Oroszország kelet-ukrajnai, alig leplezett beavatkozása és a Krím annektálása nyomán az Egyesült Államok kormánya többrétű szankciót vezetett be az országgal szemben. A szankciók keretén belül, személyekkel szemben alkalmazták az un. Magnyitszkij-törvényt, de jelentősebb hatása lehet a pénzügyi és üzleti tevékenységet érintő korlátozásoknak. Tekintettel arra, hogy az orosz olaj- és gázipar az ország nemzeti össztermékének 26 %-át állítja elő és a szövetségi költségvetés legnagyobb befizetője (45 %), ezért az iparág működését és export kapcsolatait jóval érzékenyebben érinthetik a szankciók, mint az talán első pillanatban látszik.
Az orosz vállalati szakemberek és szakértők egy része azonban csekély jelentőséget tulajdonít az iparágat is érintő szankcióknak, mert ez csak a költséges technológia import csökkenését fogják eredményezni és a vállaltokat a műszaki innováció fejlesztése felé mozdítják el. Mások – talán szélesebb látótér alapján – jóval borúlátóbbak, mert a szénhidrogén ágazat nem elhanyagolható mértékben külföldi pénzügyi befektetéseket is tartalmaz és tagadhatatlan függősége a külpiacokon elérhető technológiáktól. Nyilvánvalóan mindkét gondolkodás tartalmazza az igazság elemeit.
A pénzügyi és gazdasági szankciók a nemzetközi életben nem számítanak ritkaságnak. Egyes esetekben (pl. Irak vagy jelenleg Irán) a rendszer működőképességének aláásása volt a cél, azonban ez valójában ritkán fordul elő és kiterjedt nemzetközi konszenzust igényel. Gyakoribbak azok az intézkedések, amelyek úgy szankcionálnak, hogy hatásuk időben elnyújtott legyen és inkább a jövőbeli fejlődési lehetőségek korlátozását eredményezik. Úgy látszik, hogy a 2012 óta, több szakaszban, Oroszország ellen (nagyon általánosítva fogalmazva) életbe léptetett amerikai szankciók határozottan ilyen irányultságúak. (Tegyük hozzá, hogy a szankciók csekély, bár nem elhanyagolható részei annak a szkanderezésnek, amit a két, egyenként is kontinens méretű ország folytat egymással. Oroszország geopolitikai lépései elég borsot törtek már az amerikaiak orra alá.)
Ezek az intézkedések sem Oroszországot, sem a globális olajkereskedelmet azonban nem destabilizálják, erre végképp alkalmatlanok. Viszont jelentős mértékben hatással lehetnek az ország jövőbeni olaj- és gázkitermelésére, annak fejlődési ütemét lassíthatják, némely tekintetben eltéríthetik majd. A szankciók – a részleteket tekintve – egyébként nélkülözik a konzisztenciát és értelmezésük arra ad lehetőséget – orosz elemzők szerint – hogy a mindenkori politikai játszma állása szerint legyenek értelmezhetők vagy foganatosíthatók. Mindemellett nem lebecsülhetők az iparágra esetleg bekövetkező várható negatív hatások sem.
Oroszország 555 millió tonna (napi 11 millió hordó) nyersolajat termelt 2018-ban, egyike a világ három legnagyobb termelőjének. A kitermelés azonban évről évre növekvő problémával szembesül, mert a lelőhelyek kőolaj készletének egyre nagyobb hányada műszakilag nehezen kitermelhetőnek minősül (tárolókőzet tulajdonságok, olajminőség, csekély természetes felhajtó rétegenergia ). Az orosz olajipari hatóság (Rosznyedra) adatai szerint az ország nehezen kitermelhető olajkészlete 12 milliárd tonna (88 milliárd hordó). A szép nagy szám mögötti rossz hír azonban az, hogy ilyen minősítésű készlet alkotja Oroszország jövőben kitermelhető nyersolajának kétharmadát (!). Jelenlegi időszakban 48 és 55 millió tonna között van az ilyen típusú tárolókból kinyert olaj mennyisége.
A készletháttér összetételének ilyen minőségi romlása részben az elmúlt évtizedekben széleskörűen alkalmazott, ám nem a legkorszerűbb kitermelési módszerek eredménye. A nemzetközi olajiparban jelenleg is rendelkezésre álló, másutt már elterjedt technológiai eszközök, módszerek és eljárások (hidraulikus rétegrepesztés, horizontális fúrások, tárolót kímélő fúrási technika, stb.) ugyan ismertek és néhány vállalat korlátozott mértékben használja is azokat, azonban technológiai forradalomról nem lehet beszélni. A szankciók viszont nagyon könnyen érvényesíthetők az ilyen eszközök és eljárások exportjára Oroszország irányába. Az orosz olajipari gépgyártás ugyan erőteljesen igyekszik például a rétegrepesztésre alkalmas eszközök fejlesztésére, de messze a szükséges mennyiség alatt van az ilyen berendezések száma az országban; meghatározó mennyiséget még mindig a régi eszközpark képvisel.
Hasonló problémával szembesül az orosz gázipar. Trump 2017-ben olyan törvényt írt alá, ami az évente 5 millió dollárt meghaladó értékű új gázvezeték építésére vagy a régi vezeték karbantartására irányuló műveleteket is szankcionálja, akadályozza. (Persze 5 millió dollár jelentéktelen összeg a gáziparban és a törvény hatálya alá az esetben vonható az üzlet, ha az amerikai nemzeti érdeket sért. Ekkor is szükséges azonban az elnöknek az európai partnerekkel egyeztetni.) Teljesen nyilvánvaló, hogy az amerikai adminisztráció csak lengeti a kardot az oroszok feje felett, egy olyan mértékben nemzetközi iparág esetében, mint a gázipar aligha lehet könnyen érvényt szerezni saját akaratának. A Gázpromot pedig az európai országok nagyon is védelmezik ellátásbiztonsági okokból és az USA ígéretet is tett, hogy az export vezetéképítéseket kapcsán nem nyúl a szankciók eszközéhez.
Az orosz energiaipari vállalatok alkalmazkodtak a szankciórendszerhez és az ország kormányzata is számos könnyítést biztosított számukra, ezért az olajkitermelés nem hogy csökken, hanem növekszik. Ha a szankció időben is elhúzódik és a modern technológiák elérhetősége tovább korlátozódik, akkor is mindössze néhány százalékos termeléscsökkenést várható, mert mindössze az történik, hogy a jelenlegi eszközökkel történő kitermelés fokozásának határt szabnak a műszaki képességek. Ugyanakkor – másfelől – korlátot jelent az olaj- és gázkészletek minőségi állapota, amit tovább ront, hogy a kitermelés műszaki szempontból állandó lépéshátrányban lesz, hacsak helyettesítő megoldások nem születnek belföldön.
Kevés szó esik általában arról, hogy kutatással is lehet készletet találni ill. a meglévőket növelni. Oroszországban az a sajátos helyzet alakult ki még a szovjet időszakban, hogy önálló főhatóság végeztette a szénhidrogének kutatását. A felfedezett lelőhelyet azután átadták termelővállalatoknak. Sokkal több új lelőhelyet találtak hosszú időn keresztül, mint amennyit ténylegesen termelésbe is állítottak. Az új Oroszországban az olaj és gáziparnak kisebb gondja is nagyobb volt annál, semmint hogy szénhidrogén után kutassanak. Egy évtizeden keresztül semmi kutatás nem volt, azt követően az állam adminisztratív eszközökkel kényszerített ki olaj- vagy földgázkutatást. A kényszer szülte eredmény siralmas volt. Gyakorlatilag tehát a közelmúltban és jelenleg is az történik, hogy a két évtizednél régebbi felfedezéseket igyekeznek bevonni a termelésbe; a szovjet idők örökségét használják fel. (Ennél persze bonyolultabb volt a történet, de a lényege ez volt.)
Rázós helyzet Oroszország és Európa számára egyaránt az Északi Áramlat-2 európai gázvezeték megvalósítása, ez ugyanis már színtiszta politikai játszma. Ennek kapcsán az USA már erőteljesebben be tud avatkozni, a szankciókra hivatkozva. Ráadásul az orosz gáztermelést is elérte az a nem meglepő állapot, hogy a szibériai nagy földgázmezők életciklusuk csúcsán túl vannak. Szakértők előrevetítik, hogy öt éven túl Európa felé a gázexport nem fog növekedni, mégpedig a várható keresletcsökkenés miatt. Oroszországnak tehát már most Kína és a volt szovjet államok felé kell keresni exportlehetőségeket.
Mint a bevezetőben szó volt róla, a szénhidrogénipar a legfontosabb jövedelemtermelő ágazat Oroszországban és ha ez nem tud organikus módon fejlődni, az ország sem fog fejlődni. Ha a nemzetközi tőkebefektetések huzamosan, hosszú időn keresztül nem érkeznek az orosz olaj- és gáziparba, akkor az iparág a jelenlegi versenyelőnyét lassan elveszíti. A szankciók késleltetett hatása más országoknak viszont lehetőséget biztosíthat arra, hogy az orosz nyersolaj és gáz dominanciáját kikezdjék a nemzetközi kereskedelemben. Oroszország azonban megteheti, hogy a szankciókra hivatkozva már most elkezdje európai exportjának csökkentését és felkészüljön más irányú kapcsolatépítésre.
2019. 05. 22.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán. De ha nem a Fidesz és a KDNP, ha nem a nemzeti erők kezében lenne a kormány, Magyarország már nyakig benne lenne a háborúban – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási kampányindító rendezvényén […]
Létfontosságúnak nevezte a június 9-i európai parlamenti választást Menczer Tamás, mivel a tétje az, hogy háború lesz vagy béke. A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, majd az M1 aktuális csatorna műsorában beszélt erről pénteken. Menczer Tamás értékelése szerint sok fontos választás van már mögöttünk, de ilyen létfontosságú még nem volt. […]
A vendégmunkások nem fogják kiszorítani a magyarokat a magyar munkahelyekről – ezt mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Aki azt is határozottan állította, hogy a vendégmunkások és a nem vendégmunkások között a fizetésekben, bérekben nincs különbség. Az államtitkár hangsúlyozta, „azok a jogszabályok, amelyek most hatályba léptek, […]
A Nemzeti Konzervatívizmus Konferencia (NatCon) egy szimbolikus esemény, amely jól írja le Európa helyzetét – mondta a miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szerdán Brüsszelben. Orbán Viktor szerint Európa a szabadság és az elnyomás határmezsgyéjén egyensúlyoz. A miniszterelnök a NatCon második napján azt nyilatkozta, hogy a rendezvény betiltása, majd később az engedélyezése olyan, mintha a nyolcvanas évek végén […]
Sajtóinformációk szerint havonta 20 milliárd forinttal nő a kórházak adósságának az összege, a gyógyítást már közvetlenül akadályozzák a kifizetetlen számlák. Ezzel március végén már 130 milliárd forintnál tartunk, máskor ennek a fele is gondot okoz – év végén. Most pedig még csak 3 hónap telt el. Az Árnyékkormány szerint nem kétséges, mi Orbán terve: a […]
Gyurcsány Ferenc emberei irányítják a Városházát, ők sodorták csőd közelébe Budapestet – írta a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a Facebook-oldalán hétfőn. Szentkirályi Alexandra arra reagált, hogy – mint fogalmazott – a „Gyurcsány-párt a hétvégén ünnepelte, hogy Karácsony Gergely gyakorlatilag beolvadt a pártjukba”. „A képek alapján jó hangulatban telt az este a régi cimborák között” – írta a […]
Nagy Márton és a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja Németországba utazik – tájékoztatta a szaktárca közleményben az MTI-t vasárnap. A miniszter tárgyalni fog Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral, továbbá a BMW, a Mercedes és az AUDI felsővezetőivel. A közlemény ismerteti: a kormány célja, hogy idén újraindítsa, jövőre pedig tovább emelje a […]
Európában Magyarországon költik a legkevesebbet a nyugdíjakra, idős honfitársainkra – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője szombati online sajtótájékoztatóján. Dobrev Klára arra a kormányzati bejelentésre reagálva, hogy az idén nem lesz nyugdíjprémium, azt mondta: az a kormány, amely „rokonokból és barátokból csinál milliárdosokat”, amely telekommunikációs céget, repteret, és nemzetközi televíziót vesz magának százmilliárdokért, „kifordítja zsebeit […]
Nem nagy ügy ez ahhoz képest, hogy a nemzeti kormánynak az államháztartási hiányt véletlenül Moszkváig sikerült meghosszabbítania, és minden, ami szar, arról a rendszerváltástól az elcseszett Brüsszelig mindenki tehet, csak a négy éve rendeletekkel kormányzó Orbán-kormány nem tehet arról, hogy nehéz az élet és spórolni kell, nemmegszorítani kell, átütemezni kell és türelmesnek kell lenni, mert […]
Az infláció sikeres visszaszorítását követően idén a kormány újraindítja, jövőre pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ha pedig véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz – hívta fel a figyelmet pénteki közleményében a Nemzetgazdaági Minisztérium (NGM). Mint kifejtették, ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben […]
Amennyiben afrikai fejlesztési programok helyett az Európai Unió továbbra is inkább a migrációt fogja ösztönözni, akkor a kontinenst el fogják árasztani a bevándorlók, ami beláthatatlan biztonsági kihívást jelenthet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Magyarország és Sierra Leone közötti gazdasági vegyes bizottság ülését követően arról […]
A gazdatársadalom érdekében is változást kell elérni a júniusi EP-választás során, mert a brüsszeli agrárpolitika veszélyezteti az európai termelők jövőjét és az EU élelmiszerbiztonságát – mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján az agrárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar agrárpolitika a modern és versenyképes termelésben érdekelt. A belföldi mezőgazdaság 2010 óta nagy utat tett meg, termelékenysége európai […]
Magyarország energiaellátással kapcsolatos döntései mögött kizárólag két megfontolás áll, az ellátás biztonsága és az ár, s a kormány nem hajlandó más, politikai vagy ideológiai szempontokat figyelembe venni ezen a téren – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 5. Budapest LNG Summit konferencián először az utóbbi évek […]
Kivételesen nem hoztam MTI hírt, mert az az érdekes, hogy mi NEM jelent meg. Gyakorlatilag semmi, aminek pedig ott kellene lennie két hónappal az önkormányzati- és EP választások előtt. Máskor is persze, de most kimondottan. Ehhez képest a Kínában dolgozó külföldi tudósítók nyomorú helyzetétől kezdve a breaktánc olimpiai selejtezőjén át egészen odáig, hogy késnek a […]
Túlságosan sok mondandóm nincsen. Mindössze ide pattintom az összes fotót, amit az MTI a tegnapi tüntetésről lehozott. Azt hiszem, önmagáért beszél ez a mindössze négy darab sápatag fotó, a szűk látószögével, hogy lehetőleg csak néhány ember férjen bele, és persze a magányos Magyar Péter a színpadon. A tüntetés ideje alatt – éjfélig bezárólag – az […]
Egyesületünk elnöksége megrendülten fogadta, hogy Ferge Zsuzsa szociológus, az ELTE tanára, az MTA rendes tagja 93 éves korában elhunyt Korszakos jelentőségű kutatója és oktatója volt a szegénység,kirekesztettség,egyenlőtlenség és gyermekszegénység aktuális jelenségeinek.Kíváló embert,a közösségekért is sokat tevő tudóst veszítettünk,aki a legtöbbet azokért tette,akik a mi figyelmünk fókuszában is állnak.Egyesületünk egyik alap célja,hogy az embereket valós személyiségük […]
A teremtésvédelemről együtt kell gondolkodni, hiszen a teremtéshez hasonlóan ez sem ismer határokat – mondta Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke, európai parlamenti képviselő pénteken a Komlóhoz tartozó Mecsekjánosiban. A politikus a párt Ültessünk, hogy élhessünk! elnevezésű országos faültetési programjának utolsó állomásán hangsúlyozta, az egyház társadalmi tanításában teremtésvédelemről, és nem egyszerűen környezetvédelemről beszél. Egészen […]
Amerikai „nagyágyúkat” is meghívtak a CPAC Hungary idei rendezvényére – jelentette be az Alapjogokért Központ főigazgatója pénteken a Facebook-oldalán megosztott videójában. Szánthó Miklós jelezte, három hét múlva, április 25-26-án rendezik meg a CPAC Hungaryt (Conservative Political Action Conference – Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Budapesten. A magyar fővárosba várják Európából mások mellett Geert Wilderst, a holland […]
A kormány célja, hogy újraindítsa a gazdasági növekedést 2024-ben, ami 2-3 százalékos GDP (bruttó hazai termék) növekedést jelent, jövőre pedig megduplázza az idei növekedés mértékét, és azt fenn is tartsa – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a győri gazdaságfejlesztési fórumon. A tárcavezető kiemelte: a növekedés feltétele az, hogy véget érjen az orosz-ukrán háború, mert […]
Az orosz gazdaságra nehezedő példátlan szankciós nyomás ellenére 3,6 százalékkal nőtt 2023-ban a GDP, ami duplája a fejlett országok átlagának – jelentette ki Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök szerdán Moszkvában, amikor a parlamentben beszámolt a kormány előző évi teljesítménypéről. A Világbank adataira hivatkozva a kormányfő elmondta, hogy Oroszország vásárlóerő-paritáson számolva a világ öt legnagyobb gazdasága közé jutott. […]
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.
