Január 29,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Pintér Sándor: A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,409,833 forint, még hiányzik 1,590,167 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Borzasztóan viccesnek tartom az alábbi MTI hírt, amely egészen komolyan, mélységeiben elemzi, hogy mit tesz azért a belügyminisztérium, hogy fellépjen a korrupció ellen. Pintér Sándor és Domokos László is anélkül, hogy elnevették volna magukat, beszéltek az elmúlt évek korrupcióellenes törekvéseiről. Számomra egészen felfoghatatlan ez az egész, hiszen még a saját szavazóik is pontosan tudják azt, hogy a párt szétlopja ezt az országot. Minek úgy tenni, mintha nem ez lenne a valóság?

A korrupció elleni fellépésben a Belügyminisztérium elkötelezettsége töretlen; a korrupció megelőzésének kereteit a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia jelöli ki – mondta Pintér Sándor belügyminiszter a X. Integritás Kerekasztal online eseményen hétfőn.

Kiemelte: a korrupcióellenes stratégiában meghatározott feladatok végrehajtását a tárca és a Nemzeti Védelmi Szolgálat 2021-ben is folytatja. Tevékenységükbe a tudományos eredményeket is bevonják, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen folytatják például a korrupciós és integritási kockázatok által fokozottan érintett álláshelyek és munkakörök feltérképezését – jegyezte meg. A belügyminiszter elmondta: a korrupció és a hivatali bűncselekmények elleni küzdelemben meghatározó a Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe. A cél változatlanul az, hogy átláthatóan működjön a közigazgatás, ahol a magas belső morállal rendelkező munkatársak ellenálljanak a korrupciós törekvéseknek – fűzte hozzá.

Arra is kitért, hogy a hatáskörbővülést követően a szervezet tevékenysége lefedi a rendvédelem, a közigazgatás és az állami egészségügy szinte valamennyi szervezetét. A védett szervek munkatársainak száma meghaladja a 460 ezret – tájékoztatott. Az elmúlt időszakban az e-közigazgatás fejlesztésére és a mesterséges intelligencia alkalmazására fektették a hangsúlyt, az ügyintéző és az ügyfél közötti személyes találkozók számának minimalizálásával ugyanis jelentősen csökken a korrupciós kísértés – jelezte. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az eseményen elmondta, hogy a jegybank idén megújította belső etikai kódexét az integritás megerősítése érdekében. Az MNB-nél a belső kontrollokat értékelő külön program keretében mérik fel az intézményen belüli folyamatok, tevékenységek kockázati kitettségét – tette hozzá.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén befejezték mind a 3197 önkormányzat és 1284 önkormányzati hivatal értékelését. A munkát egyebek mellett az önkormányzati tulajdonú vállalatok rendszerszintű értékelésével folytatják. Gyarmathy Judit, a Kúria főtitkára arról beszélt, hogy a korrupció elleni együttműködést elindító szándéknyilatkozat 2011-es aláírása óta a Kúria jelentős mértékben fejlesztette korrupcióellenes eszköztárát, és ehhez kapcsolódóan valamennyi igazgatási munkafolyamat szabályozása megvalósult. Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke szólt arról, hogy a bíróságok működése a járvány miatt megváltozott körülmények között is folyamatos volt, ebben ügydöntő jelentősége volt a digitális eszközök és megoldások használatának.

Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt hangsúlyozta, hogy idén minden ellenőrzési területen tovább szigorítottak. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számát az elmúlt években csaknem a tizenötödére csökkentették, ami az összes eljárás 2-3 százalékát jelenti – emelte ki. Lajtár István közjogi legfőbbügyész-helyettes kifejtette: az ügyészség szerepe rendkívüli módon felértékelődött, hiszen nem csupán a vádat képviselte a bíróság előtt vagy a nyomozás felügyeletét látta el, hanem aktívan segítette az eljárások gyors és járványügyi szempontból minél kevesebb kockázatot jelentő befejezését. Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke arról tájékoztatott, hogy idén mintegy 17,3 milliárd forintnyi bírságot szabtak ki, amelynek 94 százaléka a versenykorlátozások területét érintette.

Az Állami Számvevőszék kezdeményezésére 2011. november 18-án Budapesten közös szándéknyilatkozatot írt alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az ÁSZ elnöke. Ebben erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, majd 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, tavaly pedig a Gazdasági Versenyhivatal is.(MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!