Kedves ellenzék!

Fotó: Lázár Gergő Fotó: Lázár Gergő

Néha komolyan megfordul a fejemben annak a félig vicces, félig komoly kijelentésnek a realitása, ami egy baráti-munkatársi szerkesztőségi beszélgetés közben hangzott el, amikor az ellenzéki pártok erőtlenségéről esett szó: “Miféle ellenzék? Az ellenzék mi vagyunk!”

Ezt találtam a kormánypárt közösségi oldalán. Egy kedves honfitársunk szólt hozzá a Fidesz azon kijelentéséhez, miszerint David Cameron hasonló elképzelésekkel rendelkezik Európáról, mint Orbán Viktor. A kommentet betű- és írásjel-hűen ide másolom:

A nyugati multik miért nem adnak tisztességes bért a Magyar munkásnak ,??? mert a nyugat mindenkit kihasznál azért gazdagok ! minket Magyarokat csak mindenki lerabolt Tatár, Török , Osztrák , Német , Orosz , és végül a nyugati jóléti államok ,! Nekünk nem voltak gyarmataink akik gazdaggá tettek volna bennünket ! Most végre olyan kormányunk van aki védi a Magyar érdeket !

Kedves ellenzék! Úgy értem, jelenlegi, önmagukat ellenzékinek definiáló pártok. Már ebből az egyetlen hozzászólásból fel lehetne építeni önmagatokat, ha figyelnétek a nép együgyű egyszerű fiára (illetve jelen esetben leányára).

Ideje lenne elmagyarázni a kedves honpolgároknak, hogy erősen tévedésben vannak egynémely kérdésben. A rohadt nyugati multik azért hozzák ide a gyáraikat (autóipar például), mert nálunk alacsonyabbak a bérek, mint teszem azt Németországban. Ebből fakadóan olcsóbban tudja előállítani a féltengelyt és az Audit, mint otthon, magasabb nyereséget tud realizálni. A kapitalista világ így működik. Egyébként kivétel nélkül minden multi így működik, az üzletláncoktól a kólaüzemig. Az adott ország bérszínvonalához igazítja a fizetéseket.

Nem a multi dolga megemelni a magyar fizetéseket és német átlagbért adni a munkásoknak. Azt az adott ország kormányának kell megtennie. Nem ám kézrátétellel és nem is úgy, hogy Orbán Viktor, vagy valamelyik slapaja kihirdeti: holnaptól a magyar pénztáros annyit keres, mint a német, vagy angol. Ez ennél jóval bonyolultabb folyamat.

Először be kell indítani az ország gazdaságát. Magyarország esetében ezt fel is kell építeni, mielőtt beindítanánk. Ez máshol úgy szokott történni, hogy az ország vezetésére megválasztott politikai elit nem a saját családi gazdaságát és gazdagságát fejleszti a rendelkezésre álló forrásokból, hanem az országét. Tehát például nem a miniszterelnök feleségének szőlőbirtokát támogatja kurvasok pénzzel, hanem a szabolcsi almatermelőket. Nem Mészáros Lőrinc disznófarmját fejleszti másik kurvasok pénzzel, hanem mondjuk infrastruktúrát az elmaradott régiókban. Nem Felcsút vízelvezetését építi ki az ország teljes – ilyen célra szánható – forrásának 90 százalékából, mégpedig úgy, hogy az építkezéshez az alapanyagot Orbán Viktor apukájának a cége szállítja jó pénzért, hanem a valóban veszélyeztett területeken építi ki a hiányzó rendszereket.

Jelenleg az a helyzet, hogy az uniós fejlesztési források rossz helyre kerülnek. Konkrétan egy kis részét baromságokra költik, nagyobb részét pedig ellopják. Olyan történelmi bűn ez, ami teljes egészében akkor fog látszani, amikor ezek a források elapadnak. Mert az országban nem épülnek gyárak, üzemek, a mezőgazdaság korszerűsítése nem történik meg (a lerablása annál inkább), nem fejlődik az infrastruktúra és még ezer dolog nem történik. Gyakorlatilag saját gazdaságunk nincs. Külföldi bérmunka van. Saját gazdaság nélkül nincs fejlődés, fejlődés nélkül nincs hatékonyság-növekedés, hatékony és fejlett gazdaság nélkül nincs fizetőképes vásárlóerő és máris ott tartunk, hogy miért keres többet a német pénztáros még 50 év múlva is, mint a magyar.

Ennek nincs köze ahhoz, hogy volt-e gyarmata Magyarországnak, vagy sem. Ahhoz van köze, hogy az egymást követő kormányok mindig a másikra mutogatva nem csináltak semmit, kivéve a jelenlegi kormányt, aki viszont csinál. Mostanra szétcseszte a teljes piaci versenyt, államosította és aztán saját célra magánosította ami csak értéket képvisel ebben az országban, leépítette a piacgazdaságot, kiépítette a feudalizmust, milliárdossá tette Simicska Lajostól Lázár Jánoson, Garancsi Istvánon át Mészáros Lőrincig, Tiborcz Istvánig és Szijjártó Péterig minden olyan emberét, aki fontos valamilyen szempontból. Nem, véletlenül sem az ország szempontjából fontosak ők.

Megalomán stadionok és közröhej vasutak épülnek a miniszterelnök szülőfalujában, miközben emberek halnak meg az egészségügy állapota miatt. Milliárdok mennek el soha el nem készült tanulmányokra baráti cégeknek, másik milliárdok kormánypropagandára, miközben a magyar felsőoktatás a Európa legdrágább rendszere lett.

felsőoktatás

A teljes cikk ITT található.

Tehát egy átlagos magyar házaspár a jövedelmének 92 százalékát fordítja arra, hogy a gyereke egyetemi diplomát szerezhessen. KILENCVENKÉT százalék, kedves testvéreim a NER-ben.

Üzenem a fent idézett komment szerzőjének (az ellenzéki pártok helyett is): ezért van az, hogy ameddig Orbán Viktor lánya Svájcban tanul a saját lábunkon állva, addig a kommentelő gyereke nem fog tudni egyetemre járni (nemhogy Svájcban, itthon sem) és alulfizetett pénztáros lesz a rohadék multinál. Jó esetben. Rossz esetben közmunkásként eteti a disznót Mészáros Lőrinc disznótelepén, vagy sepri az udvart a Tiborcz-tanyán. És ezt fogja csinálni a gyerekének a gyereke és az ő gyerekei is, ha időben el nem tud menekülni Angliába, vagy Németországba, hogy az ott megkeresett pénztárosi fizetéséből támogassa a szüleit. Ebbe az irányba tartunk jelenleg.

Mert mindennek az alapja az oktatás lenne, amit annyira megvédett Orbán Viktor a tandíjtól, hogy mostanra csak ő és csillogó holdudvara képes megfizetni.

Alulképzett munkaerővel, saját ipar és gazdaság nélkül, elavult mezőgazdasággal és fejletlen infrastruktúrával pedig a jövő is csak ez marad. Albán bérek és melldöngetés, rohadtul nagy önérzet és kútsötét ostobaság.