Március 19,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A türk-magyar érzelmi kapocs

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,018,900 forint, még hiányzik 1,981,100 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Most is az a rendkívüli helyzet van előállva, hogy nem jutok szóhoz. Ehhez az alattam lelhető elvtársi-bajtársi közleményhez egyetlen dolgot tennék hozzá, azt is kizárólag a magam nevében: engem egyáltalán nem fűz különleges érzelmi kapocs egyetlen türk országhoz sem.

Tessék szépen elolvasni a közleményt, minden szava aranyat ér.

A keleti nyitás politikája bevált, és Magyarország sokat profitált a türk országokkal folytatott gazdasági együttműködésből – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Baghdad Amreyevvel, a Türk Tanács főtitkárával közös sajtótájékoztatóján hétfőn Isztambulban.

 Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és tizenegy év után elmondható, hogy a stratégia – a bírálatok ellenére – bevált – mondta a tárcavezető.
    Kiemelte: az idei év volt a harmadik, amikor a keleti országokból érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, miközben az exportpiacokat is jelentős mértékben bővítettük.
    A miniszter aláhúzta, hogy a keleti nyitáson belül különös jelentősége van a türk világgal folytatott együttműködésnek. Magyarországot különleges érzelmi kapocs fűzi a türk országokhoz, hiszen történelmi-kulturális örökségünkben számos közös pont található – fűzte hozzá.
    A felek közötti bajtársias szolidaritás a koronavírus-világjárvány legnehezebb időszakában is megjelent: a Türk Tanács öt tagállama közül négy segített Magyarországnak az első hullámban a védekezéshez szükséges egészségügyi eszközök rendelkezésre bocsátásával – emelte ki Szijjártó Péter. A második hullám során pedig már mi is tudtunk segíteni, miután felépültek a magyar kapacitások – mondta.
    Rámutatott: tíz év alatt 77 százalékkal nőtt a magyar export a Türk Tanács tagállamaiba, azaz Azerbajdzsánba, Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Törökországba és Üzbegisztánba. Eközben a kereskedelmi forgalom megduplázódott, és csak idén eddig 43 százalékkal nőtt a magyar kivitel ezekbe az országokba – tette hozzá.
    A tárcavezető megjegyezte: a Türk Tanács országaiba irányuló export növekedése jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság kívánt mértékű növekedéséhez.
    Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország csatlakozik a Türk Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségéhez, amelynek következő üzleti fórumát Budapesten szervezik szeptemberben. Emellett az ország részt vesz a Türk Befektetési Alap és a Türk Fejlesztési Bank létrehozásában – közölte.
    A magyar vízgazdálkodás és agrártechnológiák exportja is lendületet kap, miután létrehozzák a Türk Tanács Aszálymegelőzési Intézetét, amelyben Magyarország is fontos szerepet vállal – jegyezte meg a miniszter.
    Hozzáfűzte: a magyar felsőoktatás egyre népszerűbb a Türk Tanács tagországaiban élő fiatalok körében, a Magyarország által az öt ország hallgatói számára felajánlott 870 ösztöndíjra körülbelül hatszoros volt a túljelentkezés.
    Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország nem azért csatlakozott a Türk Tanácshoz, hogy bővítse azoknak a szervezeteknek a listáját, ahol megfigyelőként van jelen, hanem azért, mert úgy látja, hogy a világgazdaság jövőbeni növekedéséhez ez a térség nagyban hozzá fog járulni.
    Aki a világnak ebben a részében hamar meg tudta vetni a lábát, az sokat profitálhatott belőle – hívta fel a figyelmet a miniszter. Magyarország elsőként csatlakozott a tanácshoz megfigyelőként, és ma már ez számokban is mérhető előnyökkel jár számára – mutatott rá.
    A tárcavezető ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: magyar vállalatok részt vesznek Hegyi-Karabah közlekedési, egészségügyi, szociális és vízügyi infrastruktúrájának újjáépítésében. Az együttműködés a Magyar-azeri Gazdasági Vegyesbizottság keretein belül történik, és az Eximbank 100 millió dolláros hitelkeretet biztosít az újjáépítésben részt vevő magyar cégek számára.
    Szijjártó Péter egy Magyarország esetleges jövőbeni afganisztáni szerepvállalását firtató kérdésre válaszolva megjegyezte: számítani lehet rá, hogy tömegek indulnak meg Afganisztánból, ha a tálibok átveszik az uralmat az országban. Aláhúzta: a NATO-csapatok kivonulását követően valahogyan biztosítani kell, hogy ez ne történjen meg, és az ország ne váljon a terrorizmus és a migráció melegágyává. Ennek mikéntjéről egyelőre zajlanak az egyeztetések, de Magyarország kész hozzájárulni ahhoz, hogy a migrációs hullámokat Európa határaitól minél távolabb állítsák meg – nyomatékosította a tárcavezető. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!