December 14,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kövér László idióták között

Forog az ember gyomra és nem kap levegőt, fuldoklik az európai politika ostobaságától, képviselőinek középszerűségétől és jellemtelenségétől. Az ember néha azt érzi, hogy nincs is remény, mert benne ülünk egy olyan csónakban, ahol körülöttünk mindenki idióta, vagy legalábbis annak tetteti magát – többek között ezt mondta a PestiSrácok.hu, kormánynak csontig és feltétel nélkül benyaló, kormányhirdetésekkel és közpénzzel kitömött blognak adott évzáró nagyinterjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

Szeretem a kormányoldal egymás között stílusú sajtószerepléseit. Olyan igazi penetráns lábszagot hoz a szél bele az arcomba, amikor a nemzeti jobboldal képviselői és az őket szolgáló média alákérdezősen elbeszélget egymással. Ilyen volt ez is, amikor a Stefka István-Huth Gergely páros Kövér Lászlótól érdeklődött a világ nagy dolgai iránt. Karácsonyi jótékonykodás helyett, például. Aki – mármint Kövér – saját bevallása szerint a nyolcvanas évek óta nem érezte ilyen szarul magát közérzetileg. Annál is inkább, hogy ezt az egész borzalmas jelent úgy kell elviselnie, hogy közben hülyének kell tettetnie magát. (Nekem mondjuk egészen élethűnek tűnik az alakítás már hosszú évek óta, de ha ez erőfeszítésbe is kerül, akkor még rosszabb.)

Bár Kövér minden szava nemesfémet ér, azért kiragadtam pár csodálatos gondolatot, aminek fényében nehezen eldönthető, hogy mi a legborzalmasabb ebben a megrendelés ízű és szagú dagályos ömlengésben, amellyel házelnök úr belerondít a karácsony szentségébe.

Az “ezek itt mind idióták, csak én vagyok helikopter” típusú indokolatlan magas lovon üldögélés, a Stefka-Huth-féle nyálkás alákérdezés, és a saját bűneink másoknak tulajdonításával leírható kifordított logika háromszögében lavírozva, nekem szó szerint hányingerem támadt az olvasástól. Nézzük, mit hordott össze a szél Kövér agyában:

Már azt a követelést is furcsa hozzáállásnak tartom, hogy senki ne szóljon bele a másik életébe. Hiszen miről szólnak a társadalmi együttélés jogi és – egyre fogyatkozó erejű – erkölcsi szabályai, ha nem arról, hogy a közösség, a társadalom beleszól tagjainak életébe. Előírja például, hogy aki motorkerékpárra ül, annak bukósisakot kell viselnie.

Aki azt gondolja, hogy a gyermekvállalás fontosságának hangsúlyozása már önmagában elfogadhatatlan beavatkozás az intim szférájába, az idősen, betegen se kérjen semmit olyan emberektől, akik adófizető, a társadalmat fenntartani képes gyermekeket neveltek fel tisztességben, szeretetben!

Magyar politikusként, döntéshozóként apránként, de annál jobban meglepődve szembesültem avval, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van első számú közellenségre.

A baloldal lételeme ugyanis a permanens felszabadítás. Mindig újabb és újabb tömegeket, csoportokat szuggerálnak bele az elnyomotti, pária státusba, hogy ismét kialakíthassák a »felszabadítás« lehetőségét.

Belegondoltam. Tényleg borzasztó lehet Kövér Lászlónak lenni. Öt és fél évnyi elszabadult Fidesz-kormányzás után és közben a ’80-as években érzett rossz közérzetről, és elnyomottságról panaszkodni. Öt és fél évnyi kétharmados tündérmese után Kövér Lászlónak rossz a közérzete? Tényleg?

És vajon milyen lehet a közérzete annak a magyar állampolgárnak, akit öt és fél éve folyamatosan az elmúlt nyolc év első számú közellenségével riogat a magyar kormány? Milyen lehet a közérzete annak a magyar állampolgárnak, akit öt és fél éve a permanens felszabadítás jegyében a nem leszünk gyarmat, és a világ ellen indított szabadságharc propagandájával etetnek? Annak a nőnek és férfinak milyen lehet a közérzete, akinek gyerekvállalási hajlandóságát az évek óta folyó szabadrablással ellehetetleníti a Kövér-féle erkölcsileg is feddhetetlen kormányzat?

Kövér László megveti a jelenben élőket, akikben szerinte fel sem merül, hogy mi lesz 30 év múlva. Van ilyen? Az a Kövér László, akinek fideszes elvtársai lenyúlták ennek az országnak a magánnyugdíj-megtakarításait? Akiknek a korrupció jelenti a legfőbb politikájukat? Akik 80 milliárdos propagandagépezetet működtetnek? Akik egy gyűlöletszakemberrel és egy munkanélkülivel irányítják a közbeszédet? Akik államtitkokra, személyiségi jogokra, becsületre és jó hírnévre hivatkozva zárják ki a nyilvánosságot a döntések meghozatalának megismeréséből?

Kövér László nem érti, mi a gond azzal, hogy beleugat a magánéletünkbe. Kövér László szerint gyereket vállalni ugyanolyan kötelezettség, mint felrakni a bukósisakot, ha motorra ülünk. Kövér kikéri magának, hogy beleszólhasson mások életébe, de azt például nem tekinti jogos elvárásnak, hogy az egységsugarú szavazó beleszólhasson a paksi bővítésbe, a felcsúti kisvasút épülésébe, a stadionépítésekbe, az olimpia megrendezésébe, vagy az átláthatatlan közbeszerzésekbe.

Kövér László szerint a birka, aki egy életen át fizeti a tb-t, a nyugdíjjárulékot, a hatszázféle különadót, de nem vállalt/vállalhatott gyereket, az semmit ne várjon el senkitől 30 év múlva. Aki tisztességesen hozzájárul a közöshöz, aki éhbérért tanít, gyógyít, teszi a dolgát, de “nem tesz semmit az új generációk megszületéséért”, annak a k***a anyja.

Azt hiszem, bőven elég ennyit megjegyezni ebből a gyalázatos agymenésből, a hatalmába belezavarodott, téveszméktől gyötört cinikus házelnök karácsonyi ajándékából. Az az ember, aki a hatalom bűvöletében korábban meggyőződéses kommunista volt, aki később hithű liberális-demokratának vallotta magát, most meg éppen a konzervatív-keresztény értékrend legfőbb védelmezőjeként tekint magára, megint belegyalogolt ennek az országnak egy jobb sorsra érdemes, nem elhanyagolható felének lelkivilágába. Nem nekem kellene, de valahogy mégis ég a pofám ezért. A közérzetemről meg inkább ne is beszéljünk.

Semmiféle elfogadható magyarázat nincs arra, hogy ez az ember közjogi méltóság lehet ebben az országban.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.