NEHAZUGGY

Két geci beszántja az országot

H. Andrea | 2016. Január 4, Hétfő | 19:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Úgy kezdődött a hétfő reggelem vasárnap este, hogy az országot – félreértés ne essék, egyáltalán nem csak a fővárost – dúló Orbán-Simicsika háborúban (a továbbiakban: geciháború) megszólalt bizonyos Bakondi György, miniszterelnöki és belbiztonsági főtanácsadó. Aki azt bírta közölni a száján keresztül maguknak utat törő mondatok formájában, hogy amennyiben a Fővárosi Önkormányzatnak szüksége lenne a karhatalom segítségére a Mahir hirdetőoszlopainak elszállításához, úgy a rendőrség megadja ezt a támogatást.

Mielőtt belemennék abba az életérzésbe, amelyet ez a gondolat a gyomromat az agytekervényeimmel összekötő pályán kiváltott, gyorsan tekintsük át az előzményeket.

Tavaly a Fővárosi Közgyűlés felmondta Simicska Lajos cégével, a Mahir Cityposter Kft.-vel 761 darab hirdetőoszlopra, 25 évre, még 2006-ban megkötött szerződést. Simicska cége közölte, hogy perel az ügyben. Láss csodát, decemberben egy fideszes előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés arról is döntött, hogy ha a Mahir december 31-ig nem bontja el hirdetőoszlopait, akkor azt a cég költségére el fogják végeztetni. Mivel a határozatot jogszerűtlennek tartotta, Simicska nyilván magasról tett a bontásra, így január 2-án elkezdődött hirdetőoszlopainak eltávolítása. Válaszul, még mindig ugyanaz a Simicska biztonsági őrökkel védette a tulajdonát. (Igaz, hogy távirányítással Dubajból, de ez most mindegy.) Sőt, január 3-án visszaállíttatta az egy nappal korábban, a főváros által eltávolított hengerfelületeket. Vasárnap este Kocsis Máté elóbégatta magát és a rendőrség segítségét kérte, arra hivatkozva, hogy Simicska cége akadályozza a bontási munkákat. Ekkor jött képbe Bakonyi.

Amit azóta még tudni lehet, hogy az 50%-ban német tulajdonú Mahir a strasbourgi bírósághoz fordul az uniós normák megsértése miatt. Miután novemberben már a hazai bírósághoz fordult az ügyben. A főváros úgy kezdte el lebontogatni tehát ezeket a fölöslegessé vált reklámfelületeket, hogy a jogvitával kapcsolatos első tárgyalásra csak január 11-én kerül sor.

Egy pillanatra felejtsük el (még ha nem is lehet elfelejteni), hogy Simicska legalább akkora geci, mint Orbán. Felejtsük el egy pillanatra, hogy két, minden hájjal megkent, egykor fiatal demokrata (akik közül az egyik – S – mindannyiuknál okosabb volt mindig is) saját tulajdonú homokozójának tekinti ezt az országot. Az, hogy most éppen a geci különböző oldalán állnak, az nem változtat semmit azon a tényen, hogy korábban közös oldalon állva húzták lefele a bőrt mindenről és mindenkiről úgy, hogy az ő pofájukról egyetlen réteg nem jött le közben.

Kanyarodjunk vissza egyrészt oda, hogy ki az a Bakondi György? Ki az az ember, aki – az összes többi mellett – a Mahir és a főváros közötti le nem zárult polgári (!) jogvita kapcsán belbiztonsági veszélyekről hadovázik, rendőrségi mozgósítást helyez kilátásba és egy biztonsági cég engedélyeinek bevonásával fenyegetőzik?

Lehet, hogy nem ugyanazt a filmet nézzük, én meg a Bakondi, de egy miniszterelnöki tanácsadó (egykori télügyi kormánybiztos és nyugalmazott árvízvédő) mióta egyszemélyben polgárvédelmis fővezér is? Bakondi György legfelejebb az egy darab (vagy ki tudja hány van neki) titkárnőjét tudja kávéfőzésre és egyéb teendők ellátására mozgósítani, semmi esetre sem haderőket. Legjobb tudomásom szerint ezt semmiféle joga, hatásköre és beosztása nem teszi lehetővé. Egyáltalán hogy lehet belbiztonsági kérdésnek tekinteni 760 darab, hirtelen fölöslegessé vált hirdetőoszlopot? Karhatalmat emlegetni 2016-ban? Cégek magántulajdonával kapcsolatban? Egy polgárjogi egyenletbe hogyan kerül az ’50-es éveket idéző karhatalom? Vagyis konkrétan Bakondi (és kórusban béget vele Kocsis meg a többiek) arról beszél, hogy az állami erőszakszervezet bevetésével kívánnak érvényt szerezni egy magánjogi szerződés nem jogerős, (!) de legalább egyoldalú felmondásáról szóló döntésnek.

Értem. Vagyis egyáltalán nem értem. Mert ezek az emberek, Bakondival, Kocsis Mátéval és egyéb óbégató gazemberekkel az élen, mind okleveles jogászok. Mivel én nem vagyok jogász, kérdezni szeretném: melyik jogszabály az, amely felhatalmazza a rendőrséget, vagy bármely más rendvédelmi szervet, ha úgy tetszik karhatalmat, hogy két fél közötti magánjogi vita esetén (amelyben még egyszer mondom: nincs jogerős bírósági döntés) eljárjon? Ráadásul a jogvita tárgya – egy 25 évre kötött szerződés igencsak egyoldalú felbontásáról van szó – nem veszélyezteti semmilyen formában a közrendet, azaz nem valósít meg bűncselekményt.

Jogerős döntés nincs, geciháború van helyette. A szerződő vállalkozó ugyanis legecizte a kormányfőt, ezért a kormányfő meggyűlölte a korábbi harcostárs-vállalkozót, ezért Bakondi György tanácsadó-ügyvéd olyan feladat végrehajtására utasítja a karhatalmat, amely egyáltalán nem feladata neki. Sem a karhatalomnak a végrehajtás, sem Bakondinak az utasítgatás.

Nade. Nálam jóval bölcsebb kollégám azt mondta az imént: Kishantos is per alatt állt, mégis beszántották gond nélkül, nem? Hát de. Pontosan erről van szó. Akkor 760 Simicska-féle, terrorista búvóhelynek tekintett, belbiztonsági veszélyt jelentő hirdetőoszlop nehogy már gondot jelentsen. A geciháború szánalmas színhelyévé silányult országban, ahol ez az elcseszett akciófilmbe illő, lebontjuk-visszaállítjuk típusú oszloposdi zajlik (nem mellesleg ezúttal sem közpénzektől távol) a tömeg egy része mások tulajdonanának elvételéhez tapsol. Amelyhez már jogerős bírósági ítélet sem szükséges.

Nem vagyok Simicska rajongója sem fizetett pártfogója. Mint jeleztem, ugyanakkora gecinek tartom, mint azt, akit legecizett. De itt és most kénytelen vagyok elvonatkoztatni a személyétől. Mert ez a történet már régen nem róla szól. Hanem arról, hogy tegnap Kishantos vagy a portugál tulajdonban lévő Állami Balettintézet épülete, holnap Simicska hirdetőoszlopai, aztán a földed, a lakásod, a szentnek hitt magántulajdonod. Beszántanak ezek mindent. Mert ahol Simicskával ezt meg lehet tenni, ott – senkinek ne legyen kétsége efelől – holnapután bárkivel megteszik. Na, akkor majd lehet tapsikolni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!