Most egy gyönyörű, szívszaggató videót szeretnénk megosztani veletek. Van zene, meg búgó hangú Hende Csaba (már amennyiben ő búg, mert ez nem derül ki egyértelműen), szociális érzékenység rogyásig.
Kinek a kötelessége a szegénység visszaszorítása? Véletlenül nem a kormány dolga lenne olyan gazdasági és jogi környezetet teremteni, hogy a bérek a teljesítménnyel arányosan emelkedhessenek? Tekintettel arra, hogy Magyarország az uniós átlaghoz mérten is kiemelkedően magas fejlesztési forrásokhoz jutott hozzá a csatlakozás óta, forrás lett volna a felzárkóztatáshoz. Ezzel szemben az van, hogy a legtöbb ország, amelyik sokkal mélyebbről indult minden tekintetben, mint Magyarország, már régen lehagyott minket. Nem Ausztriát érjük utol, hanem Bulgáriát.
Több, mint 70 000 idős ember nyugdíja nem éri el a havi 50 000 forintot. Egymillió idős ember havi 50 000-100 000 forint nyugellátást kap. És akkor még itt vannak a nem idős, de legalább szintén súlyos megélhetési gondokkal küzdő emberek. Akinek nincs gyermeke, vagy már felnevelte – tehát nem tudja igénybe venni a családi adókedvezmény sehány százalékát – és mondjuk minimálbérből, vagy ahhoz közeli fizetésből kénytelen élni, annak éppen úgy nem telik tüzelőre, mint annak a munkaképtelen embernek, aki nem kap rokkantnyugdíjat.
Még az erősen manipulált statisztikai adatok szerint is az ország egyharmada nagyon nagy bajban van. Ha a valóságot nézzük, még többen vannak nagyon nagy bajban.
Miközben minden tiszteletem az Erdőgazdaságé – ha jól értem, a tűzifát ők ajánlották fel és nem Hende úr vásárolta meg, de nem is az óránként milliókat kereső Andy Vajna, vagy Mészáros Lőrinc – de ezzel kampányolni egy kormánypárti politikusnak minimum gusztustalan. Persze ez csak az én véleményem.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.