Április 19,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Barber-Donegan-Peterson

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ezt most meg kell hallgatniuk. Nem lehet ilyen rossz szájízzel nyugovóra térni, amit a délutáni bejegyzésem okozott.

Mutatok angol muzsikusokat. Akik bármelyik amerikai jazzklubban léptek fel, otthon érezhették magukat, mindenki azt hitte, amerikaiak, a vérükben van a blues.

Chris Barber trombonos, volt Magyarországon is, egyszer Benkó hívta meg. A dixieland három szólóhangszere a trombon (pozan, harsona), a trombita és a klarinét. Az ötvenes-hatvanas évek három nagy európai sztárja egymástól függetlenül lett világhírű, mindegyikük a saját zenekarával: Chris Barber, Kenny Ball és Acker Bilk. Nem volt nagy szerkesztői találmány ezt a három zsenit összehozni, meg is történt. Róluk szólt az európai jazzélet legnagyobb, legnépszerűbb része. Azt hittem, mindent tudok róluk, Chris Barber volt benn nálam a Rádióban, elég jó kis műsort sikerült vele összehozni, de azt nem tudtam, hogy olykor bőgőzik. És hogy a Petite fleur című világsláger (amitől egy haldokló zulukaffer is szerelmes lesz) eredeti felvételén (Monty Sunshine klarinétozik) Chris Barber játssza a basszus gitár szólamot.

Aztán volt egy másik muzsikus, aki a skiffle mozgalmat indította el, Lonnie Donegan, ő azt mondta, mindegy, mivel muzsikálsz, ha kell, püfölj egy vödröt, csak muzsikálj. Te, saját magadnak, mert nincs annál nagyobb élvezet. Lonnie Donegan együtt kezdett Chris Barberrel New Orleans-ban.

Ennyit előzetesen, hogy az itt következő felvételt még jobban tudják értékelni. Persze elég csak hallgatni. Lonnie Donegan gitározik és énekel, Chris Barber bőgőzik és énekel.

Chris Barbernek volt egy felesége, Ottilie Petersonnak hívták, itthon a hozzám hasonlók körében nagy szenzációnak számított az a lemez, ami kettejükkel megjelent, nem lévén a borítón semmi szöveg (internet sem volt), senki sem tudta, kicsoda Ottilie Peterson, de az nyilvánvalóan hallatszott, hogy az amerikai délről egy néger, akinek az ősei még a gyapotültetvényeken dolgoztak. Ehhez képest Észak-Írországban született egy kis faluban, néhány kilométerre Belfasttól. Azt végképp nem tudtam, hogy nekik Lonnie Donegannel bármi közük lett volna egymáshoz, annál nagyobb volt az élmény, amikor megtaláltam ezt a közös felvételüket. Mindegy, mivel zenélsz, csak tedd, mondta Lonnie Donegan. Hááát… Ha valaki egy szál gitár kíséretével ezt a duettet össze tudja hozni, annak bármit elhiszek.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.