Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Az ÁSZ politikai állásfoglalása

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,567,959 forint, még hiányzik 1,432,041 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve, mely ellenőrzést végezhet minden olyan területen, ahol közpénzt használnak fel vagy közpénzt kezelnek. Tehát az ÁSZ feladata a Fidesz kampányköltéseinak ellenőrzése is, noha azzal mégsem törtődött az elmúlt közel 10 évben. Máskülönben nem fordulhatott volna elő az, hogy csak és kizárólag ellenzéki pártokat büntessen rommá, az elviekben független, gyakorlatilag Orbán Viktor által távvezérelt hivatal.

Az MTI ma kiadott egy közelményt, amelyben szerepén túllépve, az ÁSZ már nem csak ellenőrzött, de állást is foglalt, miszerint a magyar családpolitika – értsd az Orbán-kormány politikája – eredményes. Erre vajon ki kérte meg a drága jó Domokos Lászlót? Ha az ÁSZ is alátámasztja, akkor mégiscsak erősebben lehet lobbizni azzal, hogy Orbán megvédte, sőt, megmentette a magyar családokat és ezzel a nemzetet? Kár, hogy csak és kizárólag azokkal a statisztikákkal hencegnek, ami az ő hazugságaikat támasztja alá, ugyanis a tavalyi évben – 1999-óta nem látott mértékben (!) – fogyott a magyar, nem beszélve az országból elmenekülő fiatalok számáról. De azért csak hajrá Fidesz, a valósággal meg majd foglalkozik az, akit érint.

Már érzékelhető a magyar családpolitika eredményessége, a teljes termékenységi arányszám 2011-től bekövetkezett javulása európai uniós összehasonlításban is szignifikáns mértékű – állapította meg a családtámogatások rendszeréről készített elemzésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A számvevőszék az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, az elmúlt hetven évben – változó formában és hangsúlyokkal – folyamatos volt a gyermekeket nevelő családok állami támogatása. Ez 1980-tól kapott különös jelentőséget, mivel azóta csökken Magyarország lakossága. A fejlett országokban általános tendencia a gyermekvállalás csökkenése, ezért a társadalmi fogyás megállítása komplex és következetes állami szerepvállalást igényel – írta az ÁSZ.

A magyar kormány elkötelezett a kedvezőtlen demográfiai folyamatok javításában: 2010-től folyamatosan bővülő, komplex családtámogatási rendszer segítségével ösztönzi a kívánt gyermekek megszületését, és könnyíti a családok gyermeknevelésének terheit. Az ország a szociális támogatásokra – ezen belül a családok támogatására – nemcsak az abszolút számokat tekintve, de a fejlettségéhez képest is különösen sokat fordít – olvasható az összegzésben.

Az ÁSZ kiemelte, hogy a magyar családpolitika egyik legfontosabb alkotóeleme a munkára épülő családi adókedvezmény. Emellett a pénzbeli és természetbeni juttatások is segítik a jövedelmi egyenlőtlenségek, a gyermeket nevelő családok szegénységi kockázatainak csökkentését.

A másik pillért a több elemből álló otthonteremtési támogatások rendszere jelenti, amelynek középpontjában a 2015-től bevezetett, a lakással még nem rendelkező családok lakásépítésének és lakásvásárlásának támogatását célzó családi otthonteremtési kedvezmény (csok) áll – írták.

 A 2019-ben meghirdetett hétpontos családvédelmi akcióterv – miközben tovább erősíti a meglévő támogatási formákat – új elemeket is tartalmaz, például az édesanyák négy gyermek után mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetésének terhe alól, és tovább emelkedik a lakástámogatásra felvehető hitelek összege azáltal, hogy a második gyermektől nő az állam által átvállalt jelzáloghitel-tartozás mértéke – közölte az ÁSZ.

Hozzátették, új intézkedésként bevezetik a kisgyermeket gondozó nagyszülők által igényelhető gyermekgondozási díjat, és bővül a bölcsődei hálózat is. A komplex intézkedések eredményeként a családtámogatásra fordított költségvetési források, adó- és járulékkedvezmények aránya a GDP-ben folyamatosan emelkedett: a 2010-es 3,5 százalékról 2018-ban 4,8 százalékra nőtt. A családpolitikai támogatásokra szánt költségvetési források összege a 2010-2018 közötti időszakban megduplázódott, 960,2 milliárd forintról 1929,1 milliárd forintra nőtt – áll az elemzésben. (MTI)