NEHAZUGGY

Az uniós pénzek sem a magyar népet szolgálnák, hanem a hatalom érdekeit

Lázár Gergő | 2023. Február 17, Péntek | 19:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amely hiába várja a koronavírus-járvány utáni gyors kilábalást célzó helyreállítási alapból a neki járó pénzeket.

Brüsszelben még 2020 júliusában állapodtak meg az uniós vezetők egy több mint 700 milliárd eurós helyreállítási csomagról, amelynek célja, hogy segítse az EU-t a koronavírus-járvány leküzdésében. Azóta több mint két és fél év telt el, a kifizetések viszont rendkívül lassúak, ami szöges ellentétben áll azzal az eredeti elképzeléssel, hogy a gyors kilábalást erősíti majd a közös büdzsé felüli pénzügyi segítség.

Ez a pár sor már csak azért is vicces, mert arról beszél a kormány immár hónapok óta, hogy nekünk nincs szükségünk ezekre a pénzekre, hiszen a saját lábunkon is megállunk – mint drága Ráhelke, ugye -, de ha már jár nekünk, akkor adják ide. Csakhogy az a helyzet, hogy az uniós pénzek nem úgy vannak, hogy járnak, azokat immár lehet feltételekhez kötni és fogják is, mint ahogy azt meg is tette az EU nemrégiben. Megelégelték Orbán rombolását Magyarországon, ami szerintem meglepte a magyar kormányt, szerintem komolyan azt hitték, hogy minden probléma nélkül meg fogják kapni ezeket a pénzeket még úgy is, hogy egyébként semmin sem változtatnak. Ez persze a Merkel-érában még működött is volna, de a dolgok megváltoztak a kancellár nyugdíjba vonulását követően, és jól láthatóan ma már messze nem engednek meg neki annyit, mint amennyit megengedtek annak idején.

Arról nem is beszélve, hogy az egyetemi alapítványokból is kénytelenek lesznek eltakarodni a fideszes miniszterek, akik milliós fizetéseket zsebeltek be azért, hogy aztán ne csináljanak semmit. De ez csak egy volt a több olyan változás közül, amelyeket még végre kell hajtaniuk ahhoz, hogy esélyük legyen arra, hogy rátehessék az enyves kezüket az uniós pénzekre. Az persze nem kérdés, hogy Magyarországnak szüksége lenne ezekre a forrásokra, de nem a kapzsi, tolvaj, korrupt magyar kormánynak, amely ezen összegek jelentős részét majd arra fogja felhasználni, hogy kifizesse a haverjait. Pont ezért is teljesen mindegy, hogy megérkeznek-e ezek a források, vagy sem, hiszen a magyar adófizető pont annyit fog látni ebből, mint mostanig: nem sokat. Jó lenne persze abban hinni, hogy majd ha megjönnek a pénzek, akkor kisegítik a bajbajutottakat, hogy akkor majd az inflációval is lehet valamit kezdeni, de az igazság az, hogy Orbán és haverjai jót kaszáltak a magas infláción eddig is, mivel olyan áfabefizetésekre tehettek szert, amire álmukban sem gondoltak volna.

A fontos az, hogy valaki – igen, lehetőleg az adófizetők – kifizessék a választások előtti költekezést és betömjék azt a hatalmas lyukat, amelyet Orbán és a Fidesz választási kampánya ütött a költségvetésen. Ez a lyuk persze már kisebb, köszönhetően a magyar adófizetőknek, akik az egyre kevesebbet érő fizetésükből még többet fizettek és fizetnek be az államkasszába. Ezért is lenne jó most Orbánnak, ha az EU elkezdené folyósítani az euró milliárdokat, hiszen akkor még ezekből a pénzekből is lehetne csepegtetni olyan saját lábon álló embereknek, mint például Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István. Az már csak úgy szokott lenni, hogy akinek sok pénze van, az még többet akar, a határ pedig a csillagos ég. Ha lehetne, ezek az emberek még annál is jobban szétlopnák ezt az országot, mint amennyire eddig szétlopták. De igazából látva a nép reakcióját az elszabadult korrupcióra, még azt is megtehetnék, hogy még többet lopnak. Mert hát mit is szólnának az emberek? Ott van 3 millió felnőtt választó, akik jól láthatóan akkor is kiállnak Orbán és kormánya mellett, amikor számtalan bizonyíték van arra, hogy milyen elképesztő károkat okoztak mindannyiunknak.

De ha már szóba került az, hogy ezek a pénzek a Covid járvánnyal kapcsolatosak, és nekünk sürgősen szükségünk lenne erre, akkor fel lehet emlegetni azt az ügyet, amely a magyar adófizetőknek több milliárd forintjukba került, ami nem más, mint a lélegeztetőgép biznisz, amin valaki nagyon meggazdagodott. Annak a mai napig nincs felelőse, mint ahogy annak se, hogy lakosságarányosan nálunk haltak meg majdnem a legtöbben a világon a járvány következtében. Volt ugyan papíron több ezer lélegeztetőgép, de mivel ezekhez személyzet nem volt – nem beszélve arról, hogy ezeket a gépeket nem látta senki -, ezért tömegesen haltak meg a magyarok a járvány idején. De megemlíthetnénk az első hullám idején levezényelt kórházkiürítést is, amelyért soha nem vállalt felelősséget Kásler Miklós, és amelynek ki tudja hány halálos áldozata volt.

A legnagyobb segítséget akkor tudná nyújtani az állam, ha ellátná a feladatát, és nem a pénzek ellopását fejlesztené tökélyre, hanem arra törekedne, hogy élhetőbbé tegye ezt az országot. Nehogy azt higgye bárki, hogy még ha meg is érkeznek ezek az uniós források, akkor nekünk attól egy centivel is jobb lesz, dehogy. Még az is lehet, hogy sokkal rosszabb helyzetbe kerülünk, ami tudom, hogy elég erősnek hangzik, de könnyen lehetséges. Elvégre mikor cáfolt rá a magyar kormány arra, hogy mindig lehet lejjebb süllyedni? A célpont szerintem a Föld középpontja és mi már legalább félúton vagyunk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!