Április 16,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Tegyük fel, hogy senki nem születik hazug, gátlástalan, erkölcstelen szaralaknak

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,290,098 forint, még hiányzik 709,902 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Jó reggelt kívánok! Engedelmükkel, illetve a hidegfrontra való tekintettel sem kerülgetem a forró kását, hanem. Előrebocsátom, hogy a Magyarország kormánya által a legnagyobb TITOKBAN befogadott, magyar felmenőkkel rendelkező venezuelai polgárok, azaz egy elmeroggyant rezsim elől, a jobb élet reményében menekülő migránsok ügyéről később lesz bővebb mondanivalóm, a regnáló banda ötödik éve tartó válogatott néphülyítésének és hergelésének kontextusában. Nem utolsó sorban a magyar közélet pofáraejtő színvonalának kontextusában, ahol az állampárt fasisztoid kommunikációjához az ellenzék egy része is csatlakozott a hír kapcsán (tisztelet a kivételnek). Én ezt soha nem fogom megérteni.

Teljesen felesleges szépítgetni, a sztori legalább annyira undorítóan idegesítő, mint Deutsch Tamás értő olvasást 50 év alatt elsajátítani képtelen megélhetési EP-képviselő nyammogása az anonim migránskártyákról. A fideszes humorbomba, aki a főnökével (viharvert veterán) és az egész narancskontingessel együtt 2018 végén azon lovagoltak, hogy anonim bankkártyákkal felszerelt, ismeretlen hátterű migránsok kóborolnak tízezerszámra a Balkánon, és jajistenem mindmeghalunk, mert terrorstabűnözők meg pénzmosás; a fideszes humorbomba, aki írásbeli kérdést is feltett az illetékes uniós biztosnak az ügyben, most megkapta a válaszát és nem érti, de legalább reklámozza is, hogy politikai megélhetésileg funkcionális analfabéta.

Dimitrisz Avramopulosz enyhén megkésett válaszából ugyanis kiderül, hogy a fasisztoid Fidesz-kormány által lebegtetett baromságokkal ellentétben a kártyák tulajdonosairól pontosan lehet tudni, hogy kik ők (a kártyán ugyan nem név, hanem egy szám szerepel, ami alapján a tulajdonos egyértelműen azonosítható); az ügyüket egyenként kivizsgálták és védelemre érdemesnek találták őket; havonta személyesen ellenőrzik őket, az előre meghatározott összeggel feltöltött készpénzkártyákat legfeljebb hat hónapra vehetik igénybe; nagy részük már bent volt az EU-ban (konkrétan Görögországban), amikor a kártyákat megkapták; bármilyen visszaélés vagy hamis személyazonosság esetén a kártyát letiltják, azokat pedig kizárólag Görögországban lehet használni (!). A programot nem mellesleg az ENSZ menekültügyi főbiztosságával, a Katolikus Segélyszolgálattal és a Vörös Kereszttel közösen hajtja végre az Európai Bizottság, 90 000 menekült kapta meg így a támogatást, 2016-2018-ban pedig 122 millió eurót (legyen kerekítve 40 milliárd forint) különítettek el.

Amellett, hogy a disznószerelő és famíliája tavaly, azaz egyetlen év alatt 265 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el, aminek a 93 százaléka a gaz Brüsszelből érkezett, uniós támogatásként (ezzel összefüggésben Hollik kartárs saját nem verdeste a seggét a földhöz a Migránstévén az európai adófizetők pénzéért aggódva), egészen penetránsan undorító, hogy a világhírűvé vált legújabb fideszes plakátkampányban Juncker és Soros közös bűneként utalnak ezekre a bankkártyákra anélkül, hogy az egyszerűagyúak számára kibontották volna a valóság minden szálát. Nem, ehelyett hisztiznek, holott az istenverta migránskártyákat Görögországon kívül sehol máshol nem lehet használni, vagyis nem lehet a Krisztina körúti Prímában vásárolni velük.

Azt meg már zárójelben teszem hozzá, hogy ezeknek a támogatásoknak a feltételeit egy EU-s tagállam kormánya, konkrétan a görög bevándorlási minisztérium határozta meg, tehát amikor a migránsapokalipszissel házal a törvényesített korrupció kormánya, akkor – a saját büdöstalpú definíciójuk szerint – valójában beleugatnak egy szuverén ország belügyeibe. És kurvára nem érdemes az európai adófizetők pénze miatti aggodalom mögé bújni egy olyan bűnbandának, amelyik a saját polgáraival fizetteti ki a miniszterelnök vejének sötét ügyletei miatt visszakért uniós támogatásokat. Ja, amúgy Avramopulosz válasza Deutsch novemberi kérdésére valóban kurvára megkésett, de tök vicces, hogy a február 12-én jegyzett válaszról kussoltak egy jó hétig, és remélték, hogy elsikkad a dolog, tegnap meg azért voltak kénytelenek mégis szóba hózni, mert megírta a zújság, hogy kussolnak.

Az is egy kisebbfajta tragédia amúgy, hogy nem zökkentette ki a populációt mély, apatikus szendergéséből az Elios/Tiborcz István miniszterelnöki vő undorító kapcsolata a kéményen csodálkozó magyar kisember adóforintjaival. Ennél csak az a durvább, hogy már azt sem tudják, mit hazudjanak a témában. Tegnap Gulyás már ott tartott, hogy ha Lázár János korábban hazudott is az ügyben, ez eltörpül amellett, hogy sok igazságot is mondott ő. Mindenesetre belezavarodtak az elvtársak rendesen a sztoriba, a legújabb verzió az, hogy ők már 2017 decemberében eldöntötték (Lázár eldöntötte), hogy az Elios-lámpákat a magyar költségvetésből fizetik ki. Höhö. Ez azért is kurva vicces, mert erről mélyen kussoltak, és olyannyira nem szóltak senkinek, hogy Brüsszelben még most sem tudnak arról, hogy nem óhajtják benyújtani a számlákat. Mindenesetre vicces fiú ez a Gulyás Gergely: tegnap egy óra leforgása alatt köpte szemen magát. Először azt mondta, a minisztérium úgy döntött, nem adják le azokat a rohadt számlákat, az egy órával később hozzá intézett kérdésre válaszolva viszont már arról beszélt, minden egyes számlát leadtak az Uniónak. Azon gondolkodtam ennek kapcsán (is), hogy valaha talán becsületes, jóravaló emberek (tegyük fel, hogy az ember nem születik hazug, gátlástalan, erkölcstelen gecinek, hanem azzá válik) hogyan váltak hajlott gerincű cinkosokká, bűntársakká az Orbán-klán disznóságainak elsikálásában.

A böribe meg menjen a Mengyi Roland nevű, hát mégiscsak példát kell statuálni, hogy nem minden kispályás bűnözőből lehet Orbán Viktor, másrészt, hogy nem igaz, hogy egyetlen fideszes szemétláda sem ütötte meg a bokáját Polt Péter áldásos tevékenységének hála. Lám-lám, jogállam van itt, basszátok meg, igenis van az úgy, hogy a költségvetési csalás és a befolyással üzérkedés olykor három év letöltendőt ér. Lehet tovább haladni, büdöslibsik! De majd mi lesz, amikor a Mengyi Rolandok felfogják az agyukkal, hogy mekkora senkik ők néhány igazán nagyformátumú bűnöző sakktábláján? Nem tudom, hogy lesz-e ilyen egyáltalán, de ha igen, kérek szépen majd egy finom kávét. Kevés tejjel, cukor nélkül.

További jó hírek hűvös halomba hordva: a miskolci kórházban nincs altatóorvos, ezért a kardiológus vette át a helyét (hátha nem lesz baj belőle), Káslerék szerint nincsen ezzel semmi baj, és tessék őt békén hagyni különben is, mert filmstúdiót alapít éppen Montenegróban.  A Magyar Posta szintén kiválóan működik, csak a hálátlan dolgozók mégis demonstrációra készülnek és 10%-os béremelést követelnek. Szégyelljék magukat! A hegyfalui plébánatos úr közben felkapaszkodott a kormányzati rasszizmus vonatára: korábban (viccből) kivégzéssel fenyegette meg azokat, akik cigarettacsikkeket dobáltak be a Mária-szobor elé, egyszer azért verte meg a postást, mert rossz újságot dobott be neki, most viszont az EP-kampányból nem tud kimaradni, és színesbőrűekkel riogatja a híveit. Mielőtt felkötném magam ünnepélyesen, hagyok egy kis olvasnivalót: Családi eladósodási akcióterv – Csak kevesek élhetnek a kormány nyújtotta lehetőségekkel. Nahát, milyen meglepő. Már itt sem vagyok, puszipacsi!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.