Március 29,  Péntek
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A fideszes polgártársak ükunokái is nyögni fogják, nyugi

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Borzasztó jó reggelt kívánok az Európa legélhetőbb, legbiztonságosabb országában és a világ kevésbé szerencsés helyein élőknek egyaránt! Az előbbieknek rögtön az elején ellelkendezném a KSH sikerjelentésén felbuzdulva, hogy mennyire jó nekik, ha esetleg nem érzik a saját bőrükön. Amellett, hogy az éleslátású közgazdászzseni és unortodox jegybankelnök öblös nagy feltételes módban ugyan, de már látja is azt a bizonyos év égi egy számjegyű inflációt (értsd: Összehangolt és fegyelmezett gazdaságpolitikai lépésekkel minden esély megvan az év végi egy számjegyű infláció elérésére), az a helyzet állt elő –  szerintem az összehangolt és fegyelmezett kormányzati gazdaságpolitikai lépésektől egyáltalán nem függetlenül -, hogy mimagyarok fizetése sokkal kevesebbet ér, mint egy évvel korábban. Édes anyanyelvünkön ez azt jelenti, hogy a saját maguktól minden áldott nap megvédett magyaremberek béreinek emelkedése képtelen lépést tartani a brutális orbáni inflációval, a teljes állásban keccsölő polgártársak fele nettó 295 ezer forintnál kevesebbet visz haza havonta. És ugyan az euróhoz képest kivételesen szinte izmosnak, fickósnak számít mostanság a forint, a magyarok felének havi jövedelme így sem éri el a 790 eurót, ami a nyomasztó gazdasági prognózisok valóra válása esetén lesz még jóval kevesebb is.

Akit ez megnyugtat, kielégít, örömmel tölt el, vagy felfokozott izgalmi állapotba hoz, az tegye hozzá rögtön, hogy bezzeg ha Gyurcsány lenne, akkor fizetés se lenne, kussoljatok, büdöslibsik. Akit ez nem nyugtat meg, ellenben megkeseríti az életét, annak fogalmam nincs, mit tudnék tanácsolni azon kívül, hogy nézzen bizakodva a jövőbe, ahogy a legnagyobbak javasolták. Lennie kell ugyanis egy pontnak, ahonnan nem lehet már lejjebb csúszni. Valószínűnek tartom, bármilyen közhelyes is, hogy teljesen bele kell állni a földbe ahhoz, hogy egyáltalán esély legyen féltérdre állni, és elkezdeni visszakapaszkodni az emberi civilizációba. Ahol a nép nem a választott (és soha meg nem választott) képviselőin és kék plakátokon keresztül tapasztalja a jólétet, hanem a saját bőrén. Nem állítom, hogy ehhez nem kell kihalnia néhány generációnak, de soha senki nem ígérte, hogy kívánságműsor az élet, úgy tűnik, nekünk ezt dobta a gép. És különben is sokkal rosszabb is lehetne, mert máshol például üldözik és gyilkolják a keresztényeket, átoperálják a férfiakat nővé, az át nem műtött férfiaknak szülniük kell, és a renitens forradalmárok pofájába nem könnygázt fújnak – teljesen arányosan az általuk elkövetett bűncselekményekkel -, hanem sósavat öntenek.

Ja, hogy a magyar gyerekek jelentős része itt és most szegénységben és mélyszegénységben él, hogy a fejlődésükhöz szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, hogy az európai uniós országok között ezzel a szégyenletes teljesítménnyel – az alacsonyabb végzettségű szülők gyerekeinek 78%-a nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges megfelelő élelmiszereket például – harmadik helyen áll Magyarország? Ez nem probléma, nem elég, hogy a nemváltó műtétektől és a genderbuzilobbitól megvédte őket Kocsis Nembuzeráns Máté és az ő pártja? Ja, hogy nincs nemhogy két pár, de egy pár tisztességes cipőjük se, hogy a húst, a tejterméket, a friss gyümölcsöt, zöldséget leginkább képen látták? Hát hol van ez ahhoz képest, hogy esetleg olyan tartalmak kerülnek eléjük, amelyek az elfogadást, a más emberek mássága iránti toleranciát hirdetik? Na ugye.

Nézzünk bizakodva a jövőbe, hiszen semmi probléma nincs, minden sínen van, választott és meg nem választott népnyúzóink pont ráérnek az igazán fontos dolgokkal foglalkozni két kétharmaddal megnyert választás és két pápalátogatás között. Mi meg ugye nem gondoljuk komolyan, hogy miközben Európa szégyenpadjára ültették az országot szinte minden tekintetben – az inflációtól a korrupcióig, a gyermekszegénységtől a Moszkva-párti erkölcstelenségig -, majd az álproblémákkal hadakozó divathőskeresztények pont arra a kérdésre válaszolni fognak (nem fognak!), hogy mekkora összegbe fog kerülni a magyar államnak a pápa védelmének biztosítása, és az egész közel egy hétig tartó, semmivel nem magyarázható indokolatlan lezárása a fővárosnak? Ahol 3 ezer milliárd forintnyi köddé vált manyup-pénz vagy 300 milliárd forintnyi horkolásgátló vagy a legdrágábban beszerzett ötször olcsóbb véres orosz gáz zsinórban négy kétharmadot hozott nekik, majd pont a pápalátogatásra elköltött adófizetői pénzekről fog beszámolni Semjén Zsolt? Hogyne. Cserébe majd mutogatnak a forgalmi dugók miatt alkalmatlan főpolgármesterre. A közpénz eddig sem az a kategória volt, amelynek átlátható elköltéséhez bármilyen kormányzati érdek fűződött volna, oszolj, alattvaló! Most már tényleg csak abban reménykedem, hogy végre megérkezik a pápa, majd épségben, egészségben távozik a pápa, és az ízléstelenül felfokozott izgalmi állapotba rándult divathőskeresztények kedélyei csillapodnak valamelyest, mert egészen gyomorforgató, amit a pápalátogatásra felkapaszkodott politikai haszonlesés oltárán művelnek.

És igen, ráérnek az igazán fontos dolgokkal foglalkozni. Ez a kolléga által tegnap reggel röviden taglalt büntetőtörvénykönyv módosítás, amit Kocsis és Halász a nevére vett, minden kétséget kizáróan a gecinikus trollkormányzás netovábbja. Hogy ilyeneket leírnak, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását fontos értéknek tartja, meg hogy figyelembe veszi az Emberi Jogok Európai Bírósága egybehangzó és következetes álláspontját, meg egyáltalán hogy saját magukkal egy lapon emlegetik a demokratikus közvélemény kialakulásának szükségességét és a szabad tájékoztatás jogának gyakorlását. Mindezt egy olyan országban, ahol a miniszterelnök és bandája egy évtizede következetesen kerüli a demokratikus vitákat, a független nyilvánosságot, okádva köpködik és verőemberekkel, valamint válogatott testcselekkel tartják távol maguktól azokat, akik nem feltétlenül olyan kérdéseket tennének fel nekik, amelyekre pozitívan lehet válaszolni. Egyszerűen nincsenek rá civilizált szavak. Miután a Kocsis és Halász szolgamédiája főállásban rágalmaz és gyaláz politikusokat – az asszonyveréstől a szomszédja megöléséig hosszú és undorító a sor -, miután tíz éve futószalagon bukják el a becsületsértési és rágalmazási pereket, a nertársak kifogytak a mások pénzéből, tényleg nem kell ezt túlmagyarázni: minek fizessenek egy rakás pénzt, amikor magukra és a népnyúzó, álnok, erkölcstelen hatalmukra is költhetik? Eddig sem az ellenségeik ellenében hazudtak, rágalmaztak és gázoltak bele emberek becsületébe, hanem éppen az ellenségeik érdekében. Hogy az ellenségnek jobb legyen. Úgyhogy majd mostantól ők eldöntik, hogy pontosan mi minősül a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadásának, ami alapján indokolt büntetni. Jogászkormány, az.

Azt nem tudom, hogy a Vatikántól akarnak pénzt kuncsorogni, ahogy szintén tegnap reggel felvetődött, de az látszik, hogy miután sajnos az orosz kémbanktól a tudjukkik finom, ámde félreérthetetlen figyelmeztetésére meg kellett válniuk (holott ők mindig is meg akartak válni tőle), nemcsak akkumulátornagyhatalmat csinálnak az országból, hanem kínai bankok lerakatát is. Tegnap olvastam éppen, hogy az állampárt újabb kínai óriásbank Magyarországra települését intézte el nekünk. Igazuk is van, ha már nincs Putyin elvtárs kémbankja, mi bajunk lehet a kínai bankoktól, ha már úgyis Kína hiteléből vettük meg a Vodafone-t a NER-nek, aminek a nyereségéből majd jól megemelik a pedagógusok bérét, ugye. Hogy mekkora pénzügyi és politikai felára lesz ennek, az teljesen mindegy, miután nem Tiborcz István Orbán Ráhel által megújított arculatú Gránit Bankja fogja visszafizetni. Ugyan számos elrettentő példája van annak világszerte, hogy minő fasza dolog Kínának eladósodni, de kit érdekel. Minél többe kerül a rezsim fenntartása, annál jobb. Nekik. Ha az EU nem virítja a lóvét, ami jár nekünk, adnak a drága kínai pajtások, akiknek – gondoljunk már bele a maradék ép eszünkkel – mekkora piac ez a már rég nem tízmilliós ország. Aztán valaki, valamikor visszafizeti a nyolcvanhatodik kínai óriásbank Magyarországra települését, és a pénzéből finanszírozott állampárti választási kampányokat. Igen, a fideszes polgártársak ükunokái is nyögni fogják, nyugi.

De ne csüggedjünk, hiszen ahol (ahol = Európa szegényházában) egy bukott csempésből lett elvtelen kamaraelnöknek kinéző vérostoba pártkatona csuklóból lehülyézhet parlamenti képviselőket, mondván, hogy szerinte (értsd: bukott, tehetségtelen vállalkozó szerint) nem értenek a gazdaságszervezéshez, de majd ő segít nekik megtanulni, ott azért nemcsak az a néhány lehülyézett képviselő sara az, hogy a csőcselék az úr. Ezzel a gondolattal be is rekesztem magam, csak előbb üzenném cizellált, disztingvált, trágárkodásra sosem vetemedő trollrajongóinknak, hogy valóban nem igaz, hogy Magyarországnál szarabb hely a világon nincs, de ez senkit, a tizenhárom éve kétharmaddal magát törvényesen szarrá lopó rezsimet pláne nem ment fel az alól, hogy önmagához képest ez az ország még soha nem volt ilyen mélyen. A rendszerváltás óta biztosan nem. Pedig sokan sokat tettek azért, hogy felemelés helyett lejjebb rugdossák. Beleértve a Szijjártó miniszter mellett/mögött a szingapúri vadhajnalban nyúzott fejjel a semmibe meredő Kóka Jánost is. Ámen.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.