NEHAZUGGY

Megzavarják az önkényt a zavartalan pusztításban?

Csodaszép reggelt kívánok minden drága olvasónknak ezen a pirosbetűs ünnepnapon! Ezt is megértük. Ránk is virradt a hét második vasárnapja – mondom, állítólag ünnepnap -, miután keserves és hosszú napok óta semmi másról nem szól az életünk, mint arról, hogy a nemzetileg jobboldal és kétharmad méltósággal ünnepel, miközben bezzeg a tudjuk kik, fröcsögve tüntetni is fognak, hogy nem sül le a bőr a pofájukról. Megzavarják az önkényt a zavartalan alkotásban. Fújj. Mondjuk az sem teljesen világos, hogy ezen a szent napon pontosabban mit ünnepelnek az elvtársak, akik Schmidt Mária hajánál szakértelménél fogva főállásban rángatják a múltat, ameddig az tökéletesen illeszkedik majd egyszer valamikor Orbán király idők hatalomtechnikai elképzeléseibe, de a propaganda nem hagyja magát zavarbahozni.

Már Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is nagyot alkotott tegnap, midőn arról lamentált (a pofája bőre lesülésének mindenfajta veszélye nélkül), hogy addig őrizhetjük meg a szabadságunkat, a magyarságunkat, ameddig képesek vagyunk összefogni. Én kérek elnézést. Amiért a fennállása óta csak saját magával összefogni hajlandó (újabban ez már erőteljesen elmozdult az Erdoganokkal és Putyinokkal való kedélyes összeborulás irányába), a nemzet egyes részei közé szüntelenül árkot ásó, az igaz magyarokat a hazaárulókkal folyamatosan szembehelyező, az egyenpropagandából kilógó kétes elemeket a hatalom eszközeivel üldöző, magyarságukat kétségbevonó, félművelt tahók kormányának van bőr a pofáján összefogást emlegetni ezen a napon. Bármelyik tetszőleges napon.

Ehhez képest ímhol az egyik névtelen, betanított szalagmunkás ünnepi elmélkedése, amely pontosan megmutatja, mennyi valóságot tartalmaz Gulyás elvetélt jogászzseni patetikus hablatya:

30 évvel az államszocializmus bukása után az MSZMP szellemi örökösei, a mai ballibek továbbra is megpróbálják meghamisítani az ’56-os szabadságharc és forradalom történelmét. Elképesztő és elfogadhatatlan, hogy a szemkilövető Gyurcsány akaratának megfelelően a DK, az MSZP és a Párbeszéd az 1956-os forradalom legfőbb hőseként még idén is a kétes emlékű Nagy Imre előtt tiszteleg az igazi hősök, az utcai harcokat megvívó felkelők és a sortüzek áldozatai helyett.

Vajon szükséges ezt értelmezni, magyarázni, vagy egyáltalán se? Szóval a tollforgató szolga, akinek gazdája Nagy Imre és társai újratemetésén vetette meg visszafordíthatatlanul a gumicsizmás lábát az elnyomórendszerváltás utáni magyar politika turul- és mangalicaszarral vastagon beterített színpadán, három évtized alatt oda fajult, hogy szerinte Nagy Imrére emlékezni is történelemhamisításnak számít. Ez kétségtelenül szép íve a sajátos felcsúti szocializációban gyökerező erkölcsi köpönyegforgatásnak, de attól még az ember gyomra felfordul.

Pedig Boross Péter másik morális vonatkoztatási pont tegnap este, a Hír TV-ben előadott szónoklatáról még egy szót sem ejtettem. Nem is fogok szerintem, csak jelzésértékkel teszem ide, hogy elborzadok ezektől az újrahasznosított káderektől, akik tökön és babon keresztül osztják az észt, és az egyetlen nagy igazság tudói lettek, mióta kiderült, hogy Orbán kollaboránsának, seggnyalójának, kritikátlan rajongójának és szekértolójának lenni életük nagy üzlete. Akinek hiányzik az életéből Boross, az ITT találja meg a nagy bölcsességeket, amiket tegnap megrendelésre elpuffogtatott.

Ami a másik oldalt illeti: nem rózsásabb ott sem a helyzet. Úgy tűnik, hogy nem sikerül még egy rohadt közös tüntetést sem összehozni úgy, hogy előtte ne törjön ki valami éktelen balhé. Nem tudom és nem is akarom eldönteni, hogy a Hadházy Ákos-Vágó Gábor csörtét tekintve kinek van igaza, még akkor sem, ha természetesen van véleményem arról, hogyan néz ki egy ellenzéki arc. Az viszont tény és való, hogy ha valaki most hátradőlve dörzsölheti az enyves kezeit, az nem más, mint a rezsim és külön Orbán Viktor. Attól tartok, az önkényt ez a parádé nem fogja megzavarni a zavartalan pusztításban.

Bár a visítóegeret megszégyenítő, közpénzből kitartott nemmédia az Egyesült Államok felé tartó, természetesen Sorosnak tulajdonított migránskaravánnal kelti az egészséges pánikot a Fidesz hívei között, erről itt és most nem lesz szó, szerintem a téma iránt érdeklődőknek érdemesebb erről a kérdésről máshonnan tájékozódnia. Hacsak nem érik be annyival, hogy Hondurasban Soros miatt nagy a bűnözés, a munkanélküliség és a szegénység, évek óta azért indulnak hondurasi migránsmenetek az USA felé, mert Soros ezt különösen élvezi, és most azt találta ki, hogy ennek a tömegnek az irányításával támadja meg Trumpot. Pontosan úgy, ahogy a magyar kormányt szokta támadni a szélrózsa minden irányából. Remélem, a propaganda – ha hű akar lenni saját görénységéhez – tömött sorokban tapsikol annak is, hogy robbanószerkezetet találtak Soros György Westchester megyei otthonának postaládájában, New York Államban, és sajnálkozását fejezi ki majd, amiért azt a tűzszerészek robbantották fel proaktívan, és nem érte el az ő nemes célját. Akármilyen durván hangzik, már ezen sem lepődnék meg. Igaz, hogy ha Sorossal véletlenül történik valami, sürgősen át kell fazonírozni a hazugság- és összeesküvés-elmélet cunamit, amivel naponta bombázzák (hogy plasztikusan fejezzem ki magam) a populáció még életben lévő agysejtjeit.

Tudom, hogy a Fideszben nem elsősorban agysebészeket foglalkoztatnak, de most már egészen biztosan kijelenthető, hogy L. Simon László barackmag szakértő és udvari költő különösképpen nem az éles késeket gyarapítja a NER-fiókban. A kultúra Matolcsy Rómeója szerint nem kevesebb, hanem több pénzhez juthatnak a színházak, ha a jelenlegi taotámogatási rendszer megszűnik. A volt kulturális államtitkár arra a hírre reagált, amely szerint a kormány kivégezheti, az előadó-művészetek taotámogatását. Aha értem. Tehát ami kevesebb, az több. Már megint. Ímhol a fideszes gógyi magyarázata: ha a szaktárca közvetlenül osztja el a befolyt támogatásokat, akár még más kulturális területekre is maradhat külön forrás. L. Simon szerint ennek oka, hogy az elmúlt években milliárdok vándoroltak a színházak kasszája mellett magánzsebekbe is, tehát ha az átutalást és a teljesítést is ellenőrzi a kabinet, akkor a „közvetítői díjak” egyik pillanatról a másikra megszűnhetnek. Értjük. Tehát fogy a zseton, amire a fideszes bűnbanda egyszerűen és közvetlenül ráteheti a kezét, ezért inkább ők osztják el a támogatásokat, hogy ne idegenek magánzsebébe vándoroljon a lenyúlható, hanem a vályú közvetlen közelében tenyészőkébe. Ki van ez találva, L. Simon elvtárs, köszönjük, hogy beletolta a pofánkba! Tényleg nincs már itt szégyenérzet, már nem kell úgy tenni, mintha, már a látszat sem számít, ha a hatalom és a pénz a tét.

Elvileg Bánki Erik is hatalmas okosságokat mondott az ő szájával arról, hogy mit jelent ez a lakáskasszás mizéria, és mit nem jelent, de meg sem próbálom megérteni. A lényeg az, hogy próbálják megőrizni a józan eszüket, mert nekem ez már egyre nehezebben megy. Az ünnepre való tekintet nélkül legyen szép napjuk! Mi ma is itt leszünk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább