Május 17,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Parizer és lépegető exkavátor

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,159,984 forint, még hiányzik 1,840,016 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ez megint valami sajátosan magyar izé lehet. Nem is igazán értem, mi a problémája a KSH-nak, azt főleg nem értem, mit óhajt elérni. Infláció van? Van. Csak Magyarországon? Távolról sem, máshol is az van. Mondta valaki, hogy hamis inflációs adatok jelentek meg? Nem. Ettől még az emberek teljesen más inflációt érzékelnek? Perszehogy.

És itt jön a lényeg. Nem pszichológiai okokból érzékelünk magasabb áremelkedést, hanem azért, mert kenyeret, tejet, olajat, krumplit naponta veszünk, hűtőszekrényt és okostévét pedig nem veszünk naponta. Ha valamiről le kell mondanunk, mert nem futja a családi keretből, akkor a tartós fogyasztási cikkekről mondunk le először, mert az ételről nem tudunk lemondani, akkor ugyanis éhen halunk. A magyar vásárlónak azért nincsen akkora rálátása az élelmiszerboltok kínálatára, mert jó esetben néhány bolt, nem annyira jó esetben egy bolt közül választhatunk. Hiába olcsóbb Kiskunhalason a parizer, mint Sopronkőhidán, azzal senki nincs kisegítve.

Értem én persze, fontos lenne valahogy elkenni az infláció érzékelését, de nem lehet. A legnagyobb baj az, hogy az ország lakóinak többsége szarul keres – szar nyugdíjat kap -, így sokkal húsbavágóbb az infláció, mint szerencsésebb országokban. De alig hiszem, hogy a kenyér árát máshogy fogjuk érzékelni abban a tudatban, hogy a lépegető exkavátor ára nem emelkedett, kevesebbel emelkedett, csökkent. Hiába van a szomszédomnak 100 forintja, nekem nulla, ha átlagolunk, mindkettőnknek van 50 forintja. Elvben. A gyakorlatban nincs, és engem ez érdekel, nem a fiktív 50 forint. Nem megmagyarázni kell az inflációt, hanem valahogy segíteni azokon, akiknek a napi megélhetése került veszélybe. Igaz, ez nem a KSH feladata, hanem a kormányé. Lenne.

Számos olyan pszichológiai tényező létezik, ami megmagyarázza, miért magasabb az egyén által érzékelt infláció, mint a hivatalosan mért. A hivatalos statisztika ad pontos képet a teljes gazdaságot átlagosan jellemző árváltozásról, nem a szubjektív, egyénileg érzékelt infláció – mutatott rá a hivatal csütörtöki közleményében Quittner Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói árak osztályvezetője a GKI-nak arra a szerdán közzétett kutatására válaszolva, miszerint a lakosság a dupláját érzékeli a hivatalosan kimutatott inflációnak.

Quittner Péter szerint a GKI téves módszertani ismeretekből indul ki, amikor kutatásában az érzékelt inflációt szembe állítja a valóssal és ezen az alapon kritizálja a KSH inflációmérését azt a látszatot keltve, mintha a szubjektív érzékelés pontosabb képet adna a tényeknél.
    A hivatal felidézi, hogy a GKI felmérése alapján a megkérdezettek által érzékelt infláció több mint kétszer akkora volt, mint a KSH által közzétett 9,5 százalékos áprilisi adat. Amint arra Quittner Péter kitér, a GKI is elismeri, hogy vizsgálata nem tényeken, hanem személyes érzékelésen alapul, és hogy ezt a szubjektív benyomást erősen torzíthatják a közelmúlt eseményei.
    A KSH illetékese ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy még emellett is találhatóak olyan további, a statisztika által is ismert és tudott pszichológiai tényezők, amelyek tovább torzítják a személyesen érzékelt inflációt. Ezek egyike a negatív emlékek mélyebb rögzüléséből ered, miszerint az áremelkedéssel kapcsolatos tapasztalatok jobban megragadnak, mintha egy terméket a korábban megszokott áron, vagy esetleg olcsóbban kapna meg a vásárló. Ez szintén magasabb inflációs érzetet kelt.
    A KSH szakembere kitért arra is, hogy az érzékelés során az egyén nemcsak a saját tapasztalataira hagyatkozik, hanem külső források is befolyásolják (média, másoktól hallott hírek), amely saját, esetenként pontatlan emlékeivel kiegészülve öngerjesztő módon további torzítást eredményezhet az érzékelt inflációban.
    Emellett az egyén a gyakrabban, akár napi szinten vásárolt termékek, például élelmiszerek árváltozását könnyebben fel tudja idézni és így a valósnál nagyobb súllyal veszi figyelembe az értékelt inflációjának kialakítása során. Ennek következtében, ha a gyakrabban vásárolt termékek ára gyorsabban nő, mint a ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű termékeké, akkor az érzékelt infláció nagyobb mértékben becsüli felül a valós árváltozást. Tekintve, hogy a jelenlegi helyzetben a leggyakrabban vásárolt termékkör, azaz az élelmiszerek ára emelkedik leginkább, nem meglepő, hogy az érzékelt infláció és az árváltozást objektíven mérő hivatalos fogyasztóiár-index közötti különbség emelkedett az elmúlt hónapokban – hangsúlyozta Quittner Péter.
    A GKI tévesen feltételezi, hogy az eltérésnek oka lehet az is, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza a megfigyelt árakat. A valóság ezzel szemben az, hogy a KSH 2021 óta – alkalmazkodva az Eurostat koronavírus idején kiadott ajánlásaihoz – a súlyok kialakítása során nem kizárólag a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetet veszi alapul, hanem a súlyok kialakításakor a legfrissebb, azaz a tárgyidőszakot megelőző év első három negyedévének adatait is felhasználja – emeli ki a KSH osztályvezetője.
    A súlyokhoz hasonlóan évente felülvizsgálja a hivatal a reprezentánsok körét is, és azt az előző évre vonatkozó információk alapján határozza meg, ezzel biztosítva, hogy a felmért termékek köre ne térjen el a lakosság által ténylegesen vásárolt termékekétől. A reprezentativitás biztosításához szükséges, hogy a reprezentánsok körébe ne csak a gyakran vásárolt mindennapi termékek és szolgáltatások kerüljenek be, hanem a nagyobb értékű, de ritkán vásárolt – például tartós fogyasztási cikkek – is mutatott rá a KSH.
    Egy reprezentánson belül az árfelírás több márkára is kiterjed. Az összeírók a boltokban mindig azon márkájú termékeknek az árát írják fel, amelyeket a vásárlók az adott üzletben leggyakrabban vásárolnak – részletezte közleményében a hivatal.
    Arra reagálva, hogy a GKI szerint a felírás a boltok egy viszonylag szűk körére terjed ki, a KSH közölte, hogy az árösszeírás országos szinten közel 11 ezer boltot vagy szolgáltatóhelyet érint, amelyekből reprezentánsonként maximum 130 árat gyűjt össze havonta a KSH. Ez nem nevezhető szűk körnek, kiváltképp akkor, ha a lakosság érzékelt inflációjával vetjük össze, amely egy-egy személy esetében általában egy-két bolt néhány termékére terjed ki, ráadásul, azon termékek száma, amelyeknek az árára pontosan vissza tudnak emlékezni a megkérdezettek, szintén korlátozott” – hívta fel a figyelmet Quittner Péter. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!