NEHAZUGGY

Nem bohóckodnak azok, drága miniszter asszony

Tamás Róbert | 2023. Április 6, Csütörtök | 7:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,518,800 forint, még hiányzik 481,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt, kellemes szánkózást, hóember építést és általános didergést kívánok mindenkinek! Tegnap Hadházy Ákos és a Momentum megint kordont bontott, ami arra ösztönözte az utcai harcost, aki egyszerre több nyeszlett libsit is elvisz a vállán, és akinek nem munkatársai, hanem harcostársai vannak, hogy Novák Katalin szoknyájának védelmében sunnyogjon, nehogy valami sorosista újságíró kérdésekkel merészelje provokálni.

Semjén Zsolt állt a sajtó rendelkezésére, miután magához tért a sokkból, hogy bizonyos politikusok nem a gombokat nyomogatják engedelmesen a Parlamentben, a fennmaradó időben pedig nem a szép (személyes) jövőn munkálkodnak, hanem kordont bontanak. Varga Mihály erősen meglepődött, hogy az addig hermetikusan lezárt területre mindenféle népek bepofátlankodtak és zaklatják a békés politikusokat, akik pedig tényleg semmi mást nem akarnak, minthogy hagyják őket békében rabolni, és dönteni az országlakók sorsáról úgy, hogy ezt nem csak számon ne kérhesse senki, de még csak egy újságíró se kerülhessen 50 (jobb esetben 100) méternél közelebb hozzájuk. Erre nem odacsődültek? De. A többieket gyorsan értesítették, a Sas és verebei a Sándor-palotából a Karmelitába vezető folyosót választották bátran, hazafiasan. Mert repülni még nem tudnak. Még. Még. Még.

Személyes kedvencem Varga Judit, aki valóságos erkölcsi iránytűként világítja be a NER ragyogó egét hazánk lehajtott feje fölött. Miután lobogó hajjal, öntudatosan trappolt befelé a Sándor-palota ajtaján – hiába kiabáltak utána segítőkészen, hogy nem ott van a Karmelita bejárata -, majd volt neki bőr az orcáján kiposztolni a közösségi oldalára:

Míg a dollárbaloldal kint bohóckodik, addig a kormányülésen zajlik a munka. Azért dolgozunk, hogy letörjük az inflációt és megvédjük a magyar embereket. (Facebook/Varga Judit)

Nem bohóckodnak azok, drága miniszter asszony. Tudom, hogy szokatlan jelenség, de az a néhány képviselő azt csinálja, amiért oda küldték őket a választóik, amiért a fizetésüket kapják. Eddig kellett volna dolgozni azon, hogy ne szabaduljon el ilyen eszelősen az infláció, mert erről a keményen dolgozó kormány tehet, senki más. A magyar embereket pedig a magyar kormánytól és a NER-től kellene sürgősen megvédeni, mert lassan semmi nem marad, amit el lehetne lopni. Mondjuk az sem baj (nekünk már mindegy), legalább végignézhetjük, ahogy egymást zabálják fel. Jó műsor lesz az, én már nagyon várom. Azt is meg kell ám majd magyarázni – különös tekintettel az igazságügyminiszterre -, hogy egy parlamenti képviselőt hogyan teperhet le a földre egy kupac rendőr. Jogállamilag és nagyon demokratikusan.

Szükség is van egyébként a bátor fideszes képviselők gombnyomogatási képességére, merthogy a parlament elé került Semjén Zsolt (ki más?) javaslata, hogy ugyan már hosszabbítanák meg a háborús veszélyhelyzet miatt szükséges rendeleti kormányzás lehetőségét a miniszterek elnöke számára, nehogy ideges találjon lenni, amiért nem. Ebből is tökéletesen látszik, hogy kicsiny hazánkat minden és mindenki sokkal jobban fenyegeti, mint bármelyik másik országot. Máshol nem volt szükség a tömeges bevándorlás okozta veszélyhelyzet bevezetésére sem, nálunk évek óta érvényben van, és folyamatosan hosszabbítják. Más országokban háborús veszélyhelyzetet sem kellett hirdetni, nálunk de. Merem állítani, ha sikerül rávenni Putyint (aligha észérvekkel), hogy kitakarodjon Ukrajnából, és így ki tud törni a béke, akkor is meg fogják hosszabbítani a rendkívüli jogrendet, mert ha pont nincs is háború, bármikor lehet. Hiszen láttuk. Jobb az nekünk – de főleg a NER-nek -, ha Orbán Viktor bármikor a kezébe ragadhatja a teljhatalmat (amúgy is ott van), és egymaga dönthet mindenről.

Miközben a kormány és a kormánypártok (mind az egy) az ország jobbátételén munkálkodik nagy erőkkel, az aljas gurulódollárbaloldal most is hazánk ellen tör. Nem beárulták az uniónak, hogy itten erdő nélküli lombkoronasétányok épülgetnek, egy faluban mindjárt három is (ebből a háromból csak egy körül vágták tarra az erdőt), és megkérdőjelezik a bekerülési költséget? De. Tehát nem hiszik el, hogy azok a deszkagányolmányok valóban 62-64 millióba kerülhettek, amennyit az uniós adófizetők adtak rá nagy gálánsan. Az egyébként Soros György zsebében lakó uniós szervek megkezdték az ügyben a vizsgálódást, ez alapos okot ad arra, hogy minden rendes hazafi felháborodjon. Mert miféle hazaáruló gazemberek képesek megakadályozni a kormánypárti politikusokat a következmények nélküli lopáshoz fűződő alkotmányos jogának békés gyakorlásában? Filemon Mihály, Nyírmártonfalva fideszes polgármestere (ő a tarvágásos projektgyőztes) roppantul fel van háborodva, és helyreigazítást követel az Átlátszótól, mert ő még nem is kapta meg az uniós pénzt – ez lényegtelen, hiszen megnyerte a pályázatot, az utalás időpontja nem változtat a tényeken -, amúgy pedig nem is 50, hanem 80 méter hosszú a sétány, és tessék tőle bocsánatot kérni. Jajó.

Végezetül – bár ez nem lombkoronasétány, hanem annál sokkal fontosabb dolog – itt egy szép, igazmagyar történet. A választás előtt ártunk és ormányunk a rá jellemző szerénységgel, tehát harsonaszóval, dobpergéssel, üvöltve hirdette ki szívbéli jóságát, és elkötelezettségét mimagyarok irányába, ami abban az esetben diákoknak és pedagógusoknak ingyenesen kiosztandó notebookokban tárgyiasult. Elmesélték azt is, mi hatalmas összeget szánnak az oktatás ilyen formában történő modernizálására, valahány készüléket szét is osztottak a fideszes politikusok, hogy jobban megértse a köznép, ki tesz neki jót, kire kell szavaznia, majd pedig azzal a lendülettel csend lett és azóta is csak a hullaszag terjeng a nagy osztogatás utószeleként. A 24.hu megérdeklődte illetékeséktől, hogy mi ez a méla csend, mire kiderült, hogy hát ők azt uniós pénzből tervezték, és uniós pénz nem érkezik, ezért kissé lelassult a dolog. Ja, hogy uniós pénzből fényezték magukat választás előtt? Mi meglepő! Az sajnos kicsit sem meglepő, hogy annak ellenére, hogy őrült mérető beszerzésről volt szó, valahogy sikerült drágábban megvenni az eddig kiosztott gépeket, mint amennyiért megvehették volna akkor, ha bemennek bármelyik random üzletbe. Érdekes, hogy többnyire a gyártók és forgalmazók komoly kedvezményt szoktak adni az ilyen nagy beszerzésekre, a magyar állami beszerzések esetében ez nem simán csak nem igaz, hanem ennek az ellenkezője igaz. Minél többet veszenek, annál magasabb a darabár. Azért jobb helyeken a hatóság ki szokta deríteni, kinél köt ki a magas vételár és a tényleges bekerülési ár közötti különbözet. Nálunk persze ez elő nem fordulhat, itt biztosan nem erről van szó, hanem így hozta az élet, el vagyunk átkozva, vagy valami. De legalább már tudjuk, hogy uniós támogatás nélkül nem csupán a pedagógusok bérét nem tudja emelni a magyar kormány, de még notebookot sem tud venni a gyerekeknek. Szép.

Jó ébredezést a még szendergőknek! Akik már ébren vannak, azoknak vidám napot!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!