Március 19,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Osztogatósdi

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,018,900 forint, még hiányzik 1,981,100 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A mai – reményeink szerint megbeszélésre érdemes – közlemény meglehetősen hosszú, de ha lebontogatjuk róla a díszítést, akkor találunk benne érdekességeket. Például azt, hogy miközben ezek a társaságok igen erősen örülnek az uniós forrásoknak és elméletben már szinte el is költik, egy vak hang nincs arról, hogy az önkormányzatokat – és messze nem csak a fővárost, hanem az összes települést – hol és hogyan óhajtja a kormány bevonni a reménybeli források szétosztásába.

Az biztos is, hogy sok múlik a felhasználás hatékonyságán. Az azonban egyáltalán nem huszadrangú kérdés, hogy a hatékonyság mellé milyen célokat tűzünk ki. Közgazdaságilag lehetséges, hogy nincsen jelentős különbség aközött, hogy huszonöt focistadiont vagy a lakhatási gondokat enyhítő bérlakásokat építünk, de az ország lakóinak nem mindegy. Bár mindkét esetben beruházásról van szó, ami az építőipar teljesítményét és a foglalkoztatottságot is növeli, az életminőséghez nem azonos mértékben járulnak hozzá. Ahogy az sem egészen mindegy az országlakók szempontjából, hogy az uniós támogatásból egy bizonyos érdekkör profitál vagy a társadalom egésze.

Nagyon sajnálatos, hogy bizonyos esetekben az ÁFA nem számolható el, és ez plusz kiadást jelent a költségvetésnek, de talán ez a plusz költség nem lenne annyira magas, ha nem Magyarországon lenne az Unió legbrutálisabb áfaterhe. Ez a lakosságnak nem csak időleges és eseti plusz terhet jelent ugyanis, hanem napi terhet.

  Banai Péter Benő a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT), a Magyar Urbanisztikai Társaság, valamint a Magyar Regionális Tudományi Társaság közös konferenciáján rámutatott: jelentős források állnak az ország rendelkezésére. A 2021-2027-es fejlesztési időszakban, mintegy 49 milliárd euróval (17 600 milliárd forint) lehet számolni. Ebben az új ciklus keretösszege mellett az előző ciklus maradványösszege is benne van.
    Ezek a források a gazdasági növekedéshez érdemben, a GDP több százalékpontját elérő mértékben járulhatnak hozzá – ismertette.
    Az Európai Bizottság számítása szerint az uniós források által elért növekedési többlet közel a GDP 3 százaléka volt Magyarországon 2014-2020 között.
    Természetesnek nevezte, hogy a források a növekedéshez hozzájárulnak, azonban hangsúlyozta, hogy sok múlik a felhasználás hatékonyságán. Példaként a déli országokat említette, amelyek több évtizedes uniós forrásbősége nem eredményezett látványos fejlődést, sőt visszaestek, a “nettó kedvezményezett” pozíciójuk ellenére, különösen a munkanélküliségi mutatókban. Eközben a kelet-közép-európai országok csökkentették a lemaradásukat az uniós átlagtól – mutatott rá.
    Alapvetően a gazdaságpolitika minősége az, ami meghatározza a tartós felzárkózást – húzta alá. A többéves bérmegállapodás 2016-ban, az első évben a szocho kulcsának jelentős csökkenése, a minimálbér-garantált bérminimum szintjének jelentős növelése mellett mintegy 1 százalékponttal növelte a GDP-t. Úgy, hogy emellett az államháztartás stabilitását is megmaradt – mondta, hozzátéve: ez tipikusan az a gazdaságpolitikai lépés, ami nem került semmibe az államháztartásnak, mégis jelentősen megemelte a növekedési szintet. Ezek azok a lépések, amelyeket az uniós modellszámítások nem tudnak figyelembe venni. Szerinte Magyarországnak, ahogy minden uniós országnak figyelnie kell arra, hogy a gazdaságpolitikáját más országokkal is összehangolja, unión belül is, ahogy az unión kívüli országokkal is.
    Banai Péter Benő arról is beszélt, hogy az uniós források felhasználásának ára van: a jogszabályban elvártnál jóval több hazai finanszírozást igényel a források felhasználása az el nem számolható költségek és költségnövekmények miatt. Ismertetése szerint a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében az áfa el nem számolhatósága ezermilliárd forintos pluszkiadást jelent.
    Rámutatott: az uniós források megelőlegezése miatt a kormányzati kifizetés és a későbbi bizottsági átutalások között a GDP több mint 2 százalékát kitevő, ezermilliárdos különbség van. Így az államadósság-ráta átmenetileg jelentősen magasabb lehet az uniós források felhasználásával, mint akkor, ha a kormány a kedvezményezettek felé csak annyit fizetne ki, mint amennyi az uniós átutalás.
    Látni kell, hogy a felzárkózás nem csak a kedvezményezett országnak kedvező, mivel az átlagon felüli növekedés átlagon felül növeli az ország befizetéseit. Közlése szerint 2021-2027 között a magyar hozzájárulás éves átlagos szinten közel 190 milliárd forintos többletbefizetést jelent, ami a hétéves ciklusban 53 százalékos növekedés a 2014-2020-as befizetésekhez képest.
    Pleschinger Gyula, az MKT elnöke, a jegybank monetáris tanácsának tagja szerint van helye bőven az új uniós ciklus előző időszakhoz viszonyított csaknem másfélszer több forrásának. Az országnak van növekedési adóssága, amit a járvány okozta gazdasági kontrakció miatt szenved el. Ezen kívül a járvány olyan folyamatokat gyorsított fel mint a digitalizáció, amely a termelés és a fogyasztás szerkezetében egyaránt változásokat idéz elő – mondta, hozzátéve: a gazdaság újraindítását ezekhez a szerkezetében megváltozott igényekhez igazodó, új szerkezetben érdemes megfontolni a versenyképesség növekedése érdekében. A tanácskozáson sok olyan javaslatot, ötletet tudnak majd felvetni, amelyek segíthetik a bonyolult tervezési folyamatot, ahogy segítheti a döntéshozókat is a folyamat levezénylésében – vélekedett.
    Baráth Etele, az MKT fejlesztéspolitikai szakosztályának elnöke arról tájékoztatott, hogy benyújtották az új fejlesztési időszak programjaira vonatkozó kidolgozott javaslataikat a kormánynak. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!