December 3,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Akkor most mi a kérdés?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 94,129 forint, még hiányzik 2,905,871 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Érdekes ötletnek tűnik, hogy lehozta az MTI ezt a hírt. Már csak azért is, mert lényegében minden ponton ellent mond a honi kormányzati retorikának. Miközben a szabadságharcosok népének szabadságharcos vezére békét követel bármi áron – pláne, ha azt az árat Ukrajna fizeti meg -, a németeknél nem ez a társadalom elsődleges szempontja. Még akkor sem, ha ők is nyögik a következményeket.

A hír végét azonban nem értem. Ha a németek látják és érzik – márpedig a kutatás azt mutatja, hogy látják és érzik -, hogy az ő gazdaságuk és személyesen ők maguk is megszenvedik a háborúra adott uniós válasz következményeit, akkor az miért kérdés, hogy akkor is a szabadságot tartják-e fontosabbnak, ha anyagilag szarul járnak?

A németek többsége szerint a szuverenitás és a szabadság védelme fontosabb a békénél, és a demokráciák sikeresebbek lesznek a tekintélyelvű rendszereknél – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

 A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapban ismertetett kutatás szerint Németország lakosságának többsége borúsnak látja a jövőt, így például 87 százalék úgy véli, hogy a következő tíz évben növekedik a gazdagok és a szegények közötti különbség, 80 százalék szerint egyre több gondot okoz majd az éghajlatváltozás, 79 százalék szerint felerősödnek a társadalmi feszültségek, és 78 százalék szerint csökken a jólét.
    A német társadalomra ugyancsak jellemző a tehetetlenség érzése, ezt mutatja, hogy a felmérésben megkérdezettek 55 százaléka értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy “a jövőt mindenekelőtt olyan események határozzák meg, amelyekre nincs befolyásunk”.
     A felmérést az egyik legtekintélyesebb közvélemény-kutató intézet, az 1947-ben alapított Allensbach (Institut für Demoskopie Allensbach – IfD) végezte, amelynek vezetője, Renate Köcher a FAZ-ban közölt kutatási beszámolójában kiemelte: válságos időkben sok múlik azon, hogy az emberek mennyire bíznak magukban, és mennyire erős az a meggyőződés, hogy a jövő a megfelelő döntésekkel és intézkedésekkel pozitívan befolyásolható.
    “Ez a bizalom jelenleg alacsony” – írta, hozzátéve, hogy a lakosság többsége még tíz éves távlatban sem látja jónak az ország jövőjét.
    Ugyanakkor “figyelemre méltó”, hogy a németek többsége bízik a szabadságon alapuló társadalmi berendezkedés teljesítőképességében, annak ellenére, hogy nemcsak Európában, hanem a világon máshol is egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a tekintélyelvű kormányzati formák, amelyek egyre inkább az elnyomásra támaszkodnak. Ezt jelzi, hogy mindössze 16 százaléka gondolja úgy, hogy hosszú távon a tekintélyelvű rendszerek érvényesülnek, és a lakosság 60 százalékának az a meggyőződése, hogy “a szabadság és a demokrácia nyugati vezéreszméi győzedelmeskednek”.
    Még szélesebb körű az egyetértés abban, hogy a demokráciák jobban meg tudnak birkózni a jövő nagy kihívásaival. Így vélekedik a német lakosság 73 százaléka, és csupán 9 százalék gondolja azt, hogy inkább a tekintélyelvű rendszerek alkalmasak a jó jövő kiharcolására.
    A többség ugyancsak egyértelműen igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy előbbre való-e a szuverenitás és a szabadság védelme, mint a béke biztosítása mindenáron. Mindössze 22 százalékuknak mondta azt, hogy a béke a legfontosabb, még akkor is, ha ez a behódolást jelenti.
    “Nem mindegy azonban, hogy a saját szabadságunk védelméről vagy egy másik ország támogatásáról van-e szó” – mutatott rá Renate Köcher, kifejtve: a német lakosság úgy érzi, hogy jelentős kárt szenved Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben, ugyanakkor nem gondolja, hogy a háború fenyegetheti a saját szuverenitását és szabadságát.
    Ez a jelenség “még nagyobb kihívássá teszi” az Oroszország elleni európai uniós szankciók támogatottságának fenntartását, “különösen akkor, ha a járulékos károkat az eddiginél is erősebben megérzi majd a lakosság” – írta Renate Köcher. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!