Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Szégyen, hogy 80 évesen kegyelemkenyéren kell élnem

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

„Magyarország, te szent nagy békesség
melled élettől dagad.
Van kenyered, van vized elég,
mégis éhezik sok szegény fiad.”

/Choli Daróczi József/

 

A Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete több mint 10 éve segíti a cívis városban élő nehéz sorsú embertársainkat. Az egyesület a hónap utolsó  vasárnapján ismét vendégségbe hívta mindazokat a debrecenieket, akiknek nem jutott hely az élet napos oldalán.

Debrecen, január utolsó vasárnapja. A hőmérséklet 1 fok, nagyon hideg van. Aki teheti, ki sem mozdul a meleg lakásból. A Petőfi téren a kellemetlen időjárás ellenére már jóval, egy órával a kezdés előtt több mint ötvenen álltak a sorban, és folyamatosan jöttek az ételre várók. A hó vége bizony sok  kisnyugdíjas, többgyermekes család számára okoz megoldhatatlan nehézséget.

Most, amikor az élelmiszerek ára a csillagos egekbe szökik, bizony a kevéske pénzből nehéz feladat számukra, hogy a hónap utolsó napjaiban meleg ételt tegyenek az asztalra. 

Az ételosztás végére több mint 150 felnőtt és gyermek hétvégéjét könnyíthettük meg. Sokan vittek ételt otthon betegeskedő férjnek, feleségnek, családtagnak is. Sajnos a lehetőségeink végesek, az eddigi adományozók többsége is nehéz helyzetbe került.

dav

Valószínűleg a magas inflációnak, az élelmiszerárak drámai emelkedésének  tudható be, hogy a vendégkör mára teljesen megváltozott. Látszik, az elmúlt hónapok történései újabb emberek egzisztenciáját roppantotta meg. Soha ennyi kisnyugdíjas nem állt sorba ételért, számuk egyre nő. Rengeteg új arc a régiek mellett, látszik, sok család él Debrecenben is egyik napról, a másikra. Megtelt a szívünk keserűséggel, hogy mennyien élnek nyomorúságos körülmények között, támasz, segítség nélkül. És hányan vannak, akik éheznek, de szégyellnek sorba állni?

Elgondolkodtunk: vajon a szociális törvény módosításáról döntő jóllakott képviselők tisztában vannak-e azzal, milyen kilátástalan helyzetben élnek magyar emberek napjainkban. A hatalom éppen a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjaiba rúgott még egyet, hagyta  őket magukra keservükkel. Úgy tapasztaljuk, hogy a civileken kívül senkit sem érdekel, mi lesz a társadalom peremén – itt Debrecenben, a Nagytemplom árnyékában – élő emberekkel. 

dav

A kisnyugdíjasok elmondták, életük mindennapos küzdelem a fennmaradásért. Mielőtt bárki esetleg félreértené: nem az emberhez méltó életről van szó, hanem arról, hogy ne éhezzenek. Idős korukra, több évtizedes munka után sajnos sokan ide jutottak. „Szégyen, hogy 80 éves koromban kegyelemkenyéren kell élnem! ” mondta egy idős hölgy. 

Többen elmondták, úgy érzik, hogy az önkormányzatot nem érdekli a sorsuk, a városvezetés számára ők „láthatatlanok”. Azt már mi tesszük hozzá, sajnos a „gondoskodó ország, gondoskodó város” nem több, mint egy üres, tartalom nélküli olcsó szlogen, ami nem kerül /köz/pénzbe. De ettől még egyetlen éhező magyar ember sem lakik jól. 

A most következő borzalmas hónapok, talán évek éppen ennek a sokat megélt, sokat kibíró korosztálynak az életét rombolhatja a leggyorsabban le. Többségüknek döntenie kell: vagy esznek, vagy fűtenek, vagy gyógyszert vesznek. Ez együtt már nem megy. A 21. század harmadik évtizedében. Nem hittük, soha, rémálmainkban sem gondoltuk volna, hogy ilyesmi itt, Európa szívében bekövetkezhet.

Hónapról hónapra részvételi „rekordok” dőlnek meg. Így volt ez most is. 

A mai hosszú sort a téren talán már a Holdról is látni, de a Városházáról nem látják.  Rengetegen jöttek, és csak jöttek. Többségében idős emberek, kisnyugdíjasok, rokkantak, az élet által megtört, meggyötört felebarátaink.

Vendégeink többsége – elmondásuk szerint – havi 100 ezer forint alatti nyugdíjból próbál nem éhen halni. A nyugdíjas kosárba tartozó áruk inflációja 50  százalék körül van, vajon ezt a Karmelita kolostorból miért nem látják? Talán ha a nyugdíjasok focisták lennének, nagyobb odafigyelést kapnának. Arra igazán nem lehet büszke Magyarország, hogy a Népkonyhák országa lettünk.

Több mint 150 adag töltött káposztát osztottunk ki, friss kenyérrel, péksüteménnyel. Repetát már nem tudtunk adni, az utolsó morzsáig mindent kiosztottunk. A teljesítőképességünk határán vagyunk, sajnos igen korlátozottak a lehetőségeink. Támogatóink száma megcsappant, hisz’ a válság az ő életüket is megnehezíti.


Tisztelettel köszönjük a támogatását a Pro Filii Alapítványnak, a pékségeknek, külön is a hajdúszováti pékségnek.

dav

Az egyesület legközelebb 2023. február 26.-án várja vendégeit meleg ebéddel, szeretettel, tiszta szívvel. 

Itt, a mi térségünkben is sok ezren várják a segítő kezet, az emberi szót, szeretnének emberhez méltó életet élni. Hívunk mindenkit, aki segíteni szeretne, két kézzel, vagy anyagi támogatással.

Várjuk a debreceni lakosok adományait is, elsősorban TARTÓS Élelmiszert  gyümölcsöt, burgonyát. Örömmel várunk gyermekjátékokat, könyveket is.
Aki szeretne segíteni, támogatást adni, az alábbi telefonszámon jelezheti.


Mobil (a hét minden napján): +36 30 9841 963


Átutalással:

Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesülete számlaszáma:


Polgári Bank ZRT 612 00261-11059802

A közleménybe kérjük beírni: ételosztás, 2023

Mi, a Kéretlen Figyelem Debreceni Nők Közéleti Egyesületének a tagjai tudjuk, csak  egy csepp a tengerben a  hozzájárulásunk, de a sok-sok kis „csepp” akár csodákra is képes lehet. Mert adni jobb, mint kapni. Ha már egy embertársunkon segíthetünk, akkor megérte. 

Megszívlelendőnek tartjuk Ferenc pápa által mondottakat: 

„Kevesek bőségben lakomáznak, miközben sokaknak még az életben maradáshoz sincsen kenyerük.”

 

 
Tukoráné Kádár Ibolya
az egyesület vezetője

 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.