NEHAZUGGY

Évente két kisváros tűnik el Romániában

Molnár Bálint | 2015. December 11, Péntek | 8:42

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az ország képtelen megtartani 19 milliós lakosságát, az itt lakók számának csökkenése miatt évente körülbelül két kisváros tűnik el.

Az Országos Statisztikai Hivatal elnöke szerint, míg 1990 óta a lakosság csökkenése a migrációnak volt betudható, 2013 óta ez a folyamat megváltozott: egyre csökken az úgynevezett rezidens lakosság. 2014-ben 80 ezer ember „tűnt el”, ehhez még hozzáadódik további 40 ezer kivándorló. Az intézet vezetője úgy véli, ez a drámai csökkenés évente két kisváros eltűnésével egyenértékű.

Mi okozza a csökkenést? Elsősorban az elhalálozások magas aránya és az alacsony születésszám, két olyan jelenség, amely rövid időn belül nem megfordítható. Ez azt jelenti, hogy Románia képtelen megtartani jelenlegi 19 millió lakosát. A nyers (bruttó) reprodukciós együttható az elmúlt 20 évben stagnálást mutatott, azonban most csökkenésnek indult: a korábbi 2,1-hez képest mára az egy nőre jutó átlagos szülések száma mindössze 1,3.

Idevágó tartalom: Szlovákiából és Romániából is menekülnek

A születési ráta aligha növelhető jelenleg, ezért az egyetlen megoldás a halandóság csökkentése lehetne. 1990 óta Románia azonos mutatókkal írható le, mint 1961-ben, azaz egyre kevesebb gyerek születik, azonban 1990 után ez a folyamat felgyorsult.

Hasonlóképpen a nők egyre később vállalják első gyereküket. Míg 1987-ben a nők első szüléskor regisztrált átlagéletkora 22 év volt, tavaly már 26,7. Ez azzal együtt is tény, hogy a nagyon fiatalon szülő anyák száma Romániában magasabb, mint az Európai Unióban.

Mindeközben a magyar lakosság közel harminc százaléka hatvanöt évesnél idősebb lesz 2060-ban, az összlakosság pedig hétszázezer fővel lesz alacsonyabb a mostaninál

A korcsoportonkénti termékenység tekintetében megállapítható, hogy 1970 és 1985 között a legmagasabb arány a 20-24 év közöttiekre volt jellemző, amikor 201,4 élveszületés jutott 1000 nőre. 2005 és 2014 között ez a szám már csak 191,4, úgy, hogy 2014-ben például mindössze 55,9 élveszületést regisztráltak.

Bár az európai népesség általában vett elöregedése egyáltalán nem újdonság, és mint látjuk, Magyarország sem dőlhetne hátra egyáltalán, Romániában mégis sokkal drámaibb lesz a korfa alakulása az elkövetkező években. Egyetlen európai ország sem szembesül majd olyan helyzettel, mint Románia, hiszen a múltban sehol nem voltak akkora ingadozások a születésszámban, mint itt. Az előrejelzések szerint 2050-re Románia lakossága 16 millióra csökken úgy, hogy egyharmadát a nyugdíjasok teszik ki.

Ami tovább rontja a helyzetet, hogy egy jelentős visszatérési hullámhoz, és e folyamatok megfordításához elsősorban gazdasági motivációra van szükség. Ha valaki minket kérdez – és a szakemberek sem látják ezt másként -, a következő 10-20 évre vonatkozóan nem látunk semmi ilyenfajta motivációt. Sem itt, sem a térség más országaiban. Ellenben évi két kisváros eltűnése egészen hátborzongatóan hangzik.

forrás: Adevărul

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!