December 3,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Szijjártó: a kormány feladata, hogy Magyarország kimaradjon az Európára leselkedő recesszióból

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 94,129 forint, még hiányzik 2,905,871 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ugyan nem hallottam a hangfelvételt, amit Szijjártó Péter influenszer juttatott el a pártállami hírügynökséghez, de elhiszek mindent, amit erről a nyilvánosság elé szórtak. Szijjártó ma kivételesen nem valami távoli pontjára repült a világnak, hanem a Várkert Bazárban szónokolt és dicsőítette Oroszországot Kínát a a Huawei European Innovation Day nevű rendezvényen, ahol nem kevesebbre ragadtatta magát, mint erre a kijelentésre:

A kormány feladata, hogy Magyarország kimaradjon az Európára leselkedő recesszióból és továbbra is gazdasági növekedési pályán maradjon. 

Bár az egész szónoklat úgy tökéletes, ahogy van, ehhez a részéhez lenne néhány kiigazító megjegyzésem. Ezeknek a lényege az, hogy úgy tűnik, a kormány tagjainak nem nagyon sikerült egyeztetniük a propagandaszöveget, ami mostanság a szájukat elhagyja. Vagyis nem sikerült megugrani azt az egyszerűnek tűnő kihívást, hogy pár nap leforgása alatt ne egymásnak ellentmondó állításokkal szórakoztassák a populációt.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy Varga pénzügyminiszter alig néhány nappal ezelőtt Szijjártó miniszter nagyotmondásával homlokegyenest ellenkező beismerő vallomást tett, amikor felvázolta, hogy mi vár Magyarországra a közeljövőben. Ez: az idei év utolsó negyedévétől 2023 utolsó negyedévéig recesszió, 20 százalékon tetőző, és 2023 közepéig alig mérséklődő infláció, illetve az idei évre a vártnál sokkal nagyobb költségvetési hiány.

Szeretném jelezni, hogy történt mindez az után, hogy Varga minisztériuma még szeptember 8-án is azzal hitegette a közvéleményt, hogy a kialakult háborús válság miatt a világgazdasági kilátások egyre kedvezőtlenebbek, de bezzeg a magyar kormány ebben a nehéz időszakban is megőrzi a költségvetés egyensúlyát. Két héttel később, szeptember 23-án Varga miniszter saját magát is szemen köpve aztán bevallotta, hogy valójában ebből semmi nem igaz: romokban a költségvetés, a kormány HIVATALOSAN is recessziót vár, a 4,9 százalékos költségvetési hiány 6,1 százalékos lesz. Vagyis még életbe se lépett, de már össze is omlott az Orbán-kormány 2023-as költségvetése, pedig korábban esküdöztek, hogy stabil lesz mint Orbán Ráhel saját lába.

Vagyis az alig két hónapja elfogadott költségvetésük lényegében kuka, már ők is pontosan tudják, hogy a tervezett (5,2%) !!!!! és a valóságos (20 százalék fölötti) infláció között brutális az eltérés. Vagyis a jövő évre melldöngetve benyögött 4,1 százalékos bővülés helyett 2023 első három negyedévében recesszióban lesz a gazdaság, és csak az utolsó negyedévben remélnek növekedést.

Nem tudom, hogy van-e még ország Európában, ahol egy ekkora makrogazdasági tervezési hiba után még a helyükön maradhatnának az illetékesek, és azt sem tudom, hogy egy ekkora penetráns kormányzati mellényúlás ellenére miképp fog sikerülni a várható nyomorúságot a háború- és szankciópárti baloldal és bezzeggyurcsány nyakába varrni (Brüsszel nyakába már sikerült, hallottuk tegnap), de ezek után kiállni és azt mondani, hogy a kormány feladata, hogy az ország kimaradjon abból, ami felé elkerülhetetlenül – a kormány saját bevallása szerint is elkerülhetetlenül – sodródik az ország, pofa kell. Mondjuk Lavrov elvtárs hűséges cimborája e tekintetben jól el van eresztve, úgyhogy neki ez is simán ráfért az orcájára. Sok egyéb mellett. Például hogy büszke kínai akkumulátor lerakata nagyhatalma leszünk Kínának Európának, adjunk hálát a keleti nyitás politikájának.

Európa gazdasági recesszió felé rohan és a kontinensen súlyos biztonsági válság van. A koronavírus-járványról és a háborúról szólva megjegyezte: nehéz példát találni a világtörténelemben az utóbbi néhány évre, amikor kétszer „állt a feje tetejére” a világgazdaság.

Csak úgy lehet a magyar gazdaságot ebben az európai recessziós környezetben növekedési pályán tartani, hogy ha folyamatosan képesek vagyunk munkahelyteremtő beruházásokat vonzani Magyarországra és képesek vagyunk folyamatosan emelni a magyar gazdaság technológiai színvonalát. Ezekben a törekvésekben a kínai vállalatok kiváló partnernek bizonyulnak és a beruházásaik révén ebben a nehéz gazdasági helyzetben is támogatják a kormány törekvéseit. Mostanra a világon végrehajtott beruházások 70 százaléka mögött keleti vállalatok és keleti tőke, míg a 30 százalékuk mögött nyugati befektetések állnak.

A nagy kínai vállalatok egyre komolyabb piaci részesdésekre tesznek szert Európában és beruházásaikon keresztül növelik a jelenlétüket is. „Magyarországnak érdeke ebben a környezetben az, hogy minél több nagy kínai beruházás jöjjön hazánkba”.

Magyarországon gyárthat akkumulátort a kínai CATL, ami minden idők legnagyobb hazai beruházása és Európában is a legjelentősebbek közé tartozik. Ugyanakkor „különös előnyöket jelent” a Huawei kutatási központja, amely Budapesten üzemel és a logisztikai központjuk is Biatorbágyon. 

A keleti nyitás politikájának eredménye, hogy ahogy 2020-ban, úgy idén is Kínából érkezik a legtöbb beruházás Magyarországra. Magyarország a jövőben sem fogja diszkriminálni a beruházásokat végrehajtó vállalatokat az alapján, hogy milyen országból jön. „Egy dolog számít: a beruházó vállalatoknak tiszteletben kell tartani a törvényeket és a jogszabályokat”. Ez az elv érvényesül akkor is, amikor „komoly nemzetközi nyomás” helyeződik a magyar kormányra, hogy ne engedje be a Huaweit. „Számunkra azonban büszkeség a Huawei beruházása”.

A kínai telekommunikációs cég 15 éve van jelen Magyarországon és az első olyan kínai vállalat, amellyel stratégiai megállapodást kötött a kormány. A céggel való együttműködés világosan jelzi Magyarország nyitottságát az innovációra, az új gondolatokra, az egyenrangú és kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre, az értékteremtő munkára. Tavaly mintegy 1000 milliárd forintot költött a kormány kutatás-fejlesztésre, több mint 3600 kutatóhely van Magyarországon és több mint 90 ezren foglalkoznak kutatás-fejlesztéssel itt. (via MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!