NEHAZUGGY

Amikor a cigány a saját nyomorát védi

Tamás Róbert | 2016. Szeptember 16, Péntek | 13:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A kormány felfedezte a cigányságot, mint potenciális partnert. Sajnálatos módon nem abban kérik az együttműködésüket, amiben kellene. Nem a felzárkóztatás, a szegregáció megszüntetése, a bűnözés enyhítése, az oktatás, képzés, munkához jutás szélesítése terén akarnak együttműködni, hanem a kvótanépszavazás érdekében szólították meg őket.

Nem gondoltam, hogy találnak partnert a félelem és gyűlölet terjesztésére a roma közösségekben, de megint csalódnom kellett.

Ritka alkalom az, amikor centire pontosan meg lehet találni egy ilyen sunyi akció eredetét, de ez egyike ezen alkalmaknak. Az eredet Tőkéczki László történész, az ELTE tanára és a vele készült rádióinterjú. Jegyezzük meg, írjuk ezt is többi közé, hogy az elszámoltatáskor, vagy a történelem sötét lapjaira való feliratkozáskor emlékezzünk majd erre a névre és erre az eszmére.

Meg kell célozni a cigányokat. El kell nekik mondani, hogy ha hozzánk be akarnának telepíteni 50-60 ezer embert, akkor kész, a cigányok segélyezésének vége, mert ugyanazt a pénzt fel kéne osztani, és így nem érdekük a cigányoknak sem a befogadás.

Az erről szóló cikkünk ITT található.

A kormány két kézzel kapott az ötleten. Hát tényleg, ott vannak a romák! Sokan vannak, sok-sok szavazat. Csak meg kell őket mozdítani, hogy elkezdjék félteni azt a keveset, amijük van. Ehhez találták meg a megfelelő partnert Lakatos Attila Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány vajda személyében. Villámgyorsan megalakult az Európai Romák Egyesülete nevű civil szervezet. Példás gyorsasággal, múlt szombaton.

Ez örömteli hír lenne, ha nem arról szólna, hogy a szervezet teljes erővel beleáll a kormány kampányába és a romák nyomorúságát meglovagolva igyekszik voksokat gyűjteni. A szegénységre, a tudatlanságra építve győzi meg a cigányságot arról, hogy saját kezükkel védjék a saját nyomorukat, jövőtlenségüket.

Ahelyett, hogy a kormány igyekezne megfelelő roma embereket megnyerni ahhoz, hogy fel lehessen számolni az iskolázatlanságot, a szegénységet, a bűnözést, a nyomorból fakadó egészségügyi vészhelyzetet, a sehová nem vezető közmunkát, a felzárkózást lehetetlenné tévő szegregációt védeti meg azokkal az emberekkel, akik nem tudnak és nem is akarnak kitörni a generációk óta öröklődő nincstelenségből és jövőtlenségből.

Nem akarnak kitörni, mert nincsenek olyan vezetőik, akik meggyőznék őket arról, hogy máshogy is lehet és máshogyan kell élniük. Illetve vannak ilyen emberek, szerencsére van Cserdiben egy Bogdán László, van L. Ritók Nóra. Ők nem a segélyekre és az adományokra építenék a romák életét, hanem oktatásra, munkahely teremtésre. Nem azt hirdetik, hogy magától értetődően jár valami is a roma embereknek pusztán csak azért, mert romák. Nem, nem jár semmi, ahogy a társadalom többi tagjának sem jár.

Tenni kell érte, dolgozni kell, tanulni kell. A cigány emberek éppen annyira felelősek a saját és gyermekeik jövőjéért, mint amennyire felelős a nem roma társadalom önmagáért. És amennyire kölcsönösen ott van a felelősség. A romák felelőssége a nem roma társadalom felé, a nem romák felelőssége a romák irányába. Ugyanis egy nép vagyunk, egy országban élünk.

Számonkérhető és számon is kell kérni azt, hogy mit tesz a szülő a gyermeke jövőjéért, mit tesz önmagáért, mit tesz a környezetéért, a honfitársaiért. Akár roma, akár nem roma.

Ebből nem sok látható. Kormányzati szándék sem igazán van. Az ötletszerűen – és többnyire választások idején – osztott segélyek, a korrupt roma vezetők, a szegregálódó oktatás nem ebbe az irányba mutat. Ahogy a társadalmon belül egyre növekszik a szegénység, az ellenséges hangulat is fokozódik. Ez minden országban, minden társadalomban így van, a tehetetlenség, reményvesztettség szembefordítja egymással a nyomor bugyraiban élőket.

A kormány és Lakatos Attila, cigány vajda ezt a nyomort akarja megvédetni a cigányokkal. Az egyébként is nagyon elkeseredett, feszült társadalmi rétegbe beviszi a gyűlöletet, a soha nem látott idegenektől való rettegést, a nyomorúságos megélhetés elvesztésének rémét.

„Most még szabadon elengedjük a gyermekeinket iskolába, mert nem bántja őket senki. Ha bejönnek a bevándorlók, akkor félteni fogjuk a lányainkat, a feleségeinket és a családunkat, mert senki nem lesz biztonságban” – mondta Lakatos Attila. Szerinte azért is meg kell a cigányoknak állítaniuk a migrációt: „mert a migránsok ugyanolyan »tanulatlanok«, mint ők, ugyanazt a munkát tudják elvégezni.”

Újra leírom, bár ezerszer leírtuk már: az illegális migráció ellen védeni kell a kontinenst. Nem szabad ellenőrzés nélkül beengedni a tömegeket sem Európába, sem az egyes tagországokba. Regisztrálni kell mindenkit, aki ide akar jönni, kiszűrni az ártó szándékkal érkezőket, azt pedig minden ország maga döntse el, hogy a gazdasági migránsok közül kiket enged be és kiket nem. A háború elől menekülőknek védelmet kell nyújtani. Ez három, teljesen más csoportot jelent, összemosni ezeket nem csak hazugság, hanem szemét dolog is.

Az egyébként is nagyon súlyos helyzetben lévő cigányságot fel- és kihasználni egy hazug cél érdekében olyan történelmi bűn, amire szavakat is nehéz találni. Ebben cigány emberként részt venni nem más, mint elárulása azoknak, akiknek nem lenne már szükségük még egy hazug roma vezetőre. Ha tévednék és rosszul értelmezem Lakatos Attila szavait és a szervezet célját, akkor pedig igen gyorsan egyértelművé kellene tenni, hogy mire gondolt a költő.

Szerintem. adomany

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!