Nem nagyon tudok mit hozzátenni ahhoz a tényhez, hogy Tatabányán a Turul emlékmű mellett ma átadták a NEK emlékére állított keresztet. Nem igazán értem, hogy miért kell még jobban telipakolni az országot keresztekkel, mikor az emberek egyre nagyobb hányada vallja magát nem vallásosnak. Azt pedig már csak hozzáteszem, hogy ez csak egyike a 21 keresztnek, amelyet terveznek átadni a következő hónapokban, amelyeket természetesen a magyar adófizetők állnak. Csak hát ha nincs államvallás – mint ahogy ez demokráciában nem lenne lehetséges -, akkor mégis miért mi fizetünk ezekért a vallási jelképekért?
A Vérteserdő Zrt. az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) emlékére keresztet állított hétfőn a Tatabánya feletti Kő-hegyen található Turul emlékműnél.
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a kereszt felszentelése előtt elmondta, a Turul és az országzászlók közelébe felállított kereszt a magyarság ezeréves történetét jelképezi. Soltész Miklós hozzátette, a kereszt ezen a helyen a teremtett és az épített környezet szépségét hirdeti és megmutatja az autópályán alatta elhaladóknak, hogy “mennyire fontos nekünk a kereszténység”.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy “a természetjárás a Teremtővel való találkozásra” is lehetőséget ad. Az agrártárca és a Miniszterelnökség ezért határozta el, hogy az állami erdőgazdaságokban összesen 21 kereszt felállításával emlékeznek meg az eucharisztikus kongresszus magyarországi eseményeiről – tette hozzá. Az államtitkár szólt arról is, hogy az ünnepségen látható a Magyar Erdészeti és Vadászati Műszaki Segédszemélyzet Országos Egyesületének zászlaja, melyet 1938. májusban szenteltek fel a Szent István-bazilikában, az akkori eucharisztikus kongresszus alkalmából. “Nem sokkal a felszentelés után azonban ezt a zászlót rejtegetni, bújtatni kellett a kommunista hatalom végrehajtói elől. De mindig akadtak áldozatkész magyar erdészek, akik saját érdekeiket, egzisztenciájukat vagy akár testi épségüket kockáztatva megőrizték az utókornak” – mondta Zambó Péter.
Állami erdőgazdaságként a Vérteserdő Zrt. is számos történelmi, vallási emlékhelyet, kolostorromokat, képes fákat, erdei kereszteket gondoz és tart fenn. Mindezek a létesítmények nemcsak a fejlődő ökoturisztikai hálózat részei, hanem az egyre nagyobb szerepet kapó vallási turizmus helyszínei is – tette hozzá az államtitkár. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az alaptörvényből idézve elmondta: Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. “Legyenek ezek a keresztek is tanúbizonyságai annak, hogy az alaptörvényben foglalt kötelezettségének így tesz eleget a magyar állam!” – jelentette ki Kozma Ákos.(MTI)
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.