Miközben minden olyan program hasznos és üdvözlendő, mely segít a lemorzsolódás csökkentésében, valamiért nem tartom elégségesnek azt, ha egyetemisták mentorálására bízzuk az egyre inkább leszakadó vidéken élő gyerekek jövőjét. Ahhoz, hogy 2030-ra minden mai általános iskolásnak legyen szakmája vagy továbbtanuljon, minimum csoda kellene, ennek hiányában a kormánybiztos úrnak meg kellene tanulnia számolni. Amelyik gyerek ma elsős, másodikos, harmadikos, az 2030-ra az általános iskolát sem fejezi be, a többi elvárást pláne nem tudja teljesíteni. Ám ennél komolyabb probléma az, hogy jól képzett, elhivatott és megbecsült (anyagilag is megbecsült!) pedagógusok nélkül nem fog menni a dolog. Nem az egyetemisták feladata javítani az oktatáson, felzárkóztatni az egyre mélyebbre süllyedő kistelepüléseket. Ahhoz megfelelő oktatáspolitika, elhatározás, szakértelem és pénz kell, nem szép szavak és két kisbusz, hogy eljussanak az egyetemisták a falvakba. A fényes szeleknek ez a kis költségvetésű változata nem fog önmagában változásokat hozni. (link kommentben)
A Tanítsunk Magyarországért! program azzal a céllal indult el, hogy 2030-ra minden mai általános iskolásnak legyen szakmája vagy továbbtanuljon, majd a munkaerőpiacon elhelyezkedve képes legyen magát és a családját eltartani – jelentette ki a program koordinációjáért felelős kormánybiztos kedden Szegeden.
György László a kezdeményezés mentorainak a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) tartott előadásán kifejtette, a program azért jött létre, mert a világon mindenhol, így Magyarországon is vannak olyan települések, melyek távol vannak a munka és tanulási lehetőségektől.
A felmérések szerint az ilyen településen élő gyerekek bár mindannyian befejezik az általános iskolát, és bekerülnek a középiskolába, 54 százalékuk nem végzi el azt.
Mint mondta, ma Magyarországon a munkaadók kapva kapnak azok után, akik szeretnének dolgozni. A közfoglalkoztatásban korábban 250 ezren vettek részt, ma már csupán 60 ezren. A szakképzési programokban részt vevők havi 9 ezer, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűként 18 ezer forint ösztöndíjat kapnak, amikor pedig bekapcsolódnak egy duális programba, akár 100 ezer forintot is hazavihetnek.
György László kifejtette, az ilyen településeken élő gyerekeknek más élményekben van részük, mint a városi társainak. Nem vagy csak nagyon ritkán hagyják el településeiket, a helyzet pedig, amikor otthonuktól távolabb középiskolába, új közösségbe kerülnek, traumatizálja őket.
A Tanítsunk Magyarországért! programba jelentkező hallgatók 6-7-8. osztályos általános iskolásokat mentorálva segítenek nekik megismerni a világot, hogy a gyerekek élményekkel gazdagodva, olyan tulajdonságokkal legyenek felvértezve, hogy sikeresen továbbtanulhassanak – közölte a kormánybiztos.
György László úgy fogalmazott, a mentorok energiát visznek ezekbe a közösségekbe, ahol szívesen fogadják őket, a gyerekek nagy testvérként, példaképként tekintenek rájuk. A program a pályaorientációról szól, a mentorok segítenek felismerni, hogy a gyerekek miben tehetségesek, milyen szakmát tudnának megszerezni, és szakképzési centrumokba, leendő munkahelyeikre vagy az egyetemre viszik őket. Az izgalmas programokon a diákok olyan élményekkel gazdagodnak, melyek megerősítik őket abban, hogy kitartsanak céljaik mellett, és így már nem lesz számukra riasztó az utazás, az új közösség.
A mentorok nem az ösztöndíj miatt választják a programot, hanem azért, mert úgy tudnak segíteni, hogy az mások számára értékes, és közben fejlődnek vezetői, szervezési és pedagógiai képességeik is – hangsúlyozta a kormánybiztos.
György László közölte, a program részeként – a mentorálási munka támogatása érdekében – négy egyetem kapott kisbuszokat.
Az SZTE-n eddig 450 hallgató több mint 1200 általános iskolást mentorált a régió kistelepülésein. (MTI)
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.