Szörnyű játszma zajlik

Szép estét! Holnap olyan szombatra virradunk, amilyenre ritkán szoktunk. Nem lesz túlságosan nagy a különbség a hét többi napjához képest, legalábbis sok ember számára nem lesz. Ha eddig is otthonról kellett dolgoznia, akkor azért, ha az egészségügyben vagy a kereskedelemben dolgozik, akkor meg azért. Tudom, hogy pocsék ez az egész franc, de el fog múlni. Bármennyire nem látszik most a vége, el fog múlni.

Hogy mi lesz azután, milyen világra fogunk eszmélni, azt nem tudom megmondani. Holnaptól kijárási korlátozásokat léptetett életbe a kormány. Ez nem kijárási tilalom, csupán korlátozás. Ha úgy döntött volna (Orbán Viktor), hogy kijárási tilalmat rendel el, azt is meg tudta volna tenni. Mi következik ebből? Például az, hogy a kormány és annak minden egyes tagja úgy hazudtak eddig is, ahogy a csövön kifért. Annak ellenére, hogy az ellenzéki pártok nem szavazták meg az időkorlát nélküli rendeleti kormányzást, a kormány most, tegnap, holnap és ebben a percben is meg tud hozni minden olyan intézkedést, melyet szükségesnek gondol. Most sem gátolja őket semmi egy olyan – meglehetősen komoly – lépés meghozatalában, mint amilyen a szabadságjogok korlátozása (a kijárási korlátozás ugyanis ezzel jár), sőt, ennél súlyosabb döntést is meghozhatnak.

Tudom persze, ez nem tűnik fel a híveknek, beszopták, hogy az ellenzék le akarja gyilkolni a fél országot pusztán azért, hogy megbuktassa Orbánt. Elhiszik Kovács Zoltánnak és a komplett propagandagépezetnek azt is, ami nyilvánvalóan nem igaz, soha nem is volt igaz. Szörnyű játszma zajlik, hatalmi játszma. Orbán – szokása szerint – egyedül játszik és győzni akar. Mindegy, mi az ára.

Miközben a NER az örökké tartó hatalmát készíti elő, körülöttünk összeomlik minden. Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia és a skandináv országok egészségügyi rendszere összeomlik. Nincsen több áldozata a koronavírusnak, mint az influenzának, remélhetőleg nem is lesz. Az is lehet, fele annyi ember sem fog belehalni, mint ahányan az influenzába halnak bele évről évre. Mégis más, sokkal szörnyűbb. Akik influenzában halnak meg, azok kapnak esélyt a túlélésre, a gyógyulásra. Jut nekik kórházi ágy, ha szükséges akkor lélegeztetőgép, vannak gyógyszerek, melyekkel fel lehet venni a harcot a szövődmények ellen. Mert időben elhúzódik a betegség, nem terheli túl az egészségügyi rendszereket.

Most, aki elkapja a koronavírust és kialakul nála a tüdőgyulladás, nagyon gyorsan belehalhat. Egyszerre, sokan várnak segítséget. Annyira sokan, amennyivel nem bírnak el a kórházak, az orvosok, az ápolók. Vannak országok, ahol az orvosoknak kell eldönteniük, hogy ki az, akiért tudnak küzdeni és ki az, akinek egyszerűen nem jut lélegeztetőgép. Van, ahol azt a döntést is meg kellett hozni, amire soha, senki nem gondolt a jóléti országokban. El kell dönteni, hogy engedik meghalni az időseket azért, hogy menteni lehessen azokat, akiknek még több esélyük van a gyógyulásra, akik erősebbek és akiknek még van idejük ezen a Földön. Ez a vírus azért brutálisabb minden influenzánál, mert nem hagy időt. Senkinek. Nem lehet kezelni a beteget és nem lehet kezelést váltani, ha az eddigi nem járt eredménnyel. Aki ebbe belehal, villámgyorsan jut el az első tünetektől a koporsóig. Ezért nagyon fontos lassítani a terjedést, ezért fontos vigyázni önmagunkra is. Mert aki önmagára vigyáz, az közben vigyáz a másikra is. Ha teheti és otthon marad elővigyázatosságból, akkor nem csupán a saját megfertőzédését tudja megakadályozni, hanem ezzel együtt a környezetét is megvédi attól, hogy akár vírushordozóként, úgy, hogy maga meg sem betegedett, másokat megfertőzzön. Ezért kell az önkéntes karantén, ha megoldható. Ezért kell a legnagyobb elővigyázatosság, ha nem lehet otthon maradni.

Valószínűtlen, hogy mi meg fogjuk úszni. A sokkal fejlettebb egészségügyi rendszerek is összeomlottak, a miénk pedig nem fejlett, bárki bármit hazudik. Eddig sem volt elég orvos és nemvolt elég szakképzett ápoló, akkor sem, amikor nem volt járvány. Most sem lett több, a 65 év fölöttieket ki kellett vonni a közvetlen kontaktussal járó betegellátásból és nem tudjuk, hány orvos és hány nővér kapta el a vírust. Olyanok, akik – ha nem betegedtek is meg annyira, hogy munkaképtelenné váljanak – tudtukon kívül terjesztik a kórt és olyanok, akik megbetegedtek és hetekre ki fognak esni a munkából. Romániában már a fertőzött, de lábra állni képes orvosokat visszahívták dolgozni. Pedig még ott is messze van a járvány csúcspontja.

Mi pedig a boldog Magyarországon még biztonságban érezzük magunkat és úgy gondoljuk, mi meg fogjuk úszni. Úgy hisszük, minden megy tovább a régi kerékvágásban, mások meghalnak, de mi nem fogunk. Azt hisszük, most a két év múlva esedékes választás előjátéka, a politikai csatározások, Orbán hatalmi játszmái a legfontosabbak.

Úgy hiszem, ez a járvány meg fogja változtatni azt a világot, amit eddig ismertünk. A váratlanságával és azzal, hogy beláttatja velünk: nem vagyunk halhatatlanok, sem mindenhatók. Talán úgy fog hatni ránk az, ami most következik – itt már a gazdasági válságról is beszélek, mert az is be fog következni -, mint egy világháború. Csak – mindannyiunk nagyon nagy szerencséjére – sokkal, sokkal kevesebb élettel kell fizetnünk azért, hogy felismerjük a valóban fontos dolgokat. Hogy átgondoljuk az életünket és a sérülékenységünket. Talán hogy rájöjjünk: ez az egy Föld van és mi külön-külön törékeny semmik vagyunk. Remélem, ez lesz a végén. De addig még kegyetlen idők jönnek.

Szép álmokat mindenkinek!

Mai cikkeink:

Nem az Orbán-fóbia

Ez nem brit büszkeség, ez teljes idiotizmus

Mi már szerencsésebbek vagyunk, de ez önmagában nem elég

Csak állunk és nézünk

Kásler Miklós előkerült végre

Önérzetesék

Csapda?

Agresszív kismalac

Kedvenc kommentek:

Látom, hogy sok itt az értetlenkedés, halkan írom, hogy mindenki megértse. A MOK szerint, ha kilépünk az utcára, viseljünk védőmaszkot, tehát kell a maszk. Cecil néni szerint a maszk nem véd, főleg ha nem is vagyunk betegek, tehát nem kell. B.Nagy képviselő(ha jól emléxem a nevére), ugyan fertőzött, de maszkírozva megy a parlamentbe, mert ha nem is ér semmit, de szüksége van a hazának a bátor harcosokra. Tehát mégis csak kell. Pintér miniszter kesztyű és maszk nélkül vastagon 1,5 m-en belül gesztikulál, magyaráz miegyurunknak, tehát mégse kell.
A vén nyuggerek, ha megviszket nekik és ki akarnak menni, maradjanak otthon a seggükön és nézzék az operettinfót, de használjanak hegesztőmaszkot. Ha még mindig nem világos, akkor olvassa el kezelőorvosát, gyógyszerészét. (Elek)

Azon kurvára kiakadtam, amikor az ellenzék felállt és megtapsolta, (a tényleg minden megbecsülést, és tiszteletet megérdemlő) az egészségügyi dolgozókat a parlamentben, és a fidesz-kdnp frakció úgy ült ott, mint szar a fűben! Ezek tényleg ilyen hitvány szar alakok! Ha már anyagilag nem becsülik meg őket(más országokban ez nem így van) legalább erkölcsileg ismerjék el a munkájukat! Még sok egészségügyi intézményben a mai napig sincs elegendő mennyiségű, és minőségű védőfelszerelés! Pedig ez mindennél fontosabb volna! Az egészségüket, és az életüket kockáztatják értünk, és a szeretteinkért! Ha vége lesz a járványnak, javasolni fogom egy petictó indítását, amelyben az ápólók, és ápolónők bérének(most megalázóan alacsony) duplájára való emelését fogjuk kérni a kormánytól! Megérdemelnék! (István)

Johnson nincs erre felkészulve. O szépen eloadta volna a kedves, szeretheto bohócot, aki valójában a nép kozul való (nem az), és jól hangzó szónoklatokkal mutogatott volna az EU-ra a kilépési folyamat során végig. Sajnos, mint sok más vezeto esetében, a járvány nem olyan dolog, amit propagandával lehet kezelni. Az EUval meg azért nem hajlandó egyutmukodni, mert akkor a szavazótáborának jó része rájonne, hogy talán mégsem éri meg annyira kilépni. Ha pedig esetleg mégsincs Brexit, akkor Johnson is szépen eltunik a sullyesztoben. (Botond)

A nap kommentje Lászlótól:

Nem hittem, hogy ezt fogom egyszer mondani, de büszke vagyok Orbánra. Van nála még hülyébb is!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább