NEHAZUGGY

Már nem tudnak másik feneket keresni maguknak

Szép reggelt kívánok! Meg elnézést is. Ma reggel én vagyok a soros, ezért arra teszek javaslatot – magamnak leginkább -, hogy Bálint kolléga fájdalmas hiányában kezdjem el szépen összegelapátolni azt, ami a hódmezővásárhelyi, nem egészen a fideszes papíforma szerinti történések nyomán a nyakunkba hullott. Tudom, hogy Róbertgida tegnap már megemlítette, de ezt akkor sem hiszem el, úgyhogy idecsinálom, hátha közösen könnyebben feldolgozzuk.

… Vérszagot kaptak és reményt kaptak, és most meg fogják próbálni azt a hangulatot elhinteni az országban, hogy ők a rohadt erősek, és mi már senkik vagyunk, és a mi táborunk az szertefoszlott, és gyakorlatilag most már ők fognak bemenetelni 8-án a hatalomba… akkor azt gondolnám, hogy itt az idő. És akkor e helyről szólnék a mieinkhez, hogy igen, békemenet lesz. Most hívok mindenkit, március 15-én déli 12 órára a Bem szoborhoz. Ott találkozunk…

Azt látom, hogy Bayer elvtárspajtáskartárs meglehetősen nyúzottnak tűnik mindenkori önmagához képest is (ITT 47 percben megtekinthető a Bayer-Bencsik-Lovas-Huth produkció), de ezt így akkor is hogy? És Bencsik professzor, másik minden rendszerek kiszolgálója hogy gondolta ezt?

Ez az adekvát válasz, ahogy 2012-ben is ez volt az adekvát válasz. Hogy hinnünk kell a szeretet és az összefogás erejében.

Ha jól értem, akkor a taknyon-véren csúszás feketeöves mestere békemenetelésre hívja az övéit, mert itt az idő. De mire is? 13 ezer ember választáson kinyilvánított szabad akaratát lefordítani vérszagra… hát ez elég súlyos. Úgy tűnik, a vér nagyon bekattant ennek a lágyszívű humanistának, de ennél nagyobb baj, hogy ha ezt összerakom azzal, amit tegnap vadhajnalban első felindulásában írt poszt-Hódmezővásárhely témában, nem vagy túl derűlátó. Ugye nem arról van szó, hogy a szeretet és az összefogás nevében nyílt hergelést terveznek a nemzeti ünnepre, hátha elszabadul egy kisebbfajta pokol, ami aztán mindenféle – a jelenleg érvényben lévőnél is rendkívülibb – kormányzati intézkedéseknek melengeti majd az ágyát?

A Kétfarfúak békemenetével együtt sem találom megnyugtatónak a dolgot, pedig valóban a legésszerűbb az volna, ha csak simán kiröhögnénk a vergődésüket. Csakhogy ami Bayer ábrázatára ki van ülve, az pontosan az az életérzés, aminek a definícióját Edgar fektette le tegnap: Már nem tudnak másik segget keresni maguknak. Ha a Fidesz bukik, ezeknek nincs tovább. Vagyis a hatalom eme önkritikátlan kiszolgálóit utolérték a nagy felismerések, Hódmezővásárhely igenis a feje tetejére állította az Orbán hátsójába szorult világukat, amelyben evidenciának tűnt, hogy a hatalom örökre az ő kezükben marad. Ezért olyanokat mondtak kínjukban, amit eddig soha. Lovas István azon akadt ki, hogy a közpénztelevízió (Migráns1) elfelejtett tudósítani a hódmezővásárhelyi eseményekről, Bencsik kolléga ildomosnak találja befejezni az elemi iskolai szintű sorosozást (:O), és azt állítja, hogy bízni kell annyira a miniszterelnökben, hogy feltételezzük róla, hogy nem korrupt. Bayer pedig egyetértőleg vágja rá, hogy a Soros-migráns téma kevés lesz az emberek meggyőzéséhez. Mi jöhet még? Remélem, ezért a váratlan őszinteségi rohamért nem kell a megélhetésükkel lakolnia egyiküknek sem.

Egyelőre úgy tűnik, hogy Rogánék gyűlöletkeltő, egybites üzeneteire épülő kormányzati kommunikációja, a sok álhír, lejáratás és riogatás perverz effektust produkált Hódmezővásárhelyen, és bár a Fideszen belül is sokakat irritál a dolog, a habonyista-rogánista vonal úgy döntött, hogy tolni kell a falig és azon túl is, mert a népek ráharaptak a Soros-migráns témára. Ennek most az az eredménye, hogy beindult a fosás, hiszen a kérdés mindennél aktuálisabb: vajon mennyire általános az, ami Hódmezővásárhelyen történt? Úgyhogy bár sokan próbálták bagatellizálni és helyi jelentőségűnek tekinteni az ügyet, a Fidesz magabiztos fölényének zászlóshajója léket kapott. Már régóta mondogatjuk, sokan mások is mondogatják, hát bejött.

Mindeközben Varga Mihály is a nagy beismerő vallomások korszakát éli: elismerte, hogy Európa legmagasabb áfája marad a magyar áfa. Ugyan állítólag folyamatosan vizsgálják azokat a lehetőségeket, ahol lehet helye a kisebb áfának, de most csak célzott támogatásról, adócsökkentésről lehet szó, általános áfacsökkentésről nem. Nem kapcsolódik közvetlenül ide, de attól tartok, hogy a nagy választási pénzszórásnak durván meglesz a maga böjtje, és ez teljesen független attól, hogy mi történik április 8-án. A Fidesz nagy sikertörténetei olvadoznak a valóság oltárán, a magyarországi rekord áfa ehhez képest csak hab a tortán.

A szombathelyi Bercsényi Miklós Általános Iskolában közben süvít be a szél az ablakon, a szülők által bevitt olajradiátor sem segít a helyzeten, dermesztő hideg van az osztálytermekben. Semmi különös, csak rohadnak az ablakok, a nyílászárókat nem sikerült teljes mértékben kicserélni. Úgyhogy ahol nem sikerült, ott kabátban, felöltözve ülnek a gyerekek. Mert a sorosozás közben nem futja hülyeségekre. Mert az nem nemzeti ügy, hogy egy diáknak se kelljen megfagyni télen azért, mert rohad az iskola épülete. Márpedig most már lassan dönteniük kell a felelős, értelmes magyar embereknek, hogy mi a fontosabb: a mindennapi valóság, vagy Orbán Viktor démonai és lázálmai.

Igazi népünnepély, öröm és boldogság: összeállt a Fidesz országos listája, és micsoda meglepetés, arra rápakolták Lázár Jánost is, annak ellenére, hogy a minap hatalmasat bukott, és annak ellenére is, hogy világossá tette: amennyiben nem győz egyéniben, nem szeretne listáról bekerülni. Hát pont ez a lényeg. Nem engedik el a kezét, és mondjuk jól is teszik, az átlag fideszes szellemi kapacitása, dörzsöltsége sehol nincs Lázáréhoz képest. És hát csak Németh Szilárdokkal nem lehet még csatát sem nyerni, hát még háborút. No, akkor aki még nem látta, íme az első 10 szerencsés:

1. Orbán  Viktor

2. Semjén Zsolt

3. Kövér László

4. Novák Katalin

5. Varga Mihály

6. Gulyás Gergely

7. Kubatov Gábor

8. Németh Szilárd

9. Balog Zoltán

10. Harrach Péter

Majd ezen még elcsámcsogunk minden bizonnyal, de azért ránézésre is van annak némi bűbája, hogy a rezsibiztos az előkelő 8. helyen szerepel. Ami engem ennél sokkal jobban mellbevágott: nem úgy volt, hogy Harrach eltakarodik nyugdíjba és nem szívja tovább egy nem létező párt képviselőjeként az ország vérét? Hát, ez most igen rosszul esett, bevallom. A lényeg, hogy Rogánnak sincs oka az aggodalomra, igaz, hogy Lázár így is előtte van a listán, de azért befért az első 20-ba. Állítólag a 72. helyen futó Révész Máriusznál rezeg már a léc, úgyhogy Farkas Flóriánnak végképp nincs oka panaszra, az első 40-ben ő is benne van.

Ebből is látszik, hogy a jól végzett munkának mindig beérnek a gyümölcsei, a vezér nem engedi el senkinek az enyves kezét. Pláne nem Rogánnak és Farkas Flóriánnak. Majd meglátjuk, hogy a – Bencsik András által az egybites sorosozásnál intelligensebbnek nevezett – magyar társadalom miként vélekedik erről a nagyszerű teljesítményről.

Addig is szép napot mindenkinek e farkasordító hidegben, de már csak kettőt kell aludni és itt a március. Zenéljünk, mert az mindig jót tesz, aztán jöhet a móka!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább