Május 26,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Jelentés Mocsárfalváról

Napsugaras szép reggelt! Az előrejelzések szerint a napsugár és a meleg néhány napig még garantált, aztán jön a tél. Holott a sánta kutyának nem hiányzik, nekem legalábbis még télen sem szokott hiányozni a hideg, nemhogy tavasszal.

Mindenkinek megvan, hogy most jött el az ideje az összefogásnak, a lelkünk összeforrásának, talpaink összeérésének, amikor mindegy a politikai hova- és sehova tartozás, amikor magyar a magyarnak keblére borulva küzd a közös ellenség, a járvány ellen? Elmesélem, ez hogy néz ki Mocsárfalván.

Az egyik közpénzharcos azért könyörög a miniszterek elnökének – természetesen szigorúan nagy kezdőbetűvel szólítva meg a gazdát -, hogy tartóztassák le az újságírókat. Nem mindet persze – valamiért a leffentyűk és piócák is újságírónak hiszik magukat, de mindjárt kivételt is képeznek, nehogy félreértés legyen -, hanem a liberálisokat meg a függetleneket. Met ellenségei ők a jómagyar népnek, hazudnak és uszítanak. Ezt mocsárék bármikor, bármiből le tudják vezetni négy egyszerű lépésben – Soros-Gyurcsány-Brüsszel-migránsok -, a jelenlegi követelés jogosságát az indokolja, hogy egy újságíró a 444.hu-tól meg merészelte kérdezni az elméletileg a sajtó tájékoztatása céljából összehívott rendezvényen, hogy mi a toszért nem tájékoztatják a nyilvánosságot a fertőzés területi eloszlásáról. Erre a Kovács Zoltán nevű szőrös illető hozta a szokásos fideszes formát és egészen primitív tahó módon leugatta a kérdezőt, egyszersmind felhúzta az ország túlnyomó többségét. Már csak azért is, mert a kormány iránti bizalom kialakulása szempontjából kurvakevés az, ha a tiszti főorvos asszony nagyon öntudatosan közli, hogy ők mindenkiről mindent tudnak. Szóval Kovács leugatta a kérdezőt, aztán mindenki mást is, ebből elég rendes országos botrány kerekedett. Merthogy minden más országban tájékoztatja a kormány a lakosságot, sőt, a sajtótájékoztatón a sajtót szokták informálni. Nálunk ez nem szokás, mi büszke kipcsak unortodoxok vagyunk.

Különféle csomagolásokban tálalják mocsárék a saját jóságukat. De minden ott húzódik a jövő reménysége: most van itt az ideje annak, hogy végleg le lehessen számolni az ellenzékkel. Akkor is, ha az nem ellenzék, nem a kormány ellen, hanem az ország érdekében nyilatkozik meg. Az pedig külön nyereség, ha a konkurenciával is le lehet számolni. Szépen, okosan, összefogásra felhívó pántlikával körülcsavart írásokkal.

Ezért, ha mindez majd véget ér, ezeknek az úgynevezett „újságíróknak” és egyéb szájhősöknek súlyos jogi következményekkel kell számolniuk. Megjegyzem, az orvosi kamarának és annak elnökének is, aki aljas módon szakmai javaslatba csomagol egy olyan masszív politikai nyomásgyakorlást, ami kilométerekről szagolva is Gyurcsány Ferenc bűzét árasztja. (Magyar Nemzet)

Naszóval mocsáréknak ki lehetett adva a napi parancs, ugyan, tépjék már szét az ellenséget, jól jöhet az még a választások környékén, ha mindenki csak az intellektuális fölényből tájékozódik. Emberünk így jutott el oda, hogy az összes ellenzéki és független újságírót le kell tartóztatni, mert rendkívüli helyzet van és most a kormány gyakorlatilag bármit megtehet. Mondjuk ez eddig is majdnem így festett, de eddig majdnem bármit tehettek meg, mostmeg már konkrétan bármit.Is. Csak rá kell fogni valakire, hogy rémhírt terjeszt, pánikot kelt vagy egy kulák malomtulajdonos szeretője és már lehet is vinni elfelé, legalábbis a túliskolázott propagandamunkások szerint. Ehhez a gyönyörű gondolathoz csatlakozott a teljes mocsárszféra. Írásban, szóban, dalban és táncban is. A páros napokon újságíró, páratlan napokon médiaszemélyiségek összeültek a stúdióban is és vállig berántott sísapkában követelték (gondolom egymástól, bár nem néztem végig a műsort, mert mostanában rendetlenkedik a gyomrom) az ellenzéki gecik bebörtönzését, de legalábbis elhallgattatását.

Az újságírókon, ellenzéki és álellenzéki politikusokon, civil szervezeteken és civileken, a liberálisokon és Brüsszelen kívül mással nincsen baja posványéknak, legalábbis nem láttam náluk különösebb törekvést a lakosság tájékoztatására. Ellenben veszettül küzdenek a fideszes mindenhatóság elérése érdekében, természetesen szigorúan politikamentesen, mert most össze kell fogni. Jól van akkor.

Én pedig – szerteágazó nemzetközi kapcsolataimnak köszönhetően – szeretném tudatni a honfitársaimmal, hogy akinek fogytán vannak az élelmiszer tartalékai, az ne Nagy-Britanniába menjen vásárolni. Ezeket a fotókat onnan kaptam az imént:

Kérdésemre, miszerint van-e bármi az üzletben azt a választ kaptam, hogy van. Sampon. Aki tehát a samponból fogyott ki, megcélozhatja a brit üzleteket, egyébiránt célszerű Andalúziába menni vásárolni, ott zavartalan az ellátás.

Van jó hír is a Brexit utáni szigetországból, egy másik olvasónktól:

Magyarázat a fotóhoz: Magnólia. Vagy mangólia. (még sosem derült ki számomra, hogy mangó vagy magnó terem-e rajta, mert amint kivirágzik, egyből leveri a jégeső minden évben).

Végezetül szeretnék segítő kezet nyújtani azoknak, akiknek nem jutott élesztő, ám vágynak rá. Befőttesüveg, abba 3 evőkanál liszt, annyi víz, amivel masszává lehet keverni. Letakarni papírtörlővel. Másnap megint liszt, víz, összekever. Ezt kell folytatni nagyjából 5-7 napig. Addigra az üvegben egy kenyér illatú. erjedező cucc lesz. Kovásznak hívják a képződményt. Ebből kell a kenyérnek szánt tésztába keverni élesztő helyett. A tészta meg fog kelni, bár jóval tovább tart, mint élesztővel. Azonban a végeredmény finomabb. Az üvegben maradt kovászhoz naponta kell adni vizet és lisztet, így korlátlan ideig rendelkezésre áll, ha süthetnékünk támad.

Jó hír: mocsárék minden törekvése ellenére nem állt rá az ország az ellenzék lemészárlására, még verbálisan sem. Rengeteg csoport alakul az ország településein, bevásárolnak az idősebb vagy bármi okból veszélyeztetett embertársaiknak. Ingyen. Emberségből. És nem kérdezik meg, melyik pártra szavazott. Csak mondom, ilyen is van. Most veszem a búcsúmat, kellemes ébredezést és jó egészséget kívánok mindenkinek.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.