Szépjóreggelt kívánok magunknak! Ebben mindenki benne van. Főleg ti és mi. Mondjuk szépen együtt: csü-tör-tök. Tegnap ilyenkor még szerda volt, és nem tudtuk, hogy mire ébredünk ma. Hát lesz vele még munka, szó se róla. Még egy kis türelmet és megértést kérünk, tudtuk, hogy az élesben tesztelés fogja csak megmutatni a hibákat, amiket javítani fogunk és nemsokára helyreáll a világ rendje. De mégiscsak új formába öntöttük a mondanivalót, ami a külcsínnel ellentétben nem fog változni. És ez jó. A lelkiismeretünknek jó, bár tudom, hogy ennek a fogalomnak nem igazán van piaci értéke. Leszarom. Ettől függetlenül itt ezután sem lesznek a bárki elvárásainak megfelelő tartalmak, nem lesz olyan, hogy megválogatjuk a szavainkat, a viszonyulásunkat, a gondolatainkat aszerint, hogy vajon mit fog ehhez szólni egyik, vagy másik politikai oldalhoz tartozó kedves rajongó, hogy ez vajon menő, vagy nem menő. És ez jó. Mindennél fontosabb.
Najó, ennyi elég is a lelki húrok pengetéséből. Nagy napra virradtunk ma is, és azt hiszem, a holnapi jobbikos fáklyás tüntetés, meg a Jobbikkal kapcsolatos általános megfontolások már tegnap is szépen megmutatták, mennyire ellentmondásos, viharos reakciókat vált ki ez a dolog. Nem gondolom, hogy ez baj, sőt. Azt gondolom, az sokkal nagyobb baj, ha ebben a kérdésben (sem) vagyunk képesek anyázás, kölcsönös sértegetés nélkül tudomásul venni és tiszteletben tartani a másik ember véleményét. Nem, egyáltalán nem kell ebben a kérdésben meggyőznünk egymást. Aki úgy érzi, kiáll a Jobbik mellett, akkor is, ha más kérdésekben mások mellett nem állt ki, aki meg nem érzi úgy, az nem áll ki a Jobbik mellett, mert megvannak erre az érvei. Itt és most erről ennyit.
Ettől függetlenül Vona Gábor Orbánnak címzett nyílt leveléről, és az arra érkezett válaszról röviden megemlékeznék.
Állítsa le a Számvevőszéket! Kösse meg a kutyáit!
– így hangzik Vona felszólítása, amely állítása szerint nem kérés. Majd így folytatódik a levél:
Négy hónappal a választások előtt Ön az utolsó állva maradt bástyát akarja lerombolni, a legerősebb ellenzéki pártot akarja eltakarítani, hogy a demokráciát leépítve elkezdődhessen a diktatúra. Ide jutott. Nem tud már sportszerűen küzdeni, és nincs már Önben méltóság. Lánglelkű fiatal demokratából egy kiégett, korrupt zsarnokká lett.
Azt hiszem, hogy van itt egy kis félreértés, azon túl is, hogy a büdös életben nem gondoltam volna: a magyar demokráciát egyszer a Jobbik fogja védeni a Fidesszel szemben. A félreértés természetesen abból adódik, hogy ez itt egyáltalán nem demokrácia. És ha semmi más nem történt volna az elmúlt nyolc évben, mint az, hogy Orbán a magyar parlamentben azt a kutyakomédiát adja elő hétről hétre, ami a három nappal ezelőtti boldogkarácsonyozásban csúcsosodott ki, akkor is aggályos lenne demokráciának nevezni azt, amivel az ország miniszterelnöke házal. És attól függetlenül, hogy a demokrácia egyébként sem természetes közege a jó magyar embernek, évtizedek óta nem tud mit kezdeni vele, az elmúlt nyolc évben nem annyi történt, hogy Orbán naponta, vagy hetente belehugyozott a politikai ellenfelei szájába.
A demokrácia nem most omlik össze attól, hogy a Jobbikra 660 millió forintos büntetést rótt ki az Állami Számvevőszék, hanem nyolcadik éve minden egyes nap omlik ez a rohadt kóceráj. Igen, ez már akkor sem volt demokrácia, amikor néhány tízezer ember alól kihúzták a szőnyeget, hogy a pereputty kezébe adják a trafikokat (a csokijukat jó étvággyal megzabálták a parlamentben), amikor Vajnára írták a kaszinópiacot, amikor beszántották Kishantost, amikor elkezdték bedarálni a médiát, amikor Mészáros nevére íratták az első milliárdokat. Nem sorolom. Nincs már demokrácia, amit meg lehetne védeni. Mindennek a tetejébe a második legerősebb párt az a szélsőjobboldali alakulat, amelynek legordasabb elveinek másolására épül a jelenlegi rezsim. Azt meg a fene tudja már, hogy az a lánglelkű fiatal demokrata volt-e egyáltalán valaha is lánglelű és demokrata, a méltóságát meg tényleg hagyjuk a picsába. Arról már nem is beszélve, hogy Orbán csahosait és talpnyalóit ne hasonlítsuk már kutyákhoz. Köszi.
A Jobbik kínjain túl az sok mindent elmond a jelenről, hogy a Medián felmérése szerint a növekvő szavazókedv mellett sem lett vonzóbb az ellenzék a mélyen tisztelt magyar polgárok számára. Az összes ellenzéki párt elutasítottsága nőtt szeptember óta, egyedül a Fideszt elutasítók aránya maradt változatlan (42 százalék). Most erre mit mondjak? Most erre nem mondok semmit.
Mint ahogy arra sem tudok semmit reagálni, hogy miután parlamenti határozatban mondták ki Czeglédy Csaba bűnösségét, immár kormánydöntés is született az ügyben érintettek kártalanításáról. Választások előtt mekkora dobás, nem? Közpénzből kártalanítják azokat, akiket a cég azért nem tudna kártalanítani, ha akarna sem, mert a NAV zárolta a számláit. Ki háborodott fel annyira, hogy fáklyás tüntetést szervezzen? Senki. Jó. Hány olyan kisember, társadalmi csoport volt, akit önhibáján kívül megszívattak azért, mert a fideszes pereputtyot kellett előnyökhöz juttatni? Hányan álltak ki mellettük a demokrácia védelmében? Ja, jó.
Mindeközben a mindennapokban: krónikus a gyógyszerhiány Magyarországon. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) hiánylistáján idén 190 készítmény több száz kiszerelése szerepel, köztük olykor olyan életmentő vakcina is, mint az agyhártyagyulladás elleni, illetve a tetanuszoltás. Jó, tudom, dehogy magyar sajátosság ez, máshol is van ilyen, nyugodjunk meg. Egyébként az megvan, hogy a 25 milliós állami gyorssegélyből 20 milliót fontos emberek jutalmaira költötte Harkány? A település egyébként önhibáján kívül (!!!) került nehéz helyzetbe, ezért jött a mentőöv. A fejesek dőzsölésére. Demokrácia. Az, basszameg, az.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.