó ég tudja, minek és kinek a nevében. Az én nevemben garantáltan nem nyilatkozhat sem ő, sem Orbán Viktor, sem senki más – bár ezt gyakran megteszik mostanában.

Azt már régen tudjuk (kormánypárti politikusok és Bayer Zsolt megfeszített kommunikációs bravúrjainak köszönhetően), hogy honnan ismerni fel a migránst. A migránsnál nincs kapa, sem seprű – szemben a közmunkással, akinél meg van -, hanem drága okostelefonja van neki és kidobja a májkrémet a szemétbe.

Most megtudhattuk, hogy a migránst onnan lehet még felismerni, hogy ő nem keresztény. Szemben például velem, aki szintén nem vagyok keresztény és még okostelefonom is van. Lehetséges, hogy én migráns vagyok, csak nem tudok róla?

Balog Zoltán azt is mondta, hogy: „Fedezzük fel újra a keresztény értékeket mint inspirációt és orientációt!”

Jó. Fedezzük fel.

Ne foglalkozzunk a keresztény egyház olyan ballépéseivel, mint mondjuk az inkvizíció. Az a pár millió halott nem érdekes kulturális szempontból. Nem fontos a nagyon találékony kínzási módszerek tárháza, a körömletépéstől a kerékbetörésig és az elvenen történő elégetésig. Az utolsó kedélyes boszorkányégetést Európában 1782-ben, Mexikóban 1817-ben tartották. Az inkvizíció célja a keresztény hit védelme volt, áldozatai számát tízmilliós nagyságrendűre becsülik. Nem sokat javít a helyzeten, hogy az áldozatok döntő többsége maga is keresztény volt, csak más vallási irányzatot követett, ameddig ki nem irtották.

Felejtsük el a hittérítők áldásos tevékenységét is, mert ők a keresztény hitet óhajtották terjeszteni. Ugyan belehaltak néhányan, de megérte.

Az is elhangzott a szónoklatban: „A keresztény értékek három forrás összeolvasztásával – a bibliai zsidó-keresztény hagyomány, a görög tudomány és filozófia és a római jog – teremtették meg a mai értelemben vett Európát”

Biztosan így van, ezt Balog Zoltán jobban tudja. Én mindeddig abban a hitben éltem, hogy például a római jog bőven időszámításunk előtt született és a kiegészítések és finomítások is elkészültek időszámításunk szerint a harmadik századra. Az időszámítást tudtommal Jézus születéséhez kötjük, a harmadik században pedig még nem volt túlzottan elterjedt a kereszténység. Ebből eredően nehéz elképzelnem, hogy a kereszténységnek túl nagy érdemei lennének egy – azt időben bőven megelőző – korban született jogrendszer, vagy például a szintén időszámításunk kezdete előtt évszázadokkal született görög filozófia és tudományok területén.

Ezzel szemben úgy tudom, hogy 1600 február 17.-én Rómában az egyház döntése alapján nyilvánosan elégettek egy Giordano Bruno nevű embert, akinek olyan fura ötletei voltak, hogy talán nem a Föld körül forog a Nap.

Nem azt akarom én mondani, hogy ne lenne létjogosultsága a keresztény vallásnak. Azt sem mondom, hogy nem befolyásolta alapjaiban a kultúrát, művészetet és talán a tudományt is, bár ez utóbbi esetében vannak kétségeim. Viszont azt gondolom (ez persze magánvélemény), hogy először kellene mindenkinek embernek lennie, európainak, magyarnak és ezek után kereszténynek. A keresztény egyháznak, az egyház képviselőinek sem ártana némi önkritika, tükörbe pillantás, szerénység. Úgy talán jobban működnének a dolgok, mintha egy huszonegyedik századi hittérítés keretében igyekezne az egyház az állammal összefonódva dönteni. Helyettünk és a fejünk fölött.

Újra.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!