Október 23,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Példaképem az anyaságban. Kövér László és az ő lábszagú surmósága

Biztos vagyok abban, hogy most sokan hajolnak a klaviatúra fölé és ütik a betűket. Nők is, férfiak is. Mert erről beszélni kell. Most azonnal. Nem holnap, nem a jövő héten, hanem most. Ahogy én is írok, elmondom, mit gondolok nőként, anyaként annak az embernek a szavairól, aki az egyik lagmagasabb közjogi méltóság ebben a búbánatos országban, akinek minden szavát meg kellene fontolnia, mérlegre téve a hangsúlyokat is. De nem, nem kell. Itt nem, neki nem. Mert ő Kövér László. Ahogy mindenki a kormány tagjai közül, úgy ő is azt tesz, azt mond, amit csak akar. Izomból. Jelen esetben heréből.

Lehet, hogy teheti, de én emberként, nőként és anyaként reagálhatok a Fidesz-kongresszuson felböfögött, minden határon túlmenő és minden létező nívó alatti gyalázatos mondatokra. Mert még tehetem és teszem is.

Kövér úr!

Hogy jön ahhoz, hogy az én nevemben, mindenki nevében nyilatkozzon? Tudom, szokása ez a hatalmon lévőknek, de ilyen mérhetetlen pofátlan, tapló, bicskanyitogatóan sötét bunkó módon még senki nem engedte meg magának azt, amit ön napról napra, főként és kiemelten a mai napon megenged magának.

Gyakorlatilag a teljes szónoklat kiverte a biztosítékot, mert ennyi baromságot egy seggrészeg surmó nem hord össze a legalja útszéli kocsmában. Vagy ha igen, úgy vágják szájon a szesztestvérek, hogy egy hétig egy irányba forog. De a hülyeséghalom közül is messze kimagasodik az a mondat, ami méltán teszi híressé ezt a szónoklatot.

“Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”

Kövér László beszéde a Fidesz  XXVI.-ik kongresszusán/MTI)

Hát akkor én most elmondanám magyarként, nőként, anyaként azt, mit is gondolok én erről a mondatról, az ön gondolkodásáról, az egész agybeteg, hímsoviniszta, álkeresztény, sunyi, pénzéhes, törtető, pofátlan, korrupt, tuskó, hatalommánisás, személyiségzavaros, megalomán…a többit képzelje hozzá, nem fárasztom magam.

Önnel ellentétben én nem gondolom, hogy jogom lenne mások nevében nyilatkozni, de a magam nevében feltétlenül. Meg is teszem.

Rohadtul nem az önmegvalósítás legmagasabb csúcsa gyereket szülni! Akkor sem, ha valaki mindjárt Kövér László unokáját hozhatja a világra. Gyereket szülni végtelen boldogság, fájdalom, felelősség. Igen, sokszor teher, sokszor rohadtul nehéz. De csodálatos is.

De egy anya NEM a gyereke, hanem ő maga. Másik ember, másik személyiség. Mégpedig olyan másik ember, akinek jogában áll boldognak lenni, joga van a munkájában karriert építeni, önmagával is törődni, szerelmesnek lenni, sírni, nevetni, szeretkezni.

Egy nő NEM szülőgép, nem az az egyetlen funkciója, hogy megfoganjon és szüljön. Az az életének nagyon fonos része, de NEM maga az élet. Akkor sem, ha rengeteg áldozatot kell hoznia azért, hogy a gyermeket felnevelje. Akkor sem, ha az életét is odaadná, ha így megvédheti a gyermekét.

De egy nő emberként, a munkájában, a magánéletében éppen annyira tud sikeres, vagy sikertelen lenni, mint egy férfi.

Én kétségek nélkül, feltartott kézzel elhiszem önnek, hogy a szellemi és fizikai teljesítményének csúcsát akkor érte el, amikor közreműködött gyermekei fogantatásában és onnan már csak a leépülés meredek ösvénye maradt. Ezt tisztán láthatja is, aki figyel az ön szavaira. Azt történetesen nem értem igazán, hogy ebben az esetben miért nem maradt otthon gyereket pelenkázni és várni a postást, valamint a reménybeli unokákat? Biztosan remekül elfoglalná magát a háztartásban. Megtanulhatna zoknit stoppolni, mosogatni, mosni, teregetni, vasalni, vásárolni, beteget ápolni, házifeladatot kikérdezni és hasonló, “női” dolgokat végezni. Az egy férfinak derogál? Egy nő meg úgy születik, hogy ezeket tudja?

Azt kérném Kövér Lászlótól, hogy állati gyorsan takarodjon ki a szülőcsatornámból, a gyerekem, a leendőbeli menyem szülőcsatornájából és foglalkozzon a tulajdon szánalmas életével. Felőlem bátran vegyen fel csadort, mindannyian jobban járnánk.

Nyomorult és végtelenül sekélyes gondolkodásra vall az ebben az országban és ebben az évszázadban, hogy ilyen ócska, középkori dumát meg merjen valaki engedni magának és nem, hogy nem dobálják meg a lelkes szurkolók, hanem még meg is tapsolják azokat a penetráns mondatokat. Szánalmas. Szégyenletes. Undorító.

Ha történetesen egy nő nem képes gyermeket foganni, az értéktelen? Ha pedig úgy határoz valamiért, hogy bár szülhetne, de bizonyos okokból nem vállal gyermeket, azt meg is fogják kövezni a következő Fidesz-kongresszuson? Egy nő nem ember, csak akkor, ha szaporodni képes/hajlandó? Aki tud szaporodni, az hány tevét ér?

Miben különbözik ez a gondolkodás a tálibok gondolkodásától? Semmiben?

Kövér úr! Az ön édesanyjának az az egyetlen érdeme, a kiteljesedés csúcsa, hogy világra hozta önt? Komolyan? Ez volt a legnagyobb tette, így valósította meg önmagát?

Most mondhatnám azt, hogy amennyiben ön egy értelmiségi családban nőtt volna fel, nem beszélne ilyen kreténséget. Csak azért nem mondom ezt, mert számtalan olyan embert ismerek, aki maga nem értelmiségi, vagy ő az, de első generációs és ettől teljesen függetlenül (mert igazából független is) értelmes, intelligens, a nőket-férfiakat egyaránt tisztelő ember. Tehát nem ez a baj.

Nem attól férfi valaki, hogy képes megpödörni az orra alatt tenyésztett szőrt és diadalmasan eligazgatja a tökeit a gatyában. Ettől egyetlen nő sem tisztel egyetlen férfit sem. Bár nem óhajtom bevonni a magánéletembe, de elárulhatom: ezerszer tiszteletreméltóbb az az ember, aki társként, emberként tiszteli a másikat, aki részt vállal a párja munkájában és nem nézi tenyészkancának azt a nőt, aki hozzá kötötte az életét, de segíti minden törekvésében, akár a karrierje építésében is. Ez természetesen oda-vissza érvényes. Kölcsönösen. Elárulom: vannak ilyen férfiak. Az ilyen férfiak vannak többségben. Nem a kormányban, ez kétségtelen.

Vagy talán éppen ez a baj? Hogy egy nő képes arra, amire Kövér László és hasonlóan lábszagú gondolkodású kollégái nem: gyermeket szülni? Az még hiányzik a mindenhatósághoz?

Hát, ez van.

Hogy mi lenne az ön számára a megoldás, arra lennének ötleteim, de nem szeretném a bíróságon bámulni az ön elképesztően férfias bajuszát.

Úgyhogy ezennel jó éjt kívánok.

 

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.