Le kéne tenni azt az ásót, kedves Ceglédi Zoltán!

aso

Felejthetetlen színfoltja november végi letargiát idéző olvasmányaimnak Ceglédi Zoltán közszereplő tegező módban fogant felhívása, felszólítása, rámordulása a határon túl élő kettős állampolgárokra kettős magyarokra, miszerint: ha már volt pofájuk élni egy olyan szavazati joggal, amely egyáltalán nem illeti meg őket, legyen annyi tisztesség bennük, hogy távol tartják magukat a vasárnapi nyitva-, avagy zárvatartással kapcsolatos esetleges népszavazástól. Mert ehhez aztán, “kettős magyarként” tényleg semmi közük.

Nem állt szándékomban semmilyen módon szóra méltatni a közszereplő úr kutyaugatásra emlékeztető, zsigerből jövő felháborodását, noha “kettős magyar” minőségemben fordult egyet a világ velem a “direkt erős” megfogalmazás okán. Hogy a cinikus pofátlanság csúcsa lenne tudniillik, ha én dönthetném el, hogy Zolika vehet tejet vasárnap Erzsébetvárosban, vagy sem.

Nos, Kolozsvárott született “kettős magyarként” (bármit is jelentsen ez), aki életvitelszerűen éltem Magyarországon úgy, hogy egyetlen határon belüli magyar munkáját sem vettem el, most azért érzem elérkezettnek az időt szóra nyitni a billentyűzetemet, mert olvasom, hogy minden második biztos szavazó a Fideszre adná a voksát a Medián legfrissebb kutatása szerint. Értelemszerűen a teljes népességben sem jobb a helyzet. A Fidesz 34 százalékkal integet a 13%-ra visszaszorult Jobbiknak, az MSZP pedig 7 százalékos történelmi mélyponton kénytelen tudomásul venni, hogy Gyurcsány DK-ja már ott liheg a nyakában a maga 6 százalékával. Az LMP és az Együtt küszöb alatt jóval. A pontosság kedvéért: a felmérést 2015. november 27-e és december 1-je között készítette az intézet, Magyarország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.

Keresem, de sajnos sehol nem találom Ceglédi Zoltán közsszereplő úr magvas és aggodalmaskodó megszólalását-elemzését a kérdésben, pedig van ez is annyira szóra érdemes, mint a hétvégi shoppingolás. Miután sikerült ráhúzni a kétharmados többség megszerzésének kizárólagos felelősségét a határon túliak által leadott, 1 parlamenti mandátumot érő cirka 120 ezer szavazatra, nagyon nem bánnám, ha valami értelmes magyarázattal állna elő. Hogy miszerint erről vajon ki tehet?

Szeretném megkérdezni a vasárnapi bevásárlása miatt aggódó Ceglédi Zoltánt, mivel magyarázza azt az elkeserítő tényt, hogy amióta közvéleménykutatók mérik a pártok támogatottságait, másfél év kormányzás után soha egyetlen pártnak nem volt ekkora előnye vetélytársaival szemben, mint most Orbán Viktornak és kormányának? Kinek a bűne mindez? (Úgy értem, a felmérés Magyarországon készült, ahol igazi magyarok élnek. Ha meg nem igazi magyarok, csak “kettősök”, akkor is életvitelszerűen tartózkodnak ott, tehát elvileg joguk van véleményt alkotni.)

Pár évvel ezelőtt határon túli, politikával foglalkozó magyarként, aki életvitelszerűen nem élt Magyarországon, – ceglédiül szólva – “pofátlan cinizmusnak” éreztem, hogy ugyanez az Orbán Viktor és díszes társasága, az éppen akkor kebelén melengetett, nagyon magyar, nagyon nemzeti zsebpártok mellett kampányolt Erdélyben, veszélybe sodorva ezzel a romániai magyarság addigi parlamenti képviseletét. Ami engem illet, ez volt az a pillanat, amikor eldöntöttem, hogy nekem, külhoni magyarként igenis mindenhez közöm van, amihez a magyar kormány nyúl, ha a magyar kormány úgy érzi, a megkérdezésem nélkül ide jöhet, és beleszólhat az életembe.

Önnel ellentétben Ceglédi úr, én “kettős magyarként” akkor nem töröltem bele a lábam Magyarország valamennyi teljes értékű magyar állampolgárába, azon egyszerű oknál fogva, mert nem gondolom, hogy egyformák lennének, hogy birkanyájat alkotnának, és hogy egytől egyig azonosíthatóak lehetnek Orbán Viktorral és az általa képviselt politikával. Nem küldtem el testületileg az anyaországi teljes értékű magyarokat melegebb éghajlatokra azért sem, mert a hét minden napján, beleértve a vasárnapot is, esetenként erőfeszítésembe került egy nyitva tartó Nemzeti Dohányboltot találni, ahol a káros szenvedélyemet tápláló cigarettát beszerezhetem. Pedig ahhoz a kétharmadhoz, amely ezt a baromságot (és az összes többit) kitalálta és gyakorlatba ültette, egyetlen határon túli magyar sem adta a szavazatát.

Ellenben legalább három éve minden alkalmat megragadtam, hogy saját – nem ritkán valóban megtévesztett nemzettársaimnak – tudtára adjam: az a folyamat, ami Magyarországon zajlik, veszélyes, kétségbeejtő és visszafordíthatatlan folyamatokat generál akkor is, ha az az érzésük, hogy Orbán Viktor mindentől és mindenkitől megvédi őket. Tudom, hogy ahhoz sem volt semmi közöm, de mégis. Legjobb tudásom szerint szót emeltem a jogállam leépítése, a központosítás-államosítás, a sajtószabadság lábbal tiprása, különféle társadalmi csoportok vegzálása, az oktatási rendszer szétverése, az ország közmunkás sorba taszítása, vagy az irgalmatlan korrupció minden formája ellen. Nem vagyok megvádolható azzal, hogy Orbán Viktor és az általa képviselt értékrend követője lennék, és nincs az a vizes kötél, amellyel arra kényszeríthetnének, hogy a Fideszre szavazzak. És igen, kurvára idegesített, amikor vasárnap nem tudtam tejet vásárolni a boltban.

Hogy mi a lényeg? Azt hiszem, ideje volna abbahagyni ezeket a hisztérikus balról jövő kirohanásokat, és ezt az izzadtságszagú uszítást. A határon túli magyarság nem azonos azzal a cirka 120 ezer emberrel, aki úgy érezte, minden körülmények között szavaznia kell a Viktorra. Azt hiszem, éppen elég tennivaló van ma Magyarországon ahhoz, hogy ezt a kicsinyes toporzékolást bőven be lehetne fejezni.

Kedves Ceglédi Zoltán! A határon túli magyarok se nem egyformák, se nem testületileg idióták, se nem mind turulba öltözött fanatikusok, így ez a lenéző, kollektív megbélyegzés nem csak primitív, de teljesen indokolatlan is. Fölösleges még mélyebbre ásni azokat a lövészárkokat, amelyek a nemzetegyesítés jegyében már így is egyre távolabb sodorják egymástól a határ különböző oldalán élőket. Azt hiszem, az ilyen frusztrált ömlengések és kioktatások is pont olyanok, mint Gyurcsány Ferenc. Legalább annyit visznek, mint hoznak. Konkrétan azoktól visznek, akik a süllyesztő környékéről figyelik, hogyan húz el a Fidesz a 2018-as újabb kétharmad felé.

Nem Semjén Zsolt lepaprírozásra váró “kettős magyarjaival” kellene riogatni a határon belüli magyarokat, hanem felelős baloldali véleményformálóként a lesújtó közvéleménykutatási adatok okain kellene merengeni. És főleg cselekedni valamit. Valamit, ami épít végre, és nem rombol.

U.I. Hidd el, Zoli, Kolozsvárott és Pozsonyban senkinek nem attól lesz jobb napja, hogy te nem tudsz tejet vásárolni vasárnap Erzsébetvárosban. Pont leszarják. De tényleg.