„Matolcsy György fél (…), és ez sokba kerül az országnak” – fogalmazott a szocialista politikus. Burány Sándor szerint az MNB pisztolyokat és lőszereket vásárolt, Matolcsy György pedig volt nemzetbiztonsági szakértőkkel veszi körül magát, holott ilyen mértékű biztonsági kiadásokra a jegybank tevékenységéhez nincs szükség.
MTI
Az a baj, hogy az is sokba kerül az országnak, ha Matolcsy György nem fél. Sőt, igazán az kerül sokba, hogy a hatalmon lévők nem félnek. Sem a lebukástól, sem a számonkéréstől, sem a következményektől nem tartanak. Bár ez már talán múltidőbe tehető, mert az egyre agresszívabb támadások akár a sajtó, akár a civil szféra irányába nem a bátorság apró jelei, hanem a rettegés lenyomatai.
Azt nem tudom, hogy Matolcsy György azért fél-e, mert felmérte a tettei várható következményeit, vagy mert egyszerűen paranoiás. Mindenesetre nem vall kirobbanó lelki egészségre, ha egy pici ország pici jegybankelnöke 112 darab pisztoly, 200 ezer lőszert rendel a bátran magánhadseregnek nevezhető, volt kémekkel és kommandósokkal dúsított őrsége számára.
Kire akarnak vajon vadászgatni a fiúk? Pláne 200 ezer tölténnyel? Nem lenne itt az ideje szólni az unortodox zseninek, hogy egyrészt nincs háború, másrészt pedig a bank vagyona nem aranyrudakban van elvermelve a bank pincéjében? Harmadrészt pedig célszerű lenne megmutatni egy hozzáértő agydokinak, mert elég vészterhes, hogy olyan valakinél van a kassza kulcsa, aki frászt kap az emberektől.
A másik verzióm erre a nagy fegyverkezésre, hogy dolgozik Matolcsy tudatalattija, vagy elnyomott lelkiismerete, vagy valami hasonló kórság gyötri. Ha nem akarja, akkor is rendre megszólal a fejében egy hang: baj lesz ebből, Gyuri!
Az az érzésem, nincs egyedül a jegybank nagyra becsült elnöke az egyre fokozódó rettegés hímes mezején, szoronganak már ott néhányan és folyamatosan jön az utánpótlás. Van egy pont, ami után már nem ad biztonságérzetet sem az összeharácsolt vagyon, sem a rokoni-baráti védőgyűrű, sem a törvények felett állás téves reménye. Arra sem nagyon érdemes karriert építeni, hogy baj esetén kifut a világból valaki és a Föld nevű bolygó egy szegletében békésen éldegél foga hulltáig. Kicsi lett a világ. A lelkiismerete elől pedig senki nem tud elfutni, azt viszi magával. Akkor is, ha egyébként nincs neki ilyen, vagy ha van is, soha nem használta. Mert a tudat, hogy bizony valami olyasmit csinált az ember, ami szégyenkezésre ad okot, pláne olyat, ami büntetőjogi kategória, senkit nem tesz nyugodttá.
Tehát akár így, akár úgy, mással nehezen magyarázható, miért fegyverkezik Matolcsy György, mint a félelemmel. Minden erőlködés ellenére naponta derülnek ki disznóságok. Hol egy kis Rogán, hol egy sötét nagyúr borul ki a szekrényből és sokan tisztában vannak azzal, hogy az ő szennyesük is ott virít valamelyik fogason. Ha és amikor úgy alakul a politikai helyzet, hogy el kell számolnia a kormánynak a ténykedésével, bizony sok mosatlan lepedő fog még onnan kipotyogni, mégpedig monogramos lepedő.
Bármennyire ravasznak hiszi magát az, aki visszaél a helyzetével – függetlenül attól, vezetőként, talpnyalóként, szekértolóként, firkászként, vagy gyáva hallgatásával működött közre a rombolásban – mindenkinek el kell számolnia egyszer. A kimondott és leírt szavakkal éppen úgy, mint a ki nem mondott, le nem írt szavakkal. És el kell számolni a közvagyonnal is. A pénz természete már csak olyan, hogy nyomot hagy maga után, mint csiga a kövön.
Félnek a fiúk, ez tisztán érezhető. Matolcsy még nem tudja, de a fegyverekkel, töltényekkel, hírszerzőkkel és kommandósokkal semmit nem ér, mert senki nem akarja fizikailag bántalmazni. Csak elszámoltatni. Az pedig nem fegyverekkel történik, értelemszerűen fegyverrel nem kivédhető. Én azért mindenesetre jobbulást kívánok a jegybank elnökének, bár az én kívánságaim nem sokat javítanak az ő és a többiek állapotán. Nem baj, jó ez így is.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!