Május 24,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mert a tanulás kurva fontos, de a választás megnyerése még fontosabb

Pálinkás jóreggelt kívánok mindenkinek! Az igazságszolgáltatás függetlenségének védelmében, azaz a bírói hatalom politikai befolyás alá helyezése ellen tüntettek szombat délután többezren. Történt ez Románia fővárosában és több romániai, leginkább erdélyi nagyvárosban. Franc tudja, ezek sose fáznak. Ugyanis Romániában már egy éve szerveznek kisebb-nagyobb tüntetéseket a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen azok a civilek, akik szerint a kormánypárt a korrupt politikusok megmentése érdekében akarja átszervezni az igazságszolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. Amennyire én tudom, a történet (még) nem tart ott, hogy a kormány ellen demonstrálókat kollektíve lesorosbérencezzék és kormányzatilag üldözzék. És tény, hogy a román kormány még mindig a helyén van, két darab miniszterelnököt már belülről sikerrel megfúrtak, és megbuktattak, azért van abban valami mélyen elgondolkodtató, hogy egy olyan ország, amelyik évekkel ezelőtt még a kanyarban sem volt Magyarországhoz képest (sem az életszínvonal, sem a demokrácia tekintetében), ma hol tart. Nem a mindenkori politikai elitjére gondolok, hanem az önszerveződésre képes polgáraira. Azt nekem senki ne mondja, hogy ezeket a tiltakozásokat el lehet intézni annyival, hogy megvezetett, tájékozatlan emberekről van szó, akik nem érik fel ésszel az igazságszolgáltatással kapcsolatos nagyszerű kormányzati terveket, akiket lefizettek, megvettek, hogy aláássák a szuverén román nemzetállamot. Azt hiszem, hogy ott, ahol egy kormány ellen egy éve utcára vonulnak az emberek, az nyugodtan elmerenghet saját legitimitása fölött. Aminek semmi köze ahhoz, hogy demokratikusan került hatalomra. A demokratikus megválasztás nem jelenti azt ugyanis, hogy bármit következmények nélkül meg lehet cselekedni.

Mindeközben a szintén demokratikusan megválasztott, a szintén korrupciós botrányokról elhíresült magyar kormány, amely az igazságszolgáltatás függetlenségét már sikerrel és következmények nélkül felszámolta (jó, a bíróságok egy része még most is hősiesen ellenáll), amelyik mostmár az egyetlen kormányzásnak nevezhető elfoglaltásága tekintetében is beletenyerelt a szarba (most azt kellene elhinni nekik becsületszóra, hogy ők mindig is különbséget tettek menekültek és illegális bevándorlók között) zsinórban a harmadik választást készül megnyerni. Látszólag minden sínen van, a számok is úgy vannak. Ennek ellenére – ha csak Orbán tegnapi párhuzamos univerzumból elsütött, pofátlan, szemérmetlen hazugságaira, a valóság minden elemét tagadó szónoklatára gondolok – szerintem a magabiztosságra semmi ok nincs. Tegnap a Magyar Tudományos Akadémián a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hallgatói és alumnitalálkozóján kampányolt ő. Farkas Flórián enyves kezének szorongatója egyebek mellett a következőket állította, úgy vélem kommentár nélkül is a plafon leszakadásáért kiált minden mondata:

A kormány erőforrást, nem pedig áldozatot lát a magyarországi roma közösségben.

A romák nem segélyen, tehát más adófizetők pénzén tengődő, magatehetetlen kisebbség (…), hanem olyan magyar állampolgárokról beszélünk, akiknek élhető jövőt, lehetőséget tudunk adni itt, a szülőföldjükön.

Magyarországon hosszú időn át az volt a közhangulat, hogy a romák beilleszkedése, felzárkóztatása reménytelen ügy. A mostani találkozó viszont arról szól, hogy ez nem így van, igenis van remény, csak dolgozni kell érte.

Lehetőséget kell adni azoknak, akik keresik, mert akkor lesz igazságos a világ, ha mindenki előtt kinyílik egy lehetőség.

Magyarországon ma csak két útja van a felemelkedésnek: a munka és a tanulás, ha pedig a kettő összekapcsolódik, az külön szerencse.

Az elmúlt évek gazdasági fejlődésének köszönhetően Magyarországon aki tud és akar, az dolgozhat, de az akarat felélesztéséhez az kell, hogy az emberek értelmét lássák a munkájuknak. A munkának emberformáló hatása is van, helyreállítja az önbecsülést, hasznos és tartalmas életet biztosít. (MTI)

Ami szép, az szép. És bizony Tiborcz István apósának, valamint a nemzetileg milliárdos gázszerelő haverjának minden alapja megvan arra, hogy munkáról és tanulásról, igazságos világról, mindenki számára egyenlő esélyekről és önbecsülésről prédikáljon. Az én pofámról mondjuk e sorok olvasása közben is lesült a bőr, de nem vagyunk egyformák. Igaz, nekem a választást sem kell mindenáron megnyernem, hogy ebben a kurva életben soha ne kelljen elszámolnom azokkal az eltérített adóforint milliárdokkal, amelyeket saját pereputtyom hasznos és tartalmas életének biztosítása céljából kiloptam a magyarok zsebéből.

Azt hiszem, azt már teljesen szükségtelen idepakolnom, amit Balog Zoltán alattvalója ugyanezen az eseményen összehordott. Az a Balog Zoltán, aki a diákok pénteki demonstrációját nagy ívben leszarva sunyul, ellenben nyálcsorgatva vonul a főnöke után és kampányolnak bele a vakvilágba. Mert a tanulás kurva fontos, de a választás megnyerése még fontosabb. És mert a tanulás a felemelkedés egyik útja. Az, basszátok meg. Majd ha eltakarodtok a büdös picsába. Akkor talán, egyszer, valamikor majd elmondhatjuk ezt is. Egyelőre ott tartunk, hogy a padlás omlik lefele ezektől az ócska, cinikus dumáktól.

Mit meséljek még? Az elmúlt évek kitartó kormányzati hergelésének egyik csodálatos eredménye az, hogy nem szerette volna, ha összemossák az MSZP nevét a migránssimogatókkal, ezért visszalépett az MSZP bicskei, szír származású orvos képviselő-jelöltje. Akit betegei egyébként Felcsúton is nagyon szeretnek, de az országos közhangulat miatt úgy véli, nem jó ötlet exponálnia magát. Lehet erre a gyászos hírre bármit is mondani? Szerintem nem lehet. Hogy egy köztiszteletben álló, Magyarországon a munkáját becsülettel végző, ám más nemzetiségű, vallású embernek ezzel kelljen szembesülnie, az szerintem tragédia. Hát lássuk be, szép munkát végeztek a fiúk. Most meg lehet zabálni a rohadt gyümölcseit ennek a munkának. Nekem a torkomon akadt, az biztos.

A körözés alatt álló Gorka Sebestyén és a magyar külügy szeánszát már végképp nem akarom idecitálni, van elég bajunk. A magyar diplomácia gyalázatos története is csak egy szelete a nagy egésznek. Ha majd eljön a nagytakarítás ideje, talán ezt is el lehet pucolni a francba, bár könnyen elfelejteni biztosan nem lehet. No, akkor ennyi fért a vasárnap reggelbe, kellemes szép napot, jó pihenést, kezdjük is valami lelket simogatóval a sok egyéb ocsmányság után.

 

 

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.