Június 19,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Majd tüdőre szívják a tutit

Igen, a hétfőknél csak a keddeket rühellem jobban, de azért szépjóreggelt kívánok mindenkinek! Ezúttal is megígérem, magánügyekkel senkit nem fárasztok. Az például nem annyira magánügy, hogy az országgyűlés zenekara elhúzott választási kampányolni, ezért engem közös erővel fosztanak meg egy ideig attól, hogy a hétfőnkénti érdemi munkavégzésükön elborzadjak. Pedig a boldoghúsvétozásnak most lenne csak a szezonja, de mire kiderül újfent, hogy csak a Fidesz, vagy még mások is labdába rúgnak-e népakaratilag az Európai Parlamentben, addig okafogyottá válik a dolog. Ahogy látom, a főnök elvtársnak amúgy se lenne ideje a szarba sem vett ellenzéki politikusokat rommá szívatni Semjén Zsolt szerelmes tekintetének kereszttüzésben, hiszen a família káefté zsírosodása mégiscsak előrébbvaló. Mostanság úgy naponta belegondolok abba, hogy itt egy atombomba sem tudna csodákat művelni. Különös tekintettel arra, hogy sokan tegnap megemlékeztek április 8-áról (bocs, hogy én nem voltam hajlandó), értsd a harmadik kétharmad egyéves évfordulójáról. Odáig voltak és vissza. Naponta olvasok ragacsos, nyálas pártdicsőítéseket, de ilyen tenyérbemászóan szolgalelkűséget, mint ez ITT – Nézze meg újra, miként jelenti be Orbán Viktor a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmét jeligére – még én is ritkán.

Ahhoz képest, hogy a drága migránsverő felcsúti ember üzleti ügyekkel nem foglalkozik, és ahhoz képest, hogy azt hazudta korábban, hogy a családtagjai semmilyen formában nem vesznek részt uniós finanszírozású projektekben (nem mintha a hazai finanszírozásúak körül lenne keresnivalójuk) hőn szeretett édesapjának eléggé jól fut a szekér. Orbán Győző évente egymillió tonnára növelné a bányája kitermelését, vagyis megtízszerezné a termelést a Fejér megyei Gánt mellett lévő nyílt színi kőfejtője, amivel kilenc év alatt teljesen kimerítené a több mint 12 hektáros bányatelek ásványkapacitását. Ebbéli igyekezetében már a segítségére volt az illetékes település (Zámoly) kilógó nyelvű képviselő-testülete, amelynek tagjai még szeptemberben, kibebaszott nemzetgazdasági érdekekre hivatkozva nyilvánították kiemelt fejlesztési területté a bővítési helyszínt. Amiben talán nem is az a legszörnyűbb, hogy szervilis pöcsök ülnek mindenfelé az országban, akik gondolkodás nélkül ugranak, és bármit megszavaznak, hátha a legfőbb hadúr értékeli a takonygerincűségüket. Hanem az, hogy megint a környezetet pusztítják, ívesen szarnak a zaj- és légszennyezésre. Orbán Győzővel karöltve. Környezeti hatásvizsgálat leszarva, jó lesz az úgy is, legfeljebb a jobbágyok majd évente 250 napon, napi 10 órában hallgatják a robbantásokat, majd tüdőre szívják a tutit, amikor teheraurókon szállítják el a kitermelt cuccot. Robbantsanak csak, itt egy atombomba sem változtat a minden jól van így, csak hagyjanak békén, legyen mit enni holnap is mentalitáson. Környezeti hatások, egészségügy hatások, ugyan már.

Mondjuk mióta a NER ideológusa arra adta a fejét, hogy megszakértse Európa innovációs és technológiai állapotait (a múlt meghamisításánál nem is szabad megállni), én már semmin sem csodálkozom. Tényleg hagyni kéne mindent a faszba. Próbáltuk tegnap megfejteni, hogy ez a némber tényleg ennyire sötét, vagy játssza a szerepét, de arra jutottunk, hogy ezt a sötétséget nem lehet eljátszani. Naszóval a milliárdos történelemhamisítás anyja az 5G technológiához is ért, és mivel nála nem sokan gyűlölik jobban Németországot, hát megint mondott egy ordasat az InfoRádióban:

A gazdasági erőnek párosulnia kell technológiai és innovációs erővel. Most ugye az előtt a kérdés előtt áll Németország, hogy az 5G technológiát megveszi-e a Huaweitől, vagy pedig nem veszi meg. Ha megveszi, az Amerikai Egyesült Államokkal konfliktusba kerül, ha nem veszi meg, ott nincs wifi meg internet Németországban, mert nagyon le vannak maradva, ott középkori állapotok vannak ebből a szempontból, és ők meg nem fejlesztették ki. Tehát akkor? 

Kivételesen nem ragadtattam el magam annyira, hogy kiakadjak, ugyanis nem sokkal ez előtt a szereplése előtt a HírTv-ben Gajdiccsal és Szentesi-Zöldivel enyelgett, a(z elnyomó)rendszerváltásról volt szó, és az ő szép reményeiről, amelyeket 30 évvel ezelőtt táplált az ország jövőjével kapcsolatban. Akkor ezt mondta:

Azt gondoltam, hogy Európa egysége nem csak a mi számunkra fontos, hanem hogy ez Nyugat-Európában is cél. Ez is butaság volt a részemről ezt gondolni. És azt gondoltam még, hogy egy olyan liberális demokrácia fog majd kialakulni Magyarországon, ami azokat a liberális szabadságjogokat – szólásszabadság, gyülekezési szabadság, gondolatszabadság – ezeknek egyre nagyobb teret fog nyitni. Álmomba’ nem gondoltam, hogy 30 évvel később a nyugatiakon fogok sajnálkozni, hogy nekik ezekben mennyire nincs részük. Tehát nagyon sok minden más lett, de az, hogy jó szabadnak lenni és demokráciában élni, ebben nem csalatkoztam. Hogy milyen nagy dolog, hogy nem a diktatúra és a szovjet megszállás folytatódott, ebben sem csalatkoztam. 

Szerintem nem az a baj, hogy ez a nő ennyire sötét, hanem hogy el is hiszi, amit mond. Mert erre a sötétségre van igény. A magam részéről azt hittem sokáig, hogy ha a politika hosszabb távon (és egy évtized azért már elég komoly idő) szembemegy a valósággal, akkor az fenntarthatatlanná válik. (Nem osztom Mellár Tamás véleményét abban, hogy erőteljesen gyengülő fázisban van a Fidesz, még akkor sem, ha abban azért egyetértek, hogy gazdasági válság döntheti be az állampártot.) Ezek szerint a magyarok jelentős része csak a migránshíradókon keresztül járt nyugaton, mert különben ezeket az elcseszett erkölcsi vakondtúrásokat már rég kiröhögték volna és elküldték volna a búsba. De nem, itt osztják az észt naponta arról, hogy elszáguldottunk már minden tekintetben Nyugat-Európa mellett, azok megint kővel pattintják a tüzet és belefulladtak a nyomorúságba.

Ennek fényében örülhetnék is annak például, hogy Orbán egyik legnagyobb kritikusa, Bernard-Henri Lévy francia filozófus, aki bebocsáttatást nyert tegnap a karmelita puritánságba egy kávéra, már kezdi érteni ezt a fajta nemzeti tudatrepedést, amit Orbán (és Mariska néni, akinek gratulálok a dübörgő családi cégéhez) képvisel. Amúgy egyáltalán nem örülök (csak szólok, hogy közben Salvini dörzsölgeti a tenyerét és reméli, hogy a Fidesz átül a szélsőségesekhez, én nem remélem, de majdnem biztos vagyok benne) az effajta nyájas nyilatkozatoknak:

Nem értünk egyet a liberalizmus, a nacionalizmus és Európa fogalmának kérdésében, sem pedig abban, milyen politikát folytat Magyarország a migránsokkal kapcsolatban. De annyi bizonyos, hogy a miniszterelnök legalább rászánta az időt, és minden olyan kérdésemre válaszolt, amelyet a magyar civil szervezetek és a CEU vezetőivel való találkozóim során gyűjtöttem össze. Más a véleményünk, de legalább tudunk vitatkozni: nagyon civilizált módon beszéltük végig a vitás kérdéseket.

Ja, hogy már ennek is kellene örülni, hogy egyáltalán szóba áll néha másokkal is, mint a hordájával, vagy hogy zárt ajtók mögött, amikor senki nem látja, leül egy asztalhoz olyanokkal is, akikkel nem ért egyet. Hát tényleg ennyire vadnaiv, idióta ez az egész világ?

Tökéletesen jellemző erre a naivitásra és semmiből semmit nem értésre, hogy a pedagógusok még mindig nyílt leveleket írogatnak a felcsúti félműveltnek, ahelyett, hogy letennék a lantot a picsába. Már hányszor röhögött ki mindenkit? Már hányszor engedte el a füle mellett a diákok, a pedagógusok, az ápolók, a tűzoltók, a rendőrök, a kulturális közalkalmazottak, a rokkantak, az isten tudja még ki mindenki hangját? Ne értsenek félre, ez is több, mint amit sokan bármikor megtettek vagy megtennének azért, hogy itt valami történjen. Tisztelem azt a 273 budaörsi pedagógust, aki aláírta azt a levelet, amiben ezt az elvetemültet arra figyelmeztetik, hogy semmit nem tartott be az ígéreteiből, hogy szétcseszte az oktatási rendszert (nem volt ideje a migránsozás hevében faszságokkal foglalkozni), hogy ma már  a pedagógusbér a többi diplomás átlagbérének kétharmadát sem éri el. De hány nyílt levél landolt már a kukában? És miből gondolják, hogy ezúttal majd sikerrel járnak? Hol van az a düh, ami bizonyítaná, hogy mindenki megértette, mennyire durva a helyzet?

TGM szerint – akit én tisztelek és becsülök a sokszor szerintem szintén elkeserítően naiv, ámde mindig következetes véleményéért – ez a társadalom gigantikus erkölcsi hulla. Alighanem cáfolhatatlan diagnózis. Aztán így folytatja:

De az emberek, akikből áll, még föltámadhatnak és új életet kezdhetnek. Ennek azonban az egyik szükséges föltétele az, hogy a jelenlegi hivatalos – „kormánypárti” és „ellenzéki” – politikát (és az állami erőszakszervezetek által „szerkesztett” műsajtót) ne vegyük komolyan egyetlen pillanatra se. Szavazhat, aki akar, nincs sok jelentősége.

Zavarbaejtő? Nem kicsit. Azt hiszem, úgy jártam, mint Bernard-Henri Lévy. Kezdem megérteni, amit TGM mond. Ha komolyan vesszük, akkor elismerjük, hogy ez itt az, ami nem. Hogy ez egy demokratikus berendezkedés, ahol jogállami eszközökkel bármi megváltoztatható. Pedig nem. Itt semmi esély az Orbán Győzőkkel, az egymástól golfpályákat vásároló Mészárosokkal és Csányilkkal, a szervilis propagandakülönítményekkel, az állami erőszakszervezetekkel szemben. Akkor röhögjük ki őket. Jó. És utána mi lesz?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

KÖVESS MINKET FACEBOOKON IS