NEHAZUGGY

Lassan kőbunkóval verjük agyon egymást egy falat kenyérért, egy marék tüzelőért, vagy egy jobb helyért a békemeneten

Swan Edgar | 2023. Április 17, Hétfő | 8:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Nincs az a megrakott szekér, amire ne férne még egy lapátnyi trágya. Ez lehet titkon a kormány vezérmondata, mással nem igazán magyarázható a suttyomban áttolt törvény, mely remekül alkalmas lehet arra, hogy ellehetetlenítse a meleg párok életét akkor is, ha egyszerűen csak emberi módon élni szeretnének, akkor főként, ha gyermeket nevelnek. Igaza is van a kereszténykonzerv országvezetésnek, nehogy már szeretetben és biztonságban nőhessen fel egy gyerek úgy, hogy két apja, esetleg két anyja van! Igaz ugyan, hogy a homoszexualitás nem fertőző, ha a gyerek heterónak született, akkor heteró felnőtt lesz belőle, legfeljebb elfogadóbb, megértőbb, nyitottabb ember lesz, mint az, aki – ha nincsen szerencséje, és olyan családba sikerül születnie – végignézi, ahogy a szülei ölik egymást akár alkohol, akár drog, akár gyűlölet okán. Ez utóbbi illeszkedik a hagyományos magyar családmodellbe, az előbbi nem illeszkedik. Ha jól gondolom, a hagyomány része, így törvényileg védendő az is, hogy úgy adnak nevelőszülőkhöz kicsi gyerekeket – mert inkább nekik, mint a buziknak vagy egyedülállóknak, akik csak egy fokkal jobbak, mint a melegek -, hogy nem igazán ellenőrzik, rendben van-e minden. Más okot nem lelek arra a jelenségre, amivel egyre többször szembesülünk. Az országot legújabban felkavaró eset is ezt igazolja, és nem az első mostanában. Egy kétéves halott kisfiú a csomagtartóban, egyéves húga zúzódásokkal, mindkét gyerek alultáplált, nevelőszülők gondjaira bízta őket az állam. Az ellen talán nincsen mit tenni, ha egy nevelőszülő váratlanul elborul, és agyonveri a gondjaira bízott kicsit, mert az sír, rosszalkodik, bármi módon úgy viselkedik, ahogy egy gyerek egyébként is viselkedni szokott akár hagyományos, akár szivárványcsaládban nevelkedik. Talán nincs mit tenni ellene, de talán van. Ha szakemberek szűrnék azokat, akik nevelőszülőnek jelentkeznek, talán időben észrevennék az intő jeleket. Ha időről időre ellenőriznék a nevelőszülőket, talán nem fordulhatna elő, hogy éheztetik a gondjaikra bízott gyerekeket. Mert alultáplált nem egy hét alatt lesz valaki. Még egy gyerek sem, akit törvényileg, kormányilag és nemzetileg véd a keresztény kormány. A melegektől, és senki mástól. Azzal Varga Juditnak és az ő minisztériumának véletlenül sincs dolga, hogy az elhunyt kicsi anyja egy 17 éves lány (a gyerek két éves volt, ki lehet számolni, hány évesen szült az anya), akinek már három gyereke van. Pintér Sándornak és úgy általában az oktatásnak sincs ezzel dolga, nyilván.

Úgy nézem, megint sikerült feltalálni a melegvizet. Készült egy kutatás, melyből az derült ki, hogy sikeresebbek azok a cégek, melyek partnernek tekintik a munkavállalót. Erre tőlünk nyugatabbra, északabbra és talán délebbre is már régebben rájöttek, de a kutatás eredményének ellenére nálunk aligha kell tartani attól, hogy meghonosodik ez a gyakorlat. Az pedig el sem képzelhető, hogy a kormány – az aktuális, bármelyik kormány az öt Orbán-kormányból, sőt, az egyéb kormányokat is ide számolhatjuk – partnernek, de legalább felnőttnek tekintse a társadalmat. Ezzel emlékeim szerint utoljára Bajnai Gordon próbálkozott, aki naiv módon azt hitte, ha odaül, odaáll a kamera, mikrofon elé, elmagyarázza a népnek, hogy szar van, még ennél is nagyobb szar lesz, de aztán javulás várható, ezért vezetik be ezt, azt és amazt az intézkedést, akkor azt az emberek majd meg fogják érteni. De nem. Mimagyarok nem szeretünk olyat hallani, hogy romlani fog a helyzet, hogy nehéz lesz és közösen kell kimászni a szarból. Bele is bukott Bajnai, lett helyette Orbán, aki mindent megígért, amit csak hallani akart a nép. Ezekből az ígéretekből semmit nem tartott be, sőtpláne az ellenkezője történt, de ameddig a propaganda el tudja hitetni a lebutított, erőskezű uralkodóra vágyó egysejtűekkel, hogy jól élnek, addig nincsen gond. Egy nagykorú, felelősen gondolkodó társadalom képes értéket termelni, előbbre tudja vinni az országot, fel tudja emelni az elesetteket, egy kiskorúsított, lebutított, jogfosztott társadalom ilyesmire nem képes. Igaz, kormányt váltani sem tud, és ez az, ami egyedül fontos ebben az országban. Akkor is, ha lassan kőbunkóval verjük agyon egymást egy falat kenyérért, egy marék tüzelőért, vagy egy jobb helyért a békemeneten. Aki nem óhajt integrálódni ebbe a rendszerbe, annak nyitva áll a határ (még), lehet indulni a melegeknek, értelmiségieknek, törekvő fiataloknak, középkorúaknak és majdnem fiataloknak, munkájukból emberi módon élni akaróknak. Arra pedig jobb nem gondolni, hogy amikor elég embert sikerül elüldözni, ki fogja megtermelni a csokra, közmunkára, nyugdíjra valót. Mert hogy a politikából élők akkor is remekül meglesznek, az biztos, a strómanok is gazdagodnak akkor is, amikor egymást eszik meg a hívek. Jó lesz ez. Csak a migránsok ne jöjjenek, és a gyerekeket ne műtsék át az óvodában. A többi nem számít.

Magyarország példás gyorsasággal követte Lengyelországot abban a döntésében, hogy a nagyon olcsó ukrán gabonát és egyéb mezőgazdasági termékeket átmeneti jelleggel kitiltja az országból. Az indoklás szerint azért, mert ezek a termékek – jelesül a gabona, ami itt rekedt az országban – nagyon olcsó, és letörte a magyar termelők árait. És attól olyan olcsó – hangzott az indoklás -, mert mindenféle olyan vegyszert használnak, amit az unióban már nem lehet. Jelzem, a magyar gazdák is ilyen vegyszereket használnak, még igencsak nem sikerült kivezetni őket. Node. Függetlenül attól, hogy én mit gondolok a piacvédelemről, a termelőkről, a kormány hozzáértéséről, és függetlenül attól, hogy az Európai Unió máris jelezte; nem lesz ez így jó, srácok! van nekem egy dilemmám. Ha az olcsó ukrán búza letörte a magyar gabona árát, hogy lehet majdnem 1000 forint egy kiló kenyér? Ha nem lesz olcsó ukrán gabona, akkor mennyibe fog kerülni a kenyér? 2000 forintba? Az kinek lesz jó? Mert a vásárlóknak nem, az egészen biztos. Ezért baj az, amikor a kormány – a rá jellemző tökéletes hozzá nem értéssel – beavatkozik a piaci folyamatokba. Természetesen meg kell védeni a hazai termelőket, mert Mészáros és Csányi mégsem mehet csődbe. De az azért nem a legjobb megoldás, hogy összezárja a kormány a magyar lakosságot a mesterségesen megvédett, így lényegében kontrollálatlan termelői árakkal, aminek végül mi isszuk meg a levét. Mint mindig. Talán ésszerű lenne először gondolkodni, azután intézkedni.

Jó ébredezést, szép napot és szép hetet kívánok mindenkinek! Mi hamarosan jövünk az első beszólással, mint mindig.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!