Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Mások belátása szerint hülyének lenni?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Üdvözlöm a kedves és morcos olvasókat egyaránt! Végre nem kell többet aludni. Mármint kell, csak nem kell visszaszámolni addig, ameddig a mindmeghalunk egy újabb dallamára ropognak majd a propagandafegyverek. Nem zsibbasztok senkit a számokkal (najó: 7 órakor 1,48 százalékos volt a részvétel), a lényeg, hogy 23 óra körül lesznek bizonyosságok, előtte pedig valószínűségek. Igaz, hogy azok már most is vannak. Ahogy elnéztem tegnap a telefonos kisasszonyokat megszégyenítő, irritálóan telefonáló nemzeti lángoszlopot (és még az onokáját is volt ideje megkeresztelni, soha nem jöhetett volna jobban), minden rendben lesz. Mióta az orrunkra kötötte, hogy a végén van vége, én már csak azt szeretném látni, hogy tényleg vége lesz. Pedig nem lesz.

Azt tudja valaki, hogy a magyar-ukrán határon mire a nagy rendőri felhajtás? Az újság azt írja, hogy mintegy harminc készenléti rendőrt vezényeltek Kisvárdára, hogy az elkövetkező napokban Záhonyban biztosítsák a zökkenőmentes határátlépést. Ugye nem az importszavazók zökkenőmentes határátlépésére gondoltak? Ha a rendőrséget kérdezik, akkor dehogy.  Természetesen semmi köze az intézkedésnek az EP-választáshoz. Szerintem se lehet. Csak pont most valamiért egyszerre kurva sokan akarják átlépni a határt Ukrajna felől. Biztos ilyen összetartó népek azok. Mindig mindenhova egyszerre és sokan mennek. Miért, a kettős szavazást ellenőrzi valaki? A kutya se, pedig bűncselekmény. Minden rendben lesz, meglátják.

Tegnap reggel nem volt alkalmam szóba hozni, hogy a balliberális, ellenséges, gyalázkodó, kritizáló médiatúlsúly által nyomorgatott fényességes nemzetvezető (aki úgy tudja, ezért azt hazudja, hogy 50-50%-os egyensúlyban van a magyar sajtószabadság, miközben a számok meg azt mutatják, hogy 78%-os hátrányban és ellenszélben kénytelen valahogy túlélni őkelme) a korlátlanul szabad sajtó, valamint egy újabb történelmi választás örök dicsőségére tegnap egy egész egyszerűen tökéletes egyeninterjúval örvendeztette meg a szurkolóit.

Az eredetileg a Magyar Nemzetben megjelent, bizonyos Csermely Péter (= a Pecinától megörökölt Mediaworks tartalomfejlesztési vezérigazgató-helyettese) által készített nyalakodó mikrofonállványosdit az összes megyei lapban lehozták, és nem mulasztották el minden egyes bugyorban beleírni, hogy „nyilatkozta lapunknak a miniszterelnök.” Höhö. Aztán amikor a Népszava megírta, hogy ezeket a már így is kézivezérelt, a propagandaközpontból távirányított, valamiért egyre szánalmasabb olvasottságot produkáló megyei lapokat tovább központosítják és egyidejűleg költségoptimalizálják, akkor szintén a Magyar Nemzet felháborodott cikke nyomán (szerző: bizonyos Pauska Zsolt, a Mediaworks Hungary Zrt. tartalomfejlesztési igazgatója) – a központi felháborodást visszaöklendezve – kikérték maguknak, hogy őket központosítják. Parádés. Pont annyira, amennyire az egyeninterjú. Az egyszemélyben elnyomott mártír és győztes hadvezér vernyogása. Aki nem tehet róla, de ez van: az ő kormányzása a magyarok kulturális identitásából fakad. Ezt onnan lehet tudni, hogy kilencedik éve nemzeti és keresztény alapon álló, nagyon stabil kormánya van az országnak, ezért az ellenzéki politikusoknak és szellemi műhelyeiknek meg kellene érteniük végre, hogy

ez nem valamiféle baleset, hanem ennek az országnak ez a kulturális identitása.

Aha. Ez igazán szép. Én is tudom, hogy nem baleset, de azt halkan kikérem magamnak, hogy a kisebbségi szavazótábora kulturális identitását összemossa az országéval. Tollas a hátunk, tényleg, de nem ennyire. Arra sajnos nem sikerült még rájönnöm, hogy vajon ennek a kulturális identitásnak része az is, hogy bár pénz, paripa, fegyver, minden az ő oldalukon áll, mégis a legótvarabb módszereket is be kell vetni. Minek? Miért kell rongálni és lopni, és miért kell ennyire pitiáner szarrágónak lenni, ha kétség nem fér hozzá, hogy ki a király? (Amúgy nem tudom, hány mandátumnál hagyták abba a melldöngetést, a 15 az elég történelmi lenne?) Vagy már annyira beeleélték magukat abba, hogy ez egy háború, hogy muszáj az ellenség plakátjait tépkedni és ellopni? Akkor nevezzük ezt morális fölénybe csomagolt kulturális identitásnak, jó? Jó.

Annál is röhejesebb ez az egész, mert tegnap az volt az örömködés egyik tárgya, hogy a Fidesz mozgósítása a Facebookon is az első. A Médianéző Központ nevű fideszes vállalkozás jutott erre a következtetésre. Hogy tudniillik a kampány időszakában a Fidesz tudta a legtöbb embert aktivizálni, ez 643 ezer reakció generálását jelenti. Összehasonlításképpen a DK-nak 182 ezret sikerült, a többiek a kanyarban sincsenek állítólag. Ez annak fényében különösen kacagtató, hogy GFG propaganda- és álhíroldala például posztot írt arról, hogy őket, mint bevándorlásellenes hangokat Zuckerberg el akarja hallgattatni, a posztjaik nem érnek el a közönséghez. Nincs itt valami böszme nagy ellentmondás? Tehát a Fidesz leverte a Facebookon az ellenfeleket, mint vak a poharat, szállnak, hasítanak, mindeközben az Orbán borítóképével nyomuló tudományos-fantasztikus pártlapot meg cenzúrázzák, korlátozzák, direkt szándékosan nem engedik őket eljutni a szektához. Hát mit tegyünk, a legdurvábban Európa-ellenes magyar pártnak a szekértolói is olyanok, mint maga a párt, nehéz összezavarni a csillogó intellektusukat ilyen béna összefüggésekkel.

Azt látom, hogy Kövér Lászlónak is kikönyökölt Freud a száján, így a kampányfinisben. Szokott neki. Azt bírta mondani, hogy minden önmagával meghasonlott ország elnéptelenedik. Nem tudom, hogy van ilyen direkt összefüggés vagy nincs, azt sem tudom, hogy meghasonlásnak hívják-e ezt. Nekem viszont a kognitív disszonancia jutott eszembe. Elég baj az. A Magyar Tudományos Akadémia tegnap este közhírré tett aggodalmát kommentálni sem tudom. Ha még mindig csak aggódnak, akkor elég nagy a baj.

Egyébiránt nem trollkodásnak szánom az alábbi nótát, de ha már az egyik mértékadóan megbízhatatlan propagandabugyor kulturális leágazása arról lelkendezett, hogy a végén még akár nemzetközi siker is lehet Varga Miklós Európája Leslie Mandoki feldolgozásában, gondoltam, hogy szólok. Nem egészen NER-kompatibilis ez a nóta, legközelebb vigyázni kellene és visszafogottabban sikongatni a gyönyörtől. Mert ugyanis a dalszövegben szó esik ostoba hősökről, akik megmondták, mit kell tenni, meg olyan furaságokról, hogy tanulunk nem gyűlölni, meg hogy a béke a gyűlölet helyére, az öröm a félelem helyére lép, és mindennek a tetejébe Mandoki állítólag azt üzeni a dallal, hogy „csak együtt vagyunk erősek, újra hidakat kell építenünk, és beszélnünk kell arról, ami összeköt”. Az nincs benne, hogy ide ne jöjjön senki, mert a gyökereink. Hát én nem tudom, remélem, Mandoki is jobban odafigyel legközelebb, nagy kár lenne érte, ha kiesne a NER-pixisből.

Hát akkor szavazásra fel, barátaim! Mindenki cselekedjen saját belátása szerint. Ez így hülyén hangzik, mert ki másnak a belátása szerint cselekedhetne, ha nem a sajátja szerint? Ámazonban ebben a tollas hátú országban ez nem is olyan nagy abszurdum. Mások belátása szerint hülyének lenni. Én már csak azt szeretném, ha egyszer valóban olyan választás is lenne, ami nem történelmi, nem sorsfordító, nem az életünk függ tőle, és nem lehet egy egész országot azzal szopatni, hogy ennél életbevágóbb szavazást még nem baszott Európa. Bocsánat. Szóval egy választásnak szerintem nem az a rendeltetése, hogy embereket hónapokig pszichoterror alatt tarthassanak azok, akik ácsingóznak azokra a kurva szavazatokra. Pláne ha nem is hónapokig, hanem választástól választásig. Na majd egy következő életemben, talán. Addig azért nem állok féllábon. Derűs napot, minden jót!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.