A nemzetért dolgozni mindenkor betonszilárdságú tartást ad. Ez teheti a nemzetünket is „tartásos nemzetté”
– ezt mondta Szili Katalin orbánista főtanácsadó szombaton Budapesten, a Rákóczi Szövetség által szervezett Halzl József Emlékkonferencián. Az említett szövetség 2020-ban elhunyt örökös és tiszteletbeli elnökének munkásságát méltató rendezvényen Szili nertársnő, a nemzeti jobboldal kebelére megtért volt szocialista bozótharcos nem kevesebbet állított, mint hogy
„ha a nemzetért tennünk kell, akkor nincs az a pártpolitika, ami fontosabb lenne, mint hogy ezt együtt tegyük”.
Irigylem valahol ezt az önreflexióra való képességet nyomokban sem tartalmazó betongerincű honanyát, akinél ékesebben kevesen képesek köpködni azt a pártot, azt az oldalt, amelyben/ahol politikai karriert futottak be. Igaz, olyanok is kevesen vannak, akik egyszer csak nagyon hangosan és látványosan felfedezték magukban az egyébként mindig is bennük szunnyadó, ámde felszínre kívánkozó ún. nemzeti érzelmeket, amelyeket milliós közpénzfizetésért cserébe azért mégis csak nagyobb lelkesedéssel hangoztat az ember, mint ingyen vagy éhbérért. Mindegy is, ha a tükör elbírja és a lelkiismeret nagyvonalúsága ebben nem képez akadályt, akkor felőlem legyen Szili Katalin az orbánista nemzetpolitika egyik bitang nagy tartással rendelkező tartóoszlopa és tetszelegjen abban a szerepben, hogy ő a nemzetért dolgozik.
Pontosabban ha már ilyen jól elszórakoztatja magát ezzel a tetszelgéssel és a saját hatása alá kerülve eregeti a hazug pátoszt, azért csak feltenném a kérdést, hogy a gyárilag árokásó, sárdobáló, kirekesztő Orbán Viktor szócsöveként, vagy annak a Kövér Lászlónak az oldalán, aki felhatalmazta magát arra, hogy kinyilatkoztassa, ki a magyar, és ki nem az, mi köze Szili asszonyságnak és elvtársainak ahhoz, amiről áradozik? Milyen alapja van neki Halzl Józseffel, vagy bárki mással példálózva a szájára venni a kompromisszumot és a párbeszédet, vagy a tudást, az emberségről nem is beszélve? Mit tud erről Szili Katalin, aki egy illiberális korrupt, kompromisszumra képtelen és alkalmatlan, a párbeszédet hírből nem ismerő, a tudást veszélyforrásnak, az emberséget gyengeségnek tartó alak(ulat)ot szolgál jó pénzért? Aki a nemzetet kisajátította, aki a nemzettel méri magát, és aki életvitelszerűen megvet mindenkit, aki a nemzet részeként nem azt gondolja, amit ő. Aki még az október 23-i ünnepi kampánybeszédében is hazaárulózta azokat, akik nem a Fidesz nevű politikai felekezet tagjai, emlékeztetném Szili asszonyt, ez így hangzott:
Tudjuk, hogy a hazaárulók is a mi nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a Himnuszban.
A kérdés ezek után az – bár tudom, hogy a tükör és a lelkiismeret is relatív -, hogy aki egy ilyen urat szolgál, az nem érzi cikinek egy kicsit sem, hogy a pártpolitikán túlmutató közös nemzeti cselekvést egyáltalán szóba hozza? Nem szégyelli magát? Ha másért nem, legalább az általa korszakosnak, kompromisszumra nyitottnak, párbeszédképesnek és emberségesnek nevezett embernek az emléke miatt. További sziliségek:
„Halzl József példája mindannyiunkat arra sarkall, hogy tegyünk a nemzetért”. Halzl József korszakos ember volt, aki olyan dolgokat kezdeményezett és olyan dolgokért állt ki, amelyekkel maradandó például szolgál. „Vezérelve volt mindvégig emberként élni, magyarnak maradni, a magyarságért áldozatot hozni akár a legmostohább időkben, fojtogató nemzetközi körülmények között is”.
A szövetség volt elnöke „önzetlenül, bátran és okosan tett a magyarságért, és mindig ember maradt, miközben megfelelt a kihívásoknak, és minden körülmények között szolgálta a közösségét”.
A Rákosi-korszak „kíméletlen politikai offenzívája” idején Halzl József a tudás fegyverét választotta. „Pillanatra sem fogadta el a korszellemet, ám nem volt hajlandó elbújni, vegetálni”.
A Rákóczi Szövetség elnöksége „minden ízében neki való társadalmi, közéleti szerep volt”. Kompromisszumra nyitott, párbeszédképes vezetővé vált, akinek munkája révén a szövetség életében professzionális, új fejezet kezdődött. Halzl József volt az, aki irányt szabott a szervezetnek, és rengeteg fiatalt bevont a közösségépítő munkába. (via MTI)
Ha tetszett a cikk, de olvasnál még többet, ha a politikán kívüli világ is érdekel, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor szeretettel várunk a Szalonnázón. Naponta megjelenő magazinunkban megtalálod szerzőink egyéb írásait is, de olvashatsz zenéről, tudományról és még számtalan témáról a folyamatosan bővülő Szalonnázón.
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.