Tegnap Horáció Kén (vegyjele: S) alakján keresztül elmeséltük (nem mind, csak a szerkesztőség legnagyobb mesélője), mit gondolunk arról, hogy alig három és fél héttel a Teréz körúti robbantás után, a TEK csellel, csak a magyarokra jellemző találékony agyafúrtsággal, páncéllal és puszta kézzel, dicsőségesen elkapta az állítólagos merénylőt, elkövetőt. Éljen!
Azt nem tudjuk, hogy a rendőrség által felajánlott 10 millió forintos nyomravazetői díjat Mészáros Lölö, esetleg Matolcsy Gyuri barátnője kapta, netán Polt Péter felesége G. Fodorral osztozott a jól megérdemelt jutalmon, viszont valami egészen biztosan kimaradt a DNS-vizsgálatos kutyakomédiáról szóló eszmefuttatásunkból. Ez nem annyira a mi mulasztásunk, hanem. Tegnap a robbantóelfogásos-szuperkommandós világszám rendkívüli és exkluzív ismertetésekor a főtekes elfelejtett tájékoztatni arról az apró, de annál mellbevágóbb tényről, hogy bár 30 darab járműből álló konvojjal érkeztek Karmacsra a feltételezett robbantó apjának házát átkutatni (igen, több páncélozott is volt a sorban), parádésan eltévedtek a faluban. Egy helybélitől kellett útbaigazítást kérni és mivel egymás seggében autóztak, és meg kellett fordulnia az egész konvojnak a keskeny úton, röhögénybe, vihogányba és kacagányba fulladt jeleneteknek lehettek szemtanúi a szerencsés helyiek.
Nem elsősorban a Bors és a Blikk tudományos-fantasztikus magazinok képezik számomra a legmegbízhatóbb tájékozódási forrásokat, de miután a kormány igen jól fizetett biztonságpolitikai szakértője is elmagyarázta a Migráns1-en, hogy miért volt szükség erre a nagy erődemonstráló röhögségre, akkor hadd szóljak pár szót én is okoskodásul. (Ja, amúgy senki nem kapta meg a nyomravezetői díjat, mert ők voltak a profik, ők. Akik. Főtekék, rendőrségék, hatóságék, szolgálaték.)
Ez a büdös nagy igazság, akárhonnan nézzük: Magyarországon az élet sokkal jobb forgatókönyveket produkál robbantóelfogás és a nem létező terror elhárításának ügyében, mint Vajna producer legmenőbb akciófilmjeinek legmenőbb forgatókönyvei.
A rengeteg paródiába illő összefüggést, ami ezzel a hollywood-i filmekbe illő sztorival kapcsolatos, részben már érintettük, és fogom is még. Ám azt valahogy nem sikerült felfognom agyilag, hogy a Zala megyei Karmacson, a Keszthelyi járásban fekvő alig 800 fős településen mi a büdös francot csinált egy harminc autóból álló konvoj, benne három páncélozott járművel. Miután az elkövetőt már megtalálták Keszthelyen. Az, hogy eltévedtek és forgolódtak, mint fing a feredőben, az már csak habocska Hajdu Jani főterrorelhárító jutalmi tortáján.
Azért az, hogy visszataláltak Budapestre, nem lőtték lábon egymást, és nem más házat kutattak át, hanem történetesen a megfelelőt, azt jelzi, mégiscsak sikerrel zárult a közel egyhónapos akció. Ez szerintem külön dícséretet érdemel (mármint az, hogy miután megkapták a helybéliektől az eligazítást) egyből odataláltak, ahova. Nem mindig volt ez így. Sőt, a falut is egyből meglelték. Bezzeg, amikor a metróaluljárót kellett elfoglalni, kamuholttestek és rongyterroristák között kúszva mászni az Orbán nevű gyönyörűségére, milyen pöpecül ment a dolog.
Még egyszer kérdezem: valaki el tudja magyarázni nekem, értetlen, nihilista hülyének, hogy ha Keszthelyen páncélozott autók nélkül el tudták kapni a magányos, idióta baromállat elkövetőt (anyu DNS-e ide vagy oda), minek kellett bevonulni Karmacsra páncélban, kardban, hüvelyben? A főnök meghívta a csapatot egy csülkös pacalra és nem volt hova leparkolni? Hacsak így nem. Mert ugyan Georg Spöttle UFÓ- és balliberális sajtó szakértő elmagyarázta, hogy az csak természetes, hogy egy 800 fős falut három páncélozott járművel és további rengeteg autóval szálljuk meg (a nagyok is így csinálják, és ha nem, magukra vessenek), azért égbekiáltó ez a sztori.
Nem csak Horáció Kén okán (sose rendeljünk interneten bombaalkatrészt, mert édeanyánk DNS-e bármikor lebuktathat), vagy azért, mert a Migráns1 már a videójátékokkal, a túl sok virtuális világ által a fejekben okozott zűrzavarral magyarázza a robbantást (videójátékokkal szórakozol? akkor te bombamerényelni fogsz!), vagy azért mert a lakájmédia már hetekkel korábban elsütötte, hogy az elkövetés módja alapján a tapasztalt merénylő már 1989-ben is robbanthatott, ám életkora alapján mára kiderült, hogy aligha élhetett akkoriban, már káromkodni sincs kedve az embernek. Minden volt már, és mindennek az ellenkezője is. Közel egy hónapig kábították a közvéleményt ezzel az akciófilmmel.
Mert nem, soha nem lehet eléggé hülyének nézni a birkákat és pontosan megsaccolni a hergelési igényüket. Be kellene fosnunk a gyönyörűségtől – akárcsak a hálálkodó Orbán nevű -, hogy egy 20 utcás faluban Mari néni útbaigazítása alapján, maguktól rátaláltak apuci házára? Három páncél, luxusterepjáró, drón, tökig álarc, homlokig fegyver és nincs egy barom, aki ránézne a Google Maps-re. Ha élne, Benny Hill is lefosná a bokáját ezektől. Innen már csak egy lépés, hogy kiderül: nem is a 23 éves P. Lacikát kellett volna elfogni és máris előzetesen letartóztatni, ő csak a balfasz volt az egyenletben.
Senki nem vonja kétségbe, hogy egy közveszélyes robbantó, egy dühöngő őrült (vagy csendes bolond, tökmindegy) leszerelése siker és dicséretes dolog, de amit a 6 milliós, nem is magyar kisebbségtől rettegő Orbán magántestőrsége művelt, az már konkrétan nemzetbiztonsági kockázat. Sokadszorra kérdezem: mi lenne, ha valami komoly, szervezett támadás történne ebben az országban? Mert már akkor sem tudom, hogy mi lett volna, ha ez nem egy 23 éves taknyos hülyegyerek, hanem egy nehézsúlyú bűnöző? Nem vagyok az akciófilmek szakértője, de ekkora böszme nagy feltűnéssel simán bukhatott volna az egész nagyon menőnek szánt akció. Mert mégiscsak arról van szó, hogy egy Zala megyei hülyegyerek Budapest belvárosában képes megtalálni a tökéletesen forgalmas helyszínt az általa eltervezett robbantáshoz, miközben ezek a marhák közel egy hónapnyi bénázás után egy zsákfaluban képesek eltévedni.
Ha eddig nem volt világos, most tökéletes képet kaphattunk arról, hogy mekkora felesleges pénzszórás folyik ezen a téren. Is. Ahol állítólag a magyar emberek biztonsága forog kockán, és ahol arra vigyáznak hozzáértő seggarcok. Az Orbán nevű sokadik homokozója ez, amely szintén sokmilliárdból működik, ahol franc se tudja, mire szórják a pénzt (dehogynem, az ilyen menőzésekre például) és ahol görcsösen, betegesen próbálják meggyőzni az idióta közvéleményt arról, hogy ők megszolgálják a pénzüket, rájuk szükség van. Aztán valahogy mindig úgy alakul, hogy rendre közröhejbe fullad a lázas igyekezetük.
Hát ja. Az a baj, hogy ennek a Hajdu nevű idiótának és újságírókat ráncigáló kommandójának bármennyi pénzt a valaga alá lehet tolni, agyat hozzá nemigen lehet mellékelni. Ez a fent leírt, öncélú, dilettáns, amatőr pózolás tökéletesen szemlélteti, milyen irdatlan mennyiségű adófizetői pénzek folynak el feleslegesen. Olyan indokolatlan erődemonstrációkra, amelyek egyértelműen azt a benyomást keltik, mintha a fiúk egy olyan ügyet akartak volna meglovagolni, ami tíz évben egyszer fordul elő. Hát meg is adták neki a módját. Az már nem is számít, hogy egy pancser, idióta balekról van szó, és nem az ISIS valamelyik fészkét sikerült kínok és keservek árán felszámolni. Közröhej, szánalom, tragédia. Virágot az öltözőjükbe! Vagy valami.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.