Május 18,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Indonéz mese a jövőbelátásról

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 963,434 forint, még hiányzik 2,036,566 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Milyen nagyszerű dolog, hogy már annyira beágyazódtunk a környező országokban, hogy egészen Jakartáig kellett utaznia szegény Szijjártó Péternek egy kedvező üzlet kedvéért. Annál távolabb talán csak a Hold van, de még egy kicsit várni kell, hogy ott is sikerüljön beruházni valamire. Bár elég szemfülesek nerék, talán sikerülni fog az is. Azt meg ki a fene fogja ellenőrizni, hogy nyereség vagy veszteség képződik? Pláne, hogy megtérül-e a beruházás. Azt még az ezer nyelven ordító kerítésen innen sem tudjuk kontrollálni, pláne a bolygó túlfelén.

Az tény, hogy a világ legnépesebb országa, de az is tény, hogy a világ legnagyobb muszlim lakosságú országa is, bár ezt nem tette hozzá Szijjártó. Igaz, nem is lényeges, azonban attól még igaz. Ahogy az is igaz, hogy Indonézia autópálya-hálózata kiterjedtebb, mint a magyar. Olyan 750 kilométerrel hosszabb, bár biztosan zsúfoltabb, mert nagyjából 270 millióan vannak rá. Viszont aligha száguldozik mindenki autóval, az egy főre jutó GDP a magyarnak körülbelül a nyolcad része, 2250 USD/fő.

A keleti nyitást eddig is tolta a kormány, de a fene gondolta, hogy ennyire keletre gondolkodnak. Azért néhány szót érdemes ejteni a Roatex Zrt.-ről, mely igen ügyesen elnyerte a 103 milliárd forintos tendert. A céget bő két évvel ezelőtt jegyezte be a Cégbíróság 5 millió 51 ezer forint jegyzett tőkével. Az egyszemélyi vezetője Nagy Szabolcs, aki ezen kívül nyolc másik cég (többségében Zrt.) vezetője vagy vezetőségi tagja. Van dohánykereskedelmi bt.-je is, ez 2018-ban közel 300 milliós nettó árbevételt produkált. Tehát kétségtelenül jó üzleti érzékkel és kapcsolatokkal megáldott illetőről van szó.

A Roatex Zrt. három felügyelőbizottsági taggal büszkélkedhet. A háromból kettő jakartai illetőségű személy – Mohammad Soetrisno Bachir és Peter Ong -, a harmadik Csigi Levente Kolozsvárról, a Fidesz-közeli Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács volt Kolozs megyei elnöke, több kormányközeli vállalkozás szereplője.

Mit is akartam mondani? Ja, igen. Tehát elnyert egy nagyértékű tendert egy olyan magyar cég, melynek felügyelőbizottságában nincs egy Magyarországon élő szereplő sem, van azonban két indonéz. Mintha már a cég alapításakor tudták volna, hogy majd 2,5 év múlva el fogják nyerni ezt a tendert. A harmadik felügyelőbizottsági tag és a Zrt. egyszemélyes igazgatósága pedig több szálon is a kormánypárthoz köthető. Szép, kerek történet.

Az eddigi legnagyobb magyar technológiai export valósul meg azzal, hogy a Roatex Zrt. mint tendernyertes 103 milliárd forintos beruházással kiépítheti és tíz éven át koncesszióban üzemeltetheti az indonéziai autópálya-díjbeszedő rendszert – közölte Jakartában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hivatali partnerével közösen tartott sajtótájékoztatóján kedden.

Elmondta, mérföldkő Magyarország külgazdasági stratégiájában, hogy a világ negyedik legnépesebb országában magyar cég hajthat végre egy ilyen nagyértékű beruházást. A Roatex által kiépítendő útdíjrendszer 2023-tól fog teljeskörűen üzemelni. Indonéziának jelenleg 2500 kilométer hosszú autópálya-rendszere van, de ezt a tervek szerint 4800 kilométer hosszúra növeli az ország – tette hozzá.
    A keleti nyitás mottójú magyar külgazdasági stratégiában – annak 11 évvel ezelőtti kezdete óta – mindig fontos volt Indonézia, és az együttműködés szempontjából nem mellékes, hogy a kétoldalú kapcsolatokban nincsenek nyitott kérdések – jegyezte meg Szijjártó Péter.
    Ezenkívül Magyarország tárgyal Indonéziával egy 50 millió dolláros kötött hitelsegélyprogram létrehozásáról is, amelynek segítségével magyar társaságok kifejlesztenének az országban egy meteorológiai és klímamegfigyelő rendszert – mondta.
    A miniszter kifejtette, hogy a gazdasági kapcsolatok legjobban a személyes kapcsolatokra tudnak épülni, és emiatt fontos szerepe van az oktatásnak. A kormány indonéz diákoknak is nyújt állami ösztöndíjat magyarországi felsőoktatási intézményekben, idén ezekre a helyekre 1200 hallgató jelentkezett. A nagy érdeklődés miatt Budapest kész arra, hogy növelje a helyek számát – jelentette ki. Jelenleg 13 magyar egyetem és 23 indonéz felsőoktatási intézmény körében van együttműködés.
    Retno Marsudi indonéz külügyminiszter beszámolt arról, hogy tárgyalásukon két megállapodást írtak alá: az egyik a diplomáciai kapacitásbővítésről szól, a másik pedig egy 500 millió dolláros indonéz-magyar beruházási alap létrehozásáról, amelyből a majdani beruházásokat finanszíroznák, egyebek között a digitális és a közmű-infrastruktúra területén. A kétoldalú kereskedelem bővül: tavaly 212 millió dollárt ért el, ami több mint 13 százalékos növekedés a tavalyelőttihez képest – mondta. Szijjártó Péterrel megállapodtak abban, hogy a két ország kiegyensúlyozottabbá és hosszú távon fenntarthatóvá teszi a kétoldalú kereskedelmet, és ennek jegyében Budapesten központi raktár épül indonéz termékek számára. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!