Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Hadat üzent nekünk valaki? Vagy mi üzenünk hadat valakinek?

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt kívánok mindenkinek! Edgar kolléga tegnap kissé elkapkodta az óraátállítást, de nem csak itt, úgy általában úgy telt a napja, hogy mindenki másnál előbbre járt egy órával. Azt hiszem, lehet mondani, hogy megelőzte a korát. Nem gond, mostanra utolértük. Vasárnap van, elméletileg lehet menni kirándulni, de az esernyőt nem érdemes otthon hagyni. Már aki szereti használni ezt a civilizációs vívmányt. Éppen ideje lesz a megfelelő szervnek aktiválni magát, mert Magyarországon megkezdődött a keresztényüldözés. Ez abból látszik kristálytisztán, hogy sok önkormányzat egyszerűen nem hajlandó átadni az egyháznak azokat az ingatlanokat, melyeket azok kinéztek maguknak. Pedig van rá törvény, meg minden. Niedermüller Péter egyenesen odáig ment a pimaszkodásban és persze a keresztényüldözésben, hogy azt mondta, márpedig a kerület nem adja az egyháznak a Dohány utcai épületet, amit igényeltek, sőt:

A saját épületeit osztogassa a kormány, ha osztogatni akar, az önkormányzati épületeket hagyja békén, mert nem az övé

Tisztán és egyértelműen látszik, hogy ez bizony az istentelen baloldal műve, mégpedig Soros György finanszírozásában. Lázadnak a parasztok, vagy mi! A végén még a jó kormány kénytelen lesz valahogy kárpótolni – és persze tovább etetni – az egyházat, de már nem nagyon maradt osztogatni és fosztogatni való, ha csak nem csípnek bele picit a magántulajdonba. Már tényleg csak ez hiányzik az össznépi boldogsághoz.

Az Origo leleplezte az ukránok nagy hazugságát. Sajnos az számomra nem derült ki a cikkből, hogy mi volt a hazugság, amit szemfülesék lelepleztek, de lényegében mindegy is, az a fontos, hogy a putyini propaganda zökkenetlenül működjön. Ugyanitt nagy erőkkel szurkolnak annak, hogy a franciák végre megbuktassák Macront, hátha akkor majd valami jó kis szélsőjobbos kerül hatalomra, aki komolyan veszi a mi uralkodónkat. Nem akarom én elkedvetleníteni a pártmédiát, de aligha lelődik olyan utód, aki közösséget vállalna Orbánnal.

Németh Szilárd úgy döntött, egymaga elszórakoztatja az ország lakóit. Már amennyiben nem gondolta komolyan ezt:

Facebook/Németh Szilárd

Van a fotóhoz magyarázó szöveg is:

25 éves a karcagi Tiszteletbeli Kazah Konzulátus, a keleti nyitás palántája.
F. Kovács Sándor országgyűlési képviselő, Varga Mihály pénzügyminiszter, Horváth László tiszteletbeli konzul, Zsanibek Abdrasov nagykövet, Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, és Szepesi Tibor polgármester urakkal a jubileumi ünnepségen.

Szóval ők a palánták. Csak szólok, hogy éppen tavasz van, talán ideje lenne kiültetni őket a kertbe. Hátha valami hasznot hajtanának végre, mondjuk paradicsomot teremnének.

Ameddig az alacsonyabb beosztású udvaroncok kipcsak palántákat ültetnek a kertben, a Fidesz krémje és koktélcseresznyéje hordja az ország jó hírét a szélrózsa minden irányába, és még azon is túl. Szijjártó Péter nem csak kocogni ment New Yorkba, de rettenetesen, tényleg és komolyan jelentős tárgyalásokat is folytatott:

Indonézia, Fülöp-szigetek, Tádzsikisztán és Georgia, találkozók sora a nagy elszigeteltségben… (Facebook/Szijjártó Péter)

Magyarország szempontjából nagyon fontos országok ezek, bár én jobban örülnék annak, ha sikerülne szlovák, cseh, román, német, osztrák, svéd, finn, norvég, francia kétoldalú tárgyalásokat folytatni. Esetleg. Hátha azok is hoznának némi hasznot, ha nem is kimondottan a nerenceknek, de esetleg az országnak. Szorosan az után, hogy Szijjártó azt bizonygatta New Yorkban, hogy Magyarország nincs is elszigetelve, mert lám, még Indonézia és Tádzsikisztán is szóba áll vele (majd pedig rohant, vagyis röppent a mi pénzünkért Szerbiába), Orbán Viktor szintén  elment Szerbiába biliárdozni (bár nekem vannak kétségeim, a nagy potroh és a biliárdasztal nem igazán kompatibilis egymással), hazajött és máris összehívott egy kormánykabinet-ülés, hogy az ország népe találgathasson, vajon mi a bánatos túró lehetett olyan nagyon fontos szombat délután, hogy hétfőig sem várhatott. Hadat üzent nekünk valaki? Vagy mi üzenünk hadat valakinek? Jujdeizgi. Pláne, mert mostanra sem derült ki, mi volt az ok, és végül miben maradtak. Megszavazták legalább, hogy legközelebb milyen gasztronómiai merénylettel támad a nemzetre Németh Szilárd?

Nem szokásom, de most úgy tettem, mint az egyszeri kommentelő. Csak a címet olvastam, és annak alapján kiforrott véleményem van nekem. A cím pedig: Nagy Feró: Fidesz-csicska vagyok. A kiforrott véleményem: tudjuk. Nincs ezzel semmi baj, még csak egyedül sincs vele az izédíjas művész. Sokan vállalják nyíltan és büszkén csicskaságukat, mely leginkább akkor szökkent szárba, amikor némi támogatáshoz jutottak azok, akiket a közönség már nagyrészt elfelejtett. Szóval nincs ezzel semmi baj, még az őszinte rajongásban is hinni fogok, amennyiben nem csak most hangzik el ez a bátornak nem igazán nevezhető vallomás, hanem majd akkor is ugyanezt mondja minden jelenlegi Fidesz-csicska, amikor megbukott a rendszer, és akár nyomozások, perek, eljárások tárják fel a visszaéléseket. Na, ha akkor is ilyen bevállalós lesz Nagy Feró, akkor én akár még tisztelni is megpróbálom. Addig ez sajnos nem megy.

További jó ébredezést, kellemetes, nyugis, pihentető vasárnapot kívánok minenkinek!

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.