Március 19,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A pék sem ünnepli magát azért, mert kisütötte a kenyeret

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,018,900 forint, még hiányzik 1,981,100 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ez megint olyan hír, ami akár jó is lehetne, ha bármi üzemszerűen működne ebben az országban. A vidék nagyobbik része (nem csak a kis falvak) leszakadóban van folyamatosan. Azokban a térségekben látszik fejlődés, ahová sikerült odatelepíteni a multikat, jellemzően összeszerelőüzemek formájában. Azok az üzemek képesek felszívni a környékről a munkaerőt, de távolabbra nem terjed a hatókörük. Ahol nincs elérhető közelségben ilyen üzem, ott a többségnek marad a közmunka, már akinek az is jut.

Fontos a mellékúthálózat fejlesztése, de nem látom be, ez miért került be ebbe a programba. Az állami feladat, eddig is az volt. Nem lehetne esetleg, hogy az állam teszi a dolgát, a kormány pedig nem döngeti a mellét olyasmikért, amit egyébként is kötelessége elvégezni? A pék sem ünnepli magát azért, mert kisütötte a kenyeret, a buszsofőr sem, amiért nem okozott tömegkatasztrófát, hanem célba értek az utasok.

A kis falvak legsúlyosabb gondja nem a templom romos, vagy felújított állapota, hanem elsősorban a megélhetési nehézségek. Ha nincs munka, nincs pénz. Ha nincs pénz, fizetőképes kereslet sincs (a közpénzből megfinanszírozott kisboltok sem feltétlenül fognak tudni életben maradni), pénz nélkül vállalkozni sem lehet, de ha vállalkozik is valaki, csak akkor tud működni a dolog, ha van, aki meg tudja fizetni a szolgáltatást. A kis falvakban alapvető hiányosságok vannak, nincs orvos, gyógyszertár és főként, midenek előtt nincs megfelelő oktatás. Egy kis falu iskolájából kikerülő gyereknek minimális esélye van érettségit, pláne diplomát szerezni. Eddig sem volt egyszerű falun élni, de mióta az egyetemre kerülés elengedhetetlen része lett a nyelvvizsga – amihez és bizony más tárgyakhoz is különórákra van szükség -, aminek a feltételei a legtöbb apró településen nem adottak, a szülők finanszírozni sem tudnák, már a születéskor eldől a gyerekek jövője. Ahogy az idősek és betegek sorsa is nagyban függ attól, hol élnek. Mire egy rákbeteg ember orvoshoz kerül, mire sikerül megfelelő diagnózist felállítani, sok esetben késő.

Az oktatás és az egészségügy okos és hatékony átszervezésével, a településeken a helyi vállalkozások ösztönzésével lehetne valóban tenni valamit a vidék jövőjéért, nem templomok felújításával és nem kamu-programokra kiszórt százmilliókkal. Szerintem.

Több mint 250 milliárd forintot fordított idén a kormány a vidéken élők életminőségének javítására – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten.

Gyopáros Alpár a program idei évét értékelő sajtótájékoztatón felidézte: a magyarországi népesség egyharmada, közel 3,2 millió ember él ötezer fősnél kisebb településen. Mivel a tapasztalatok szerint a falvakban élők életminősége elmarad a nagyobb településen élőkétől, komplex programot indított a kormány 2019-ben a vidéken élők életminőségégnek javítására.
    Hozzátette: a cél az, hogy az életminőség javításával megállítsák a falvak drasztikus népességszám-csökkenését. Mint mondta, a települések jelentős részén ezt elérték, a 250 csökkenő népességszámú településből tavaly már több mint ezerben nőtt a lakosok száma.
    Mint mondta, idén 15 pályázati kiírás jelent meg a Magyar falu programban, ezek révén több mint 80 milliárd forinttal segítették a falusi önkormányzatokat, civil szervezeteket és egyházközségeket.
    Elmondta: ebben az évben 860 falusi utcát fejlesztenek a program keretében, 400 településen szerezhetnek be az utakat karbantartó kommunális eszközöket, 350 játszótér épül vagy újul meg, 200 településen falu- vagy tanyagondnoki buszokat szereznek be, több száz településen pedig faluházakat, óvodákat, szolgálati lakásokat tudnak felújítani, kialakítani. Megjegyezte: a program indulása, 2019 óta 20 ezer nyertest hirdettek ki, és nekik mintegy 200 milliárd forint támogatást biztosítottak az elmúlt három évben.
    Szólt arról is, hogy idén kétszázzal bővült azoknak a településeknek a száma, ahol igénybe lehet venni a falusi csokot, a program népszerűsége töretlen, a 2019-es indulástól kezdve közel 25 ezer kérelmet fogadtak be a pénzintézetek, vagyis ennyi család kezdhetett hozzá otthona bővítéséhez, felújításához.
    Gyopáros Alpár kiemelte: a Magyar falu program fontos eleme a falusi útalap, amely az állami mellékúthálózat megújítását szolgálja. Az idei év végéig háromezer kilométer út fejlesztése kezdődik el vagy történik meg, jövőre pedig további 1500 kilométer mellékút felújítását tervezik.
    A kormánybiztos szólt arról is, hogy idén már piaci szereplőket is támogatnak a programban, a falusi mikro- és kisvállalkozások 2-10 millió forintot igényelhettek telephelyfejlesztésre, eszközbeszerzésre, működési költségek finanszírozására. A pályázat keretösszege 25 milliárd forint volt és a kormánybiztos jelezte, várhatóan tovább bővül a program a jövő év elején.  
    Elmondta azt is, több mint száz új falusi bolt nyitását és többezer bolt fejlesztését tudják támogatni, az erről szóló döntés ősszel várható.
    A Falusi civil alap pályázatairól szólva elmondta, a tavalyi siker után idén is meghirdették azt, és 1500-nál több nyertest tudtak kihirdetni, a pályázók között ötmilliárd forintot osztottak szét.
    Gyopáros Alpár jelezte: felmérték, melyek azok az állami tulajdonú ingatlanok, amelyekkel az ingatlan kezelőjének nincs hosszútávú célja, hogy azokat a kistelepülési önkormányzatoknak átadják. Mint mondta, hamarosan a kormány elé kerül az erről szóló javaslatuk, az Országgyűlés döntését követően jövő év elején 600-nál több település 1500 ingatlant vehet át az államtól hasznosításra.
    Elmondta azt is, a kormány egy-egymillió forinttal támogatja az ötezer lélekszámúnál kisebb településeket rendezvényük, falunapjuk lebonyolításában. Emellett a MÁV Zrt.-vel közösen, kétmilliárd forint keretösszegű programot indítottak a kistelepülési vasútállomások felújítására. A programban közel 30 településen már meglévő állomásépületet újítanak fel vagy építenek újat, 230 településen pedig egyéb beruházásokkal segítik a komfortosabb utazást.
    Gyopáros Alpár jelezte: a jövő évi költségvetésben biztosított a program folytatásához szükséges forrás. Kiemelte: a program indulása óta 600 milliárd forintot költöttek a Magyar falu programra, a forrás évről évre nő, 2019-ben 150 milliárdot, tavaly 200 milliárdot, idén 250 milliárdot, és jövőre még ennél is többet szándékoznak. (MTI)

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!