December 14,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mit szólna ehhez az a zsidó férfi?

Soltész Miklós avatott és hirdetett. Nem meglepő ez, így szokása a kormány alkalmazottainak. Nyilatkoznak minden és mindenki nevében, akár kell, akár nem. Márpedig többnyire rohadtul nem kellene.

Ez persze semennyire nem zavar senkit, mindenki mondja a maga hülyeségeit teljes erőből. Mivel még létezik valamiféle szólásszabadság, én is mondom a magamét.

Ami aktuálisan kiverte az összes biztosítékot nálam, az a következő:

“Istenhitre és a katolikus egyház támogatására van szükségünk ahhoz, hogy megőrizzük Európát és megerősítsük országunkat – jelentette ki az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont szerdai avatóünnepségén.”

Soltész Miklós államtitkár ezt az  1,1 milliárdos uniós forrásból felújított Egri Érseki Palota avatóünnepségén volt kedves mondani. Aminek én nagyon örülök. Mármint annak, hogy felújították a palotát. Annak sokkal kevésbé, ami ott elhangzott.

A magam részéről felkérem Soltész Miklóst és a katolikus (valamint az összes létező egyéb) egyházat: azonnal és sürgősen takarodjanak ki az életemből.

A vallás mélységesen magánügye mindenkinek. Közöm nincs hozzá, hogy akár Soltész, Orbán, Kövér, Harrach, Semjén, Surján és nem sorolom tovább – miben hisz, milyen egyház tagja, illetve egyáltalán tagja-e bármely egyháznak.  Ívesen teszek rá és elvárom a kormánytól, annak minden egyes tagjától, hogy ők se foglalkozzanak az én hitemmel, vagy annak hiányával. Arra pedig rohadtul nyomatékosan felszólítom őket, hogy az én nevemben véletlenül se nyilatkozzanak meg.

Miközben tiszteletben tartom minden ember hitét, aközben tiszteletben tartom azt is, ha valaki történetesen nem hívő. Ettől függetlenül – bár ez éppen annyira magánügy, mint mondjuk Orbán Viktor viszonylag újkeletű mélységes hite – szívem szerint az összes egyházat betiltanám.

Jelen állás szerint is a fél világ azért gyilkolja a másik felét a világnak, mert az egyik fél nem abban hisz, amiben a másik. Bárhová nézünk, Afrikától az Egyesült Királyságig emberek ölik egymást azért, mert az egyik a próféta apósát is elfogadja, a másik meg nem. Az egyik a pápát tartja az egyházfőnek, a másik a királynőt, a harmadik meg valami másban látja a boldogsághoz vezető utat.

Ilyen kártékony találmány, mint az egyház (az összes), szerintem az atombomba feltalálása óta nem volt. A mohó harácsolás és a hatalomvágy olyan elegye, aminél betegesebb nincs rendszeresítve.

Az egyház nem azonos a vallással, pláne nem a hittel. Szerintem.

A hit – a keresztény hit is – az emberben meglévő jót igyekszik megszólítani. Merem állítani, hogy az iszlám sem lenne ilyen, mint amilyennek ismerjük, ha néhány megvadult barom nem kezdi el félremagyarázni a tanításokat puszta gonoszságból, irígységből, vagy egyszerű elmebetegségből eredően.

Nem vagyok túlságosan járatos a bibliában, de nekem dereng olyan tanítás, miszerint: “Ne paráználkodj! Ne lopj! Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy! Mások tulajdonát ne kívánd!” A most nagyon vallásos politikusok közül azok, akik kicsit korruptak véletlenül, nem voltak ott az aktuális hittanórán? Külön felhívnám a figyelmet a hazugságra vonatkozó parancsolatra!

Jézus kiverte a kufárokat a templomból. Kíváncsi lennék, mit szólna ahhoz, amivé vált ez az egész. Nem hinném, hogy ő ezt akarta volna. Eleve sem hiszem, hogy egy zsidó fiatalember örült volna annak, hogy az ő nevében és nevével igyekeznek a nem zsidók eltiporni a zsidókat, sokszor pusztán azért, mert zsidók. Kíváncsi lennék arra, hogyan gondolkodnak erről az egyházak, hogyan fér össze a hitük, ami egy zsidó férfira épül és mondjuk a zsidók gyűlölete. Az én fejemben ez nem áll össze, az biztos.

De ez magánvélemény és erősen zárójelbe teendő. Az viszont nem teendő sehová, hogy emberként rohadtul zavar az, ha a huszonegyedik században a kormány igyekszik engem és az egész országot visszavezetni egy letűnt korba. Normáliséknál nem keverik, főleg nem mossák össze az államot és az egyházat. Kimondottan haladó vívmány volt ennek a két szervezetnek a különválasztása. Erre most megint ott tartunk, hogy veszettül igyekeznek kiépíteni valamiféle beteges, óságos feudális rendszert, amihez segítségül hívják az egyházat. Ennél is szörnyűbbnek találom, hogy az egyház nem tartja távol magát ettől, hanem két kézzel kap az alkalmon, misén, a szószékről folyik a kormánypropaganda és a hívek befolyásolása, hogy kire is kell nekik szavazni, ha jót akarnak maguknak.

Javasolnám átpillantani Romániába, ahol pont ugyanez ment Ponta kormányzása idején. A kormány tömte az egyházakba a pénzt, akkora ortodox templomok épültek, hogy egy egész falu elfér benne. Mindaddig nem is volt ebből baj, ameddig az egyik egyházfi azt nem találta nyilatkozni, hogy a diszkótűz-tragédiában elhunyt fiataloknak úgy kellett, mert a sátánt imádták, amikor rockzenét hallgattak. Ezen a ponton pattant el a húr és mentek az utcára a feldühödött emberek. A folytatást ismerjük.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a keresztény egyház bármely tagja ilyen szörnyűséget mondana nálunk, de azt mindenképpen jelenti, hogy én például kikérem magamnak ezt a bevonulását az egyháznak akár az állam, akár az én magánéletembe.

Azt meg kiváltképpen kikérem magamnak, hogy a kormány bármely tagja kinyilatkoztasson olyasmiket, miszerint istenhitre és az egyházra lenne szüksége akár Európának, akár Magyarországnak, akár személyesen nekem.

Köszönöm, én magamtól is képes vagyok különbséget tenni jó és rossz között, fizetem az adómat, teszem a dolgomat. Becsülettel. Miközben most pont annyira nem vagyok vallásos, mint a rendszerváltáskor.

Kíváncsi lennék, elmondhatja-e ezt magáról minden politikus, aki most oly áhitatosan szórja magára a keresztet.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.