November 28,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nemzeti képesség, erre van szükség

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,517,026 forint, még hiányzik 1,482,974 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Hosszú ugyan az idézett MTI hír, de nem teljesen érdektelen. Az urakok halál komolyan összejöttek – nem összementek, pedig hát – és kitalálták a nemzeti képesség nevű valamit, ami mimagyaroknak feltétlenül kell. Most, hogy írtak egy csomó tájékoztatót és feljegyzést a témában, már tényleg csak az van hátra, hogy megvalósítsák. Nyilván sokba fog kerülni (nekünk, ki másnak?), de minden pénzt megér, hogy Magyarországnak legyen a legerősebb hadereje. Meg a legmenőbb gazdasága is. Ez utóbbi ugyan még várat magára, mert jelenleg az Unió harmadik legcsóróbb népe vagyunk, de lesz rettegett hadseregünk, méregdrága légvédelmi rakétával fogják a honvédek lelőni a vírust is, a szegénységet is. Szorgos népünk. Izé.

Az ország békéjének és biztonságának garantálásához önálló nemzeti képesség kell – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter hétfőn egy budapesti konferencián.

 Benkő Tibor hozzátette: a minden ágazatot magába foglaló Nemzeti Biztonsági Stratégia (NBS) feladata is, hogy megteremtse ezt az önálló nemzeti képességet és annak alkalmazhatóságát.
    A miniszter kiemelte: a magyar kormány eltökélt abban, hogy Magyarországnak erős országnak kell lennie, gazdaságilag, politikailag, mindenféle szempontból. Erős Magyarország erős honvédség nélkül elképzelhetetlen – jelentette ki.
    Cél, hogy Magyarország a térség meghatározó országává váljon, s hogy a romló biztonsági környezet ellenére a magyar emberek békében és biztonságban tudjanak élni – emelte ki.
    Mindezek tükrében hajtják végre a honvédelmi és haderőfejlesztési programot – mondta, hangsúlyozva, Magyarországnak olyan erős, ütőképes honvédséggel kell rendelkeznie, amely képes az ország és a magyar emberek biztonságáról gondoskodni.
    Az NBS célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt, és a világ tíz legbiztonságosabb országa között legyen – emelte ki a miniszter.
    A Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) által szervezett Magyarország védelme a XXI. században című konferencián a honvédelmi miniszter ismertette a tavaly megjelent Nemzeti Biztonsági Stratégiát.
    Elsőként bemutatta a védelempolitikai stratégia hierarchiáját. Elmondta: az alapelveket egyfelől a 2011-ben elfogadott alaptörvény határozza meg. Ezek mentén építi fel stratégiáit a mindenkori kormány. Fontos dokumentum a NATO-csatlakozást megelőző évben, 1998-ban elfogadott, a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelvei című országgyűlési határozat. Ezekkel összhangban született meg a 2020-ban megjelent Nemzeti Biztonsági Stratégia, majd annak nyomán az idén elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia – közölte.
    A miniszter előadásában reagált a biztonsági stratégiával kapcsolatban megfogalmazott kritikákra is, köztük, hogy nem elég részletes, túl “katonaspecifikus” és kevesebbet foglalkozik például a környezetváltozással, a szociális ellátási rendszerrel. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezekkel a kérdésekkel részleteiben azoknak az ágazati stratégiáknak kell foglalkozniuk, amelyek az NBS-ből épülnek majd fel, és megjegyezte: az ország nemzeti védelme elsősorban honvédelmi feladat.
    Hangsúlyozta, hogy a biztonsági környezet napjainkban rendkívül gyorsan változik. Az elmúlt években új kihívások jelentek meg, az is elképzelhető, hogy új világrend van kialakulóban. Az ukrán-orosz konfliktus példáján keresztül beszélt a hibrid hadviselés megjelenéséről, amely kiberfenyegetettséget jelenthet. Kiemelte, hogy a kibertérben gazdaságokat, energiahálózatokat lehet tönkretenni, akár az ország vezetését is meg lehet bénítani.
    A sok instabil államnak Európára, Magyarországra is hatása van, hiszen ennek tudható be az illegális migráció is, amely összekapcsolódik a terrorizmus veszélyének fokozódásával – tette hozzá.
    Emlékeztetett: a NATO két fenyegetettségi iránnyal számol, a keleti, orosz, valamint a déli fenyegetettséggel. Mindemellett a szakértők is figyelmeztetnek, hogy – mint a koronavírus-járvány is megmutatta – készen kell állni járványok kezelésére is.
    Kitért arra is, szintén kritikaként fogalmazták meg a stratégiával kapcsolatban, hogy túl sokat foglalkozik az illegális migrációval. Ennek kapcsán kiemelte: ez a probléma 2015 óta nap mint nap jelen van, ezért foglalkozni kell ezzel a kérdéssel.
    Benkő Tibor felidézte azt is, korábban amiatt is felszólaltak, hogy megszűnik a civil kontrol, ha katona lesz a honvédelmi miniszter. Ennek kapcsán méltatta a Fejlődésért és Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) A magyar haderő feletti demokratikus politikai és civil kontrol létrehozása, valamint működése 1990-től napjainkig című kötetét, amely – mondta – eloszlatja az ezzel kapcsolatos tévhiteket.
    A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsoka a Nemzeti Katonai Stratégiát (NKS) mutatta be, s ennek kapcsán – a miniszterhez hasonlóan – ő is hangsúlyozta az önálló nemzeti erő fontosságát.
    Kiemelte továbbá, hogy az ország védelme nem csak a katonák dolga, minden állampolgárnak van feladata benne. Mindenkit fel kell készíteni arra, hogy ezzel összefüggésben mit kell tennie. Az idén megjelent NKS végre foglalkozik ennek fontosságával – emelte ki.
    Ruszin-Szendi Romulusz rámutatott, hogy az új NKS felhatalmazást ad a haderő fejlesztésére és annak végrehajtására, többek között a vezetésirányítás területén. Leszögezte: az új Magyar Honvédségnek olyan vezetésirányítással kell rendelkeznie, amely a lehető legrövidebb időn belül képes átállni bármilyen feladat végrehajtására, akár békeidőszak, válság vagy háború esetén.
    A parancsnok fontosnak nevezte, hogy az új katonai stratégia kiemelten kezeli a társadalom és a honvédség kapcsolatát, és hogy külön fejezetként jelenik meg az ellenállóképesség, az úgynevezett reziliencia.
    Kiemelte továbbá, hogy az NKS is rögzíti, a védelmi költségvetésnek el kell érnie a GDP-arányos 2 százalékot, és hogy annak 20 százalékát fejlesztésre kell fordítani. Az altábornagy értékelése szerint, ha ezt tartják, akkor megvalósítható, hogy a Magyar Honvédség valóban a térség meghatározó haderejévé váljon.
    Az ICDT konferenciájának résztvevőit Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke köszöntötte. A rendezvényt Gyarmati István, az ICDT főigazgatója és Szenes Zoltán volt vezérkari főnök moderálta. Részt vett mások mellett Szabó István honvédelmi államtitkár, Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára, valamint Koltay András, az NKE rektora. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!