NEHAZUGGY

Erről a történelmi szemétdombról fogják előkotorászni a magyar házelnök hősies cselekedeteit

Swan Edgar | 2023. Január 30, Hétfő | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt kívánok mindenkinek! Kezdjük a napot és akkor mindjárt a hetet is nagyszerű hírekkel. A forint olyan erős, hogy már lassan 400-at sem kell adni egy euróért. Ez egyszerűen csodálatos, valamint fantasztikus is. És még az is van – tegnapelőtt reggel olvastam az Indexen -, hogy a németek erősen irigykednek ránk. A sárgulás oka a sör árában keresendő. Németországban egy korsó sör ára az év végére (ami nem tudom, miért szempont, mert nálunk még most is január van) akár a 7,5 eurót is elérheti majd, bezzeg nálunk most – tehát nem év végén – 1,62 euró egy fél liter csapolt ára. Tényleg kész csoda, hogy még nem költözött ide minden német. Kipróbálhatnák élőben, milyen magyar minimálbérből kifizetni egy korsó olcsó sört.

Kövér László szakállt növesztett, de szerintem így sem lett semennyivel csinosabb, bár aligha ez volt neki a célja. Biztosan azért nem kapkodta el az Alkotmánybíróság annak kivizsgálását, hogy mennyire jogszerű a házmester részéről, hogy random szórja a milliós büntetéseket, mint bolond pék a lisztet. Ha csak a gondolkodni kezdés két évébe tartott alkotmánybíróéknak, a véleményüket is alaposan ki fogják érlelni. Oda se, majd az unokáink értesülnek róla. Akkor, amikor már csak annyit tanítanak az iskolában erről a korszakról, hogy túlzsúfoltak voltak a börtönök, irdatlanul drága volt minden, kivéve a csirkefarhátat, amiről ők – a kései utódaink – azt hiszik, hogy kutyakaja. Na erről a történelmi szemétdombról fogják előkotorászni a magyar házelnök hősies cselekedeteit, a parlamenti képviselők szólásszabadságát roppantul önkényesen értelmező önjelölt kényurat, aki bárkit kitilthatott hónapokra, és megbüntethetett akármennyire akkor, ha úgy érezte, hogy az ő igen kényes lelkét, pláne a gazdáját, imádott urát és parancsolóját kritika érte. Vicces lesz majd egyszer visszanézni erre az időszakra. Mármint annak, aki megéri.

Az eredmények be fognak érni, a következő hónapokban látni lehet majd, hogy az infláció csökken, a gazdaság pedig elkerüli a recessziót. Idén 1,5 százalékkal, jövőre pedig 4 százalék fölött nőhet a gazdaság – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Lánczi Tamás a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatos tiltakozások kapcsán kifejtette: ez egy jó beruházás, nemzetgazdasági értelemben fontos, mert munkahelyeket teremt most, a jövőben az akkumulátorgyárak a gazdaság hajtómotorjai lesznek.
    Felhívta a figyelmet arra, hogy 2035-től a belsőégésű motorok gyártása befejeződik Európában, akkortól csak e-autót fognak újonnan üzembe helyezni, vagyis óriási igény lesz akkumulátorokra.
    „Aki akkumulátorgyárral rendelkezik, az tud nagy mennyiségben gyártani, így azé lesz a jövő” – fogalmazott, hozzátéve: ezt mindenki érti külföldön és itthon is, ám „külföldön sokak szemét csípi”, hogy Magyarország nem az első ilyen beruházást hozza el.
    A politológus szerint „elindult egy harc azért, hogy ezeket a gyárakat ne hazánkban építsék fel”, Németországban keményen lobbiznak azért, hogy a magyar beruházások inkább náluk épüljenek fel.
    Úgy vélte, meg kell vizsgálni, hogy a debreceni beruházást ellenző ellenzéki pártok tevékenysége hogyan függ össze ezzel a német gazdasági törekvéssel, fel kell tárni, van-e esetleg anyagi befolyásoltság, mint ahogy a választási kampányban is történt hasonló eset.
    Kérdésre közölte: az ellenzéki pártok tisztában vannak e beruházások jelentőségével, tudják, aki zöld technológiát akar, annak akarnia kell az akkumulátorokat, ezzel a gyárakat is, mert „nem fáról szüretelik az akkumulátort”. Szerinte nem véletlen, hogy eddig nem merült fel ezekkel semmilyen probléma, ahogy Németországban sem merülnek fel ilyenek.
    Lánczi Tamás rámutatott arra, hogy a német gazdaság az elmúlt 2-3 évben pocsék állapotba került, Kína megelőzte őket autógyártás tekintetében, ezért észbe kaptak és küzdenek azért, hogy az ilyen fontos beruházások inkább náluk valósuljanak meg.
    A politológus kiemelte, hogy a tiltakozások célja elrettenteni a befektetőket attól, hogy e korszerű technológiákat Magyarországra hozzák.     Nem ideológiai küzdelem ez, semmi köze ahhoz, hogy valaki zöldpárti-e vagy sem, egyszerűen a nemzetgazdasági érdekekkel szembe mennek azok, akik el akarják lehetetleníteni az akkugyárak hazai létesítését – mondta.
    Emlékeztetett arra, hogy amikor a magyar libatömés ellen tiltakoztak, akkor a francia libamájtermelők finanszírozták a tiltakozást vezető erőket, tehát kicsiben ugyanez történt akkor is. Hozzátette: ez egy sokkal komolyabb történet, mert nem egy egyszerű ágazatról, nem iparpolitikai kérdésről van szó, hanem nemzetstratégiai kérdésről.
    Lánczi Tamás kijelentette: a ma beruházásaiból lesznek a holnap munkahelyei és azokból termelődnek meg azok a javak, amikből fenntarthatók a közszolgáltatások. Nagyon sokan „pedáloztak” azért, hogy hozzájuk kerüljenek ezek a beruházások, hazánk azonban okos iparpolitikával, jó szabályozási környezettel elérte, hogy ezek ide jöjjenek.
    A politológus szerint ezek olyan beruházások ezek, amelyek valódi értékei 5-10 év múlva lesznek láthatók, amikor a teljes mobilitás elektromos lesz, így felbecsülhetetlen előny lesz egy ilyen akkugyár. (MTI)

Ez értelemszerűen tegnap potyogott ki Lánczi Tamás szájából – merthogy általában Vasárnapi újság vasárnap szokott lenni -, de ma éppen annyira aktuális, mint tegnap volt. És mennyire nagyon igaza van a politológus úrnak! Németország nagyon szeretné, ha az ő országukat szarnák össze a környezetszennyező akkumulátorgyárakkal, de sajnos nem bírtak el a nagy és erős Magyarországgal, főként a magyar kormánnyal, így mi – vagy hát persze Orbán Viktor személyesen – szereztük meg ezt a vágyott iparágat. Éppen, mint az ukránok az amerikai műtrágyagyártás lehetőségét, vagy egyes afrikai és ázsiai országok a fejlett nyugatiak szemetét. Amúgy is változik a világ. Eddig úgy tudtuk, annak az országnak van jövője, amelyiknek van termőföldje és iható vize, de féként, elsősorban és mindenek előtt kiművelt, jól képzett, magasan kvalifikált polgárai. Erre nem kiderül, hogy a túlélés és a fejlődés záloga az akkumulátorgyártás? De. Az pedig eddig sem volt kérdés, hogy csak az idegenszívű honárulók nem akarnak akkumulátorgyárakat ész nélkül az országba. Ezeket a hazaárulókat jelen állás szerint nem Soros György fizeti, hanem a németek. Vagypedig Soros Györgyről kiderült, hogy maga is német.

Aki eddig aggódott, hogy Orbán Viktor ki akar lépni az Európai Unióból, az haladéktalanul nyugodjon meg! Nem akar kilépni, hanem viccelt akkor, amikor azt mondta, hogy de. Ezt onnan tudjuk, hogy közben vigyorgott. Mondta ezt egy amerikai újságíró. Én mondjuk nem szoktam sem zárt-, sem másféle körben találkozni a nemzet urával, de abban nem lennék teljesen biztos, hogy az mosoly volt. A nyakkendőrángatás, szemgolyónyaldosás, öltönycibálás mellett lehet más fura tünete is őfényességének. Amúgy sem tudom elképzelni, hogy tud viccelni. Mármint tényleg, nem betanult szellemességeket elszavalni. Na de jelen állás szerint mindegy is, hogy a kis humorzsák mit és miért művelt, mert elérkezett részemről a búcsú ideje.

Jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek! Mi majd jövünk vissza, ahogy az szokásunk nekünk évek óta.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!