Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Gondolkodó ember tanul a történelemből. Gondolkodó ember? Van itt még ilyen?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Tisztelt Szülő!

Amennyiben még nem tudná, értesítem, hogy az Ön fiatalkorú (vagy legalábbis szerintem annak látszó) gyermeke a mai napon, 2018. február 10-én, SS-egyenruhában vonult közterületen, neonáci seregszemlén.

 

Szélsőjobboldali szervezetek a Becsület napja nevű megemlékező akción a budai Várban 2016-ban. A szélsőjobboldal minden év februárjában megemlékezik arról, hogy 1945-ben – óriási veszteséget szenvedve – a német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Szélsőjobboldali szervezetek a Becsület napja nevű megemlékező akción a budai Várban 2016-ban. A szélsőjobboldal minden év februárjában megemlékezik arról, hogy 1945-ben – óriási veszteséget szenvedve – a német és magyar csapatok megpróbáltak kitörni a szovjet ostromgyűrűbe zárt budai Várból. (MTI Fotó: Kovács Tamás)

Kérem, beszélgessen el a fiatalemberrel, elvégre ez az Ön dolga lenne.

Mielőtt elbeszélget vele, képzelje el egy pillanatra fess gyermekét az előbb említett dicső egyenruhájában… 72 évvel ezelőtt. Képzelje el, amint a fia a szovjet ostromgyűrűből próbál épp kitörni. Körülötte robbanások, vér, bűz, halál. Romok, lövedékek, hörgés, sikolyok. Az ifjú SS katona fut, lő, hasal, kúszik, megint lő… aztán őt is eltalálja egy kósza szovjet lövedék. Pont a tüdejét. Már nem kúszik, csak hasal. A saját vérében? Mások vérében? Rengeteg vérben. Lassan hal meg. Fájdalmasan. Sokáig vergődik, még él, amikor rohanó bajtársai rátaposnak. Aztán csend. Végleg.

Igen, tisztelt szülő, a maga gyereke. Morbid? Lehet… Így talán kevésbé tűnik jó mókának olyanokat kiabálni, hogy „Vérükből új hajtás sarjad” meg „Dicsőség a Waffen SS-nek”, meg könnyes szemmel idézgetni Otto Wöhler tábornokot, hogy „Tiétek segítő kezünk, bajtársak, kik áttörtétek a Budapest körüli gyűrűt! Üdv és hűség a Führernek! Üdv Magyarország Nemzetvezetőjének!”

Gondolkodó ember ilyenkor elképzeli a saját, halomra lőtt gyerekeit mindenféle egyenruhákban: SS, Néphadsereg, Vörös Hadsereg, a halottnak már mindegy. A gyászolónak már mindegy.

Gondolkodó ember ilyenkor elhallgat, és felfogja, hogy semmiféle történelmi faszfejnek és hadseregének nem jár dicsőség és hűség.

Gondolkodó ember tanul a történelemből.

Gondolkodó ember a hülyegyereke szájára ver, ha az olyanokat dumál, hogy de jó lenne valami fegyveres konfliktus megint, az majd megtisztítja az akármilyen országot a tökmindegy kiktől, és dicsőséget hoz.

Gondolkodó ember esetleg, ha a hülyegyereke szájára verni mégsem akar, előveszi a családi fotóalbumot, és megmutogat benne néhány néhait, akik pont erre a mentalitásra faragtak rá… esetleg csak ártatlan civil áldozatként, vagy besorozottként.

Gondolkodó ember? Van itt még ilyen?!

Goitein Vera

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.