Mivel Orbán Viktor Rióba menekült az augusztus 20-i állami ünnepség elől (tök jó, hogy éppen mostanság rendezték az olimpiát, így nem kellett égés céljából ma kiállnia a napra) mindenki más, aki itthon maradt, vagy hazajött valahonnan, megadta a módját az ünneplésnek. Na, nem mintha Orbán évek óta nem menekülne ilyenkor, csak úgy mondom.
Mivel Orbán Viktornak és ex-Habonynénak nem érte el (egyelőre) az ingerküszöbét, hogy az államalapításra és Szent Istvánra emlékezik a mai napon a magyar nemzet, maradt a raklapnyi pártkatona, akik egymást túllicitálva használták ezt a napot kőkemény kampányra, uszításra, brüsszelezésre, migránsozásra.
Ejtettünk erről ma már néhány szót, de mert az ünneprontáshoz minimum egy kis ünnepi hangulatnak lennie kellene, az pedig ilyen körülmények között aligha adott, visszatérnék a nap tahójához. Aki az én olvasatomban nem Hoppál, nem Szájer és nem is Dömötör, Potápi, Áder, Trócsányi, Rétvári vagy a többi tetszőleges névtelen. Hanem a táskahordozóból nagyarcú, minden hájjal megkent Orbán-helytartóvá avanzsált Lázár János, aki Hódmezővásárhelyen szállította a szellemi mérget és szállt bele Szent István emlékébe.
Idézek nem saját kútfőből, hanem a kormany.hu-ról az MTI tolmácsolásában. Jut is eszembe MTI: sem Kaltenbach Jenő, egykori kisebbségi ombudsmann, sem Kenyeres István vegyészmérnök, biotechnológus állami kitüntetésről való önkéntes lemondása nem volt elég fontos ahhoz, hogy közhírré tétessék. Cserében teljes, példátlanul súlyos és ijesztő terjedelmében tolmácsolták a mindenhez is értő miniszternek, európai luxusszállodákban pénzt szóró fideszes nagyágyúnak és mocsár-tulajdonosnak a szuverén Magyarországról összehordott gondolatait. Hogy miként kell egy nemzeti ünnepre trágyát lapátolni, azt Lázár Jánosnál jobban ma már senki nem fogja bizonyítani. Hacsak ex-Habonyné magához nem tér. Lássuk tehát:
Lázár János, aki az egyik kormányinfónak nevezett egyszemélyes produkciója keretében magánvéleményként meglebegtette már az Európai Unióból való kilépést, ma, augusztus 20-án minden idők legsúlyosabb, ünnepinek csúfolt beszédét mondta el. Persze fölöttébb fura lett volna, ha ez a sunyi, ravasz megélhetési pont a mai nemzeti ünnepen megkímélt volna attól, hogy teleokádja a sajátjainak elhörgött, veszélyes hulladéknak is veszélyes saját gondolataival az életünket, ha véletlenül augusztus 20. valóban a megemlékezésről szólt volna.
Ám az elszabadult hajóágyú ma sem bírt magával, ezért mondhatjuk nyugodtan, Orbán Viktor riói hangját hallottuk. Nem gondolnám, hogy a magyarok általánosságban szeretik, ha elöljáróik beléjük törlik poros lakkcipőiket, de a Lázár tiszteletére (nem, nem a nemzeti ünnep tiszteletére) összecsődített díszes társaságot bizonyára nem zavarta, hogy az arrogáns nagyúr bomlasztott, csúsztatott, hazudott. A rohadt nemzeti ünnepen sem állta meg, hogy ne azt adja, ami lényege.
Nem tudom, István akárhányadik generációs migráns és bevándorló mit szólna, ha látná, kiknek a kezére került az az ország, amellyel összefüggésben ő még azt vallotta, hogy amennyiben az egynyelvű és egyszokású, akkor valójában gyenge és esendő. Mit szólna ahhoz, hogy Lázár érdek- és percember az államalapítás ünnepén köpködi azt az Európát, ahova ő ezer éve oly bölcsen beterelte a népét? Mit szólna ahhoz, hogy miközben lassan egymillió magyar Európába menekül, az európai létformát és kultúrát választotta egy elszabadult kormány intézkedései okán, ezek az ősfideszes keresztények megint zárt és elszigetelt istállóvá akarják zülleszteni Magyarországot? És erről az államalapítás ünnepén hangosan hörögnek is.
Mennyire lehet aljas ez az ember, aki 10 évig vezette Hódmezővásárhelyt úgy, hogy közben uniós milliárdokban fürdött és minden, amit megvalósított, annak 80%-a azért jöhetett létre, mert Magyarország az Európai Unió tagja? Téged ki választott meg, Lázár János az európai pénzek sorsáról döntő miniszternek? A senki által meg nem választott KDNP-t miért kell legitim kormányalkotó tényezőnek elfogadni? Mikor fejezitek be ezt a népbutító hazudozást?
Igen, tudjuk, Lázár, hetedik éve tartó szabadságharcotok minden egyes napján erről hányjátok az epét: hogy bántanak, idióták, hülyék, de mi megmutatjuk nekik. Igen, tudjuk: az EU egy túlzottan bürokratikus, lassú, valamelyest korrupt konstrukció, amely ráadásul ugyanazekkel a jellemvonásokkal bír a menekültpolitika tekintetében is. De ez, amit ma elsztendapoltál, öregem, a Mariana-árok sötét mélye.
A magát retardált kreténnek álcázó Lázár kedvéért ismételjük át: az Európai Parlament tagjait az EU-tagállamok polgárai választják. Közöttük meresztik a valagukat olyanok, mint Deutsch Tamás vagy Tőkés László. Ezek az emberek jelölik-választják az uniós vezetőket, tehát olyanok szavaznak, akiket mi küldtünk oda. Ha ezek az emberek, akik az Európai Parlament legnagyobb frakciójának tagjai nem tudják érvényesíteni a magyar érdekeket, akkor vissza kell hívni őket és olyanokat kell oda küldeni, akik nem rinyálnak, bomlasztanak, hazudoznak és verik félre a harangokat, hanem odaülnek az asztalhoz és az egységes, erős Európai Unió reformján dolgoznak. Akik nem Azerbajdzsánban, Oroszországban és Törökországban építik a jövőt, hanem azt az európai biztonságos utat tapossák ki számunkra, amely Szent Istvánnak is fontos volt. Aki nem ezt teszi – és látjuk, hogy nem ezt teszi -, annak augusztus 20-ára való különös tekintettel ajánlom figyelmébe.
Tisztázzuk: Lázár János, aki kövekezetesen uszít az Európai Unió ellen, nem mély- és nagyonmagyar meggyőződésből teszi, hanem ravaszságból. Lázár ma konkrétan a saját védőbeszédét mondta el, mert – a Németh Szilárdokkal és Kósa Lajosokkal szemben – ő pontosan tudja, az, amit az elmúlt években műveltek az uniós támogatások terén, nem feltétlenül megúszható, noha eddig megúszták. Ezért agitál ilyen ocsmány módon augusztus 20-án is: mert könnyen ráborulhat a korrupció szaros vödre a fejére. Lázár az öntudatlan papagájokkal ellentétben pontosan tudja, mennyi elhallgatott disznóság övezi az uniós források elosztását, amit véletlenül pontosan ő felügyel. Ezért állt bele abba, hogy a nemzeti ünnepen is a saját, személyes, ócska kis érdekeit védje.
Lázárnak nem opció Európában gondolkodni, Európával jóban lenni, mert ellenség nélkül nincs szabadságharc, amivel terelni lehet a figyelmet arról, hogy már azt is ellopták, amit még papíron nem. A leggroteszkebb viszont ebben mégiscsak az, hogy ezt a minden táskahordozók legtehetségesebbikét sem választotta meg a kutya se mindenhez értő miniszternek, és nem adott rá felhatalmazást neki senki, hogy felülírjon egy legitim népszavazást és mindent megtegyen az ország Európából való kivezetéséért csak azért, hogy ő megússza az elszámoltatást.
Gyöngyörű ünnep ez, Lázár! Szent István forog a sírjában, én meg halkan mondom, hogy miközben nem figyeltünk oda, a közpénztévén már a szabadságjogok korlátozásáról ábrándoznak. Gyászos jövőkép. Mert Lázár Jánostól és a csürhéjétől ki védi meg az országot?
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.